#könyv


Hat hónap rettegés: "Fél évig tanítottam Észak-Korea elitjét"

A dél-koreai származású Suki Kim hat hónapot oktatott egy észak-koreai egyetemen, de tanári állása álca volt: könyvet írt az elitintézmény hétköznapjairól és diákjairól. A magyarul most megjelent kötetében Észak-Korea eddig ismeretlen, ám még félelmetesebb arcát ismerhetjük meg, egy olyan világot, ahol ismeretlen fogalom az internet vagy a bizalom. Mindenkit megfigyelnek, és minden tekintetnek, szónak következménye lehet. Az íróval beszélgettünk, aki szerint a nyugati média egyoldalú hírei mellett meg kell ismernünk az ott élők pszichológiáját is.



Feldmár, Törőcsik, Salinger: 11 könyv, amit ne hagyjunk ki

Hogyan lát minket, magyarokat egy félig kívülálló író? Érdemes volt-e újrafordítani a Zabhegyezőt? A francia "botrányíró" megjósolja Európa jövőjét? Milyen volt gyerekként nézni az utolsó magyar futballzsenit? Tizenegy letehetetlen könyvet ajánlunk a Nemzetközi Könyvfesztivál friss megjelenéseiből.




Fogadjon örökbe könyveket!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetemi Könyvtárában fellelhető könyveket, köztük több igen ritka és értékes dokumentumot fogadhatnak örökbe az érdeklődők szombaton Budapesten. Az örökbefogadással az intézmény nemzetközileg is jelentős gyűjteményének megőrzéséhez és restaurálásához járulnak hozzá a látogatók.


„Nagymagyarországra ittam magam”

A kocsma – legyen az valós vagy kitalált – több mint aminek látszik: menedék a világ elől, emberi történések színhelye és egyáltalán, kocsmába járni esemény, így megvannak a maga szabályai. A magyar kocsmázók megfejthetetlen lélektanáról és egy letűnt korszak mementóiról kérdeztük Czinki Ferencet, az Egy kocsma város című könyv szerzőjét.


„A pedagógusok kiskorúsítása félelmetes”

Ha egy tanár úgy csinál az órán, mintha minden rendben lenne, de közben azon aggódik, mikor jön a tanfelügyelő, és ki tudja-e fizetni a számláit, akkor ő nincs jelen – véli hivatásáról Csobánka Zsuzsa Emese író-magyartanár, akinek legendás óráin a lelkes diákok a Bűn és bűnhődést vagy a Vörös és feketét Lego-film készítésével, esetleg önálló drámával dolgozzák fel. Hogy lehet kiszakítani a mai gyerekeket a kütyük világából? Miért fontos azt is megbeszélni, ha nem tetszik egy mű a diáknak? Interjú.




„Állnak a tekercsek pornótól westernig”

Simon Márton költő és slammer verseskötete tavaly másfél hónapig vezette a Libri toplistáját. A Polaroidokból most kisfilm készült a kísérleti filmes – a filmszalagot néha hipóval vagy lakkal roncsoló – Lichter Péter rendezésében. A premier február 3-án este a lesz a Toldi Moziban. A finoman sem popcorn-movie készüléséről a rendezővel és a költővel beszéltünk.



„Másként élünk kifelé és befelé”

Kárpát-medencei életünk lényegét az irónia, az abszurd jobban megközelíti, mint a nemzetmentő emelkedettség – véli a nemrég új történelmi regénnyel, a Szívlekvárral jelentkező Kőrösi Zoltán, aki szerint a magyar társadalom többsége elfogadta a ráöntött, silány, többnyire a napi politika felől érkező nyelvi és társadalmi közlekedésbeli kategóriákat. Interjú.



Menü a könyvtárból

„Olvastad? Filmen is láttad már? Nálunk meg is kóstolhatod!” Így invitálja a vendégeket egy, a közelmúltban megnyílt új budapesti étterem, ahol az elmúlt két hétben már étlapra került az indul a Bakterház cípőpertlis levese épp úgy, mint a Szürke ötven árnyalata ihletésére a mákleves.





„A legtöbb korszakban mások döntötték el, hogy lehetsz­-e magyar” – interjú Nyáry Krisztiánnal

Papp Laci nemzeti ikon, de nem tudjuk róla általában, hogy a bürokrácia akadályozta meg a profi pályafutását. Semmelweis Ignácot egy elmegyógyintézetben verték agyon. Sok hősünkről maximum utcanevek emlékeznek, miközben azt sem tudjuk, kik ők. Új kötettel jelentkezett Nyáry Krisztián, aki szerint a magyarok a jó pillanataikban igenis képesek nyitottak és befogadóak lenni. Interjú.