Az Európai Parlament vitát tartott a Katargate néven elhíresült, az intézményen belüli korrupciós botrányról. A képviselők túlnyomó többsége reformokat, és több átláthatóságot sürgetett, míg a Fidesz szerint a botrány miatt az EU elveszítette minden legitimitását.
Aktatáskából, utazóbőröndből, papírzacskóból kerültek elő az eurókötegek.
A korrupcióval gyanúsított Eva Kaili irodáját leplombálták Strasbourgban.
Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb korrupciós botránya tört ki az Európai Parlamentben, ahol nemcsak másodvonalas politikusok és lobbisták kaptak zsákszámra pénzt Katartól, hanem a görög Eva Kaili szocialista EP-alelnök is.
Úgy látják, a hétfő esti megállapodásban az unió nem ment el a falig.
A Katargate egyik főszereplőjét EP-s és görögországi pártja már korábban kizárta köreiből.
Ha nem jelentkezünk a korrupcióellenes civil munkacsoportba, akkor legitimáljuk, hogy cöfösökkel töltsék fel azt – magyarázza M. Kiss Csabának Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője, miért érezte morális kötelességének, hogy részt vegyen a közpénzégetés visszaszorítására létrehozott Integritás Hatóság nevű intézmény ellenőrzésében. Persze szerinte is benne van a pakliban, hogy újabb kormányzati szemfényvesztésről van szó: ha bebizonyosodik, hogy csak fügefalevélnek kell, egy éven belül kilép a munkacsoportból.
Pénteken a belga rendőrség óriási razzia keretében előállította az EP egyik alelnökét és a testület több munkatársát azzal a váddal, hogy politikai erejüket latba vetve Katar érdekében jártak el az EU-ban kenőpénzért és ajándékokért cserébe. A folyamatosan dagadó ügyre a hét elején, egy kárörvendő mémmel a magyar miniszterelnök is reagált. Összeszedtük, hogy hétfő délutánig mi derült ki az ügyről.
Az intézkedés Eva Kaili rokonaira is vonatkozik, és bankszámlákra, megtakarításokra, céges részesedésekre, illetve más pénzügyi vagyoneszközökre terjed ki.
A korrupciós ügyben több végrehajtó is beismerő vallomást tett a lap információi szerint.
A görög Eva Kaili a Brüsszelben kirobbant, katari botrány egyik érintettje.
150 szobás ötcsillagos szállodává alakítja a miniszterelnök vele a Gellért Szállót.
Brüsszelben és a város környékén ütöttek rajta több gyanúsítottan a belga hatóságok.
Tulajdonképpen nem változtatott a magyar korrupcióellenes intézkedések értékelésén az Európai Bizottság, ez azt jelenti, hogy továbbra is 7,5 millárd euró befagyasztását tartják indokoltnak. Közben az EU gőzerővel dolgozik a magyar vétó kikerülésén az Ukrajnának szánt kölcsön ügyében.
A belga rendőrség pénteken reggel tizennégy különböző brüsszeli helyszínen tartott házkutatást, mert a nyomozás adatai szerint egy Öböl menti ország – sajtóhírek szerint Katar – megpróbálta befolyásolni az uniós döntéshozókat.
Interjút adott a Telexnek Biró Ferenc. Állítja: a korrupcióról elég annyit tudni, „hogy nem kell csinálni”.
Ha azt akarja a kormány, hogy csilingeljen az uniós kassza, vállalnia kell a kockázatot, hogy akár az elsikált korrupciós bűncselekmények ügyében is újrainduljon a nyomozás. Az ennek érdekében novemberben hozott módosításokat azonban az Európai Bizottság kevésnek találta.
A kongresszus szerint viszont pont az általuk korrupcióval gyanúsított Pedro Castillo követ el puccsot azzal, hogy szükségkormányt akar felállítani.
Ez az első eset Argentínában, hogy hivatalban lévő alelnököt ítéltek el bűncselekmény elkövetése miatt.
Első fokon már elítélték korrupcióért a Francia Köztársaság exelnökét. Most másodfokon áll a bírák elé a magyar származású politikus, akinek ez csak az egyik korrupciós ügye.
