Nem kis munka volt, de csak sikerült: immár nem holtversenyben, hanem teljesen egyedül Magyarország az EU legkorruptabb állama a Transparency International korrupcióérzékelési rangsorában. A jelentés bemutatóján az is elhangzott, hogy a kormány az elmúlt másfél évtized legkomolyabb korrupció elleni intézkedéssorozatát ígérte meg az EU-pénzekért cserébe, de ez rövid távon nem állítja vissza a rendet, hosszabb távon akkor lesz hatása, ha az unió szigorúan ellenőrzi. A kormány minderre annyit reagált, hogy a TI miért nem vizsgálja az Európai Parlamentet (a válasz nyilván az, hogy mert az nem egy ország). Mi pedig Martin József Péterrel, a TI Magyarország ügyvezető igazgatójával beszéltük át, mi lehet a kiút Magyarország számára, és átnéztük a jó példákat, hogyan juthattak a régió élére alig tíz év alatt olyan országok, amelyek nemrég még nálunk is korruptabbak voltak.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója

Reviczky Zsolt

A szomszédos országok közül most épp Ukrajnában van komoly korrupcióellenes kampány, a vizsgálat célba vette Ihor Kolomijszkijt, Ukrajna egyik legismertebb oligarcháját, aki 2019-ben Volodimir Zelenszkij kampányának egyik fő támogatója volt. Ukrajna egyébként a Transparency listáján 33 pontot szerzett – Magyarország 42-t –, a környékről ennél rosszabb pontszáma csak Oroszországnak (28) és Azerbajdzsánnak (23) volt.

A magyarországi problémák között van az is, hogy a piaci szerződésekbe időről időre belepiszkál a kormány, a legutóbb épp a gázkereskedők és az önkormányzati cégek közötti szerződéseket írta felül egy rendelettel. Az ilyen már szinte fel sem tűnik, az önkormányzatok megsegítése pedig amúgy is méltányolható szempont, de már megint sikerült egy olyan megoldást találni, amely jogbiztonsági aggályokat vet fel.

Kicsit váratlanul az akkumulátorgyártás lett a magyar közélet egyik legfőbb problémája. Debrecenben és Gödön is tiltakoztak az emberek, és más városokban is szeretnék elkerülni, hogy akkumulátorgyár épüljön. Egy gond az, hogy a beruházásokról nem kérdezik meg a helyieket, és komoly probléma mindaz a környezeti szennyezés és infrastrukturális terhelés is, amit az átláthatatlanul épülő üzemek jelentenek. Göd polgármesterével, valamint az egyik tiltakozó debreceni önkormányzati képviselővel beszélgettünk az ottani helyzetről, és persze szó volt arról is, mennyire lehet fontos a magyar gazdaságnak az akkugyártás.

Gödön közmeghallgatást is tartottak, ahol a Samsung-gyár kapcsán adták ki a dühüket az emberek. Erről videós összefoglalót készítettünk. Nyíregyházán is balhéval kezdődött a közmeghallgatás, pedig ott csak egy akkumulátoralkatrész-gyár ügyéről volt szó.

A kormány pedig közzétett egy rendelettervet – ha ebből kész szabály lesz, akkor a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűnek nyilvánított beruházásokat kiveszik a területrendezési törvény alól. Az érintett településeknek még az eddiginél is kevesebb beleszólási joga és rálátása lesz a gyárak telepítésébe.

Résztvevők a gödi Samsung gyár közmeghallgatásán 2023. január 31-én

Túry Gergely

Németországban épp a múlt hét óta működik a Debrecenben is hamarosan építkező CATL-nek egy akkumulátorgyára. Az ottaniak is lázadoznak: a falusi házak panorámáját rontja a szerelőcsarnok, és senki nem akar a teherpályaudvar közelében lakni, miközben azt elismerik, hogy szükség volna rá. A debreceni polgármester is oda látogatott, és arról beszélt, reméli, hogy „a debreceniek is meg fogják érteni, hogy ez a technológia egy haladó technológia, nem kell tőle félni, és abszolút a jövőt jelenti.”

Élesedett az Európai Unió újabb szankciója: vasárnaptól nem lehet orosz nyersolajból finomított benzint, dízelt, kerozint, fűtő- és kenőolajat, illetve egyéb árukat tengeri úton behozni az EU-ba. Ez a szakítás sokkal komplikáltabb, mint a nyersolajnál, és erre még rátett egy lapáttal az, hogy a kontinens dízelkészletei évek óta alacsony szinten vannak. A Nyugat gyengíteni akarja Oroszországot, de kontrolláltan, és nem extrém mértékben, hiszen a világ olajpiacát teljesen bedönteni senkinek nem érdeke.

Magyarországon nem várható dráma a benzinkutakon (a benzinár is épp csökkent a héten). A Barátság csővezeték továbbra is jöhet az Ural olaj, a Dunai Finomító pedig továbbra is ki fogja szolgálni a hazai üzemanyagigényeket, a hatósági árazás kivezetésével pedig az importőrök is visszatérnek.

A korábbi szankciók kapcsán pedig a Moody’s úgy számolt, hogy az elmaradt orosz földgázszállítások kétharmadát sikerült pótolni elsősorban a korábbinál nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésével és a Norvégiából vezetéken érkező gázmennyiség növelésével. Így Európának a tél végéig szükséges földgáztartaléknál nagyobb készlete van. Norvég értelmiségiek egy csoportja ehhez kapcsolódóan levelet írt a kormányuknak, azzal a javaslattal: ha már ennyit nyer az ország a gázeladásokon, akkor segítse a pluszpénzből Ukrajnát.

A hét képe: megbénították Franciaországot a sztrájkolók, akik az ellen tiltakoznak, hogy a kormány 62-ről 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt

Tüntetők összecsapnak a rendőrökkel Párizsban a Vauban téren 2023.január 31-én

AFP / Alain Jocard

Messze még a drágulás vége, tartós áresésben pedig reménykedni sem érdemes – erre jutottunk, amikor elkészítettük a szokásos havi nagybevásárlásunkat: ugyanaz a négyszemélyes, négyfogásos ebéd, amit tavaly tavasszal 7000 forint alatt kihoztunk, utána pedig sokáig 8000 forint körül járt az ára, most már átlagosan 8244 forintból jön ki. Itt a teljes árakkal számoltunk, hogy egy-egy akció ne torzítsa a több havi összehasonlítást, de az is látszik, hogy az eddiginél sokkal szélesebb körűek az akciók. Enyhül az áruhiány is, de ez nem leginkább annak tudható be, hogy folyamatosan esik vissza a forgalom.

A kereskedők, a gyártók és az agrárkamara mindenesetre együtt kérték a kormánytól az árstop kivezetését.

A boltokban jártak a fogyasztóvédelmisek is – állításuk szerint a megvizsgált üzletek 80 százalékában találtak valamilyen szabálytalanságot az árstopos termékekkel kapcsolatban, például nem volt készleten ezekből.

A tervezett 3,15 ezer milliárd forint helyett 4,75 ezer milliárd forint lett az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2022-ben. A különbség egyik fő oka az, hogy az állami szereplőknek juttatott támogatásokból az eredetileg tervezett 480 helyett 1400 milliárd forintot fizettek ki. Ezen belül az egyik komoly tétel volt a nyomott lakossági energiaárak miatt a szolgáltatóknak, elsősorban az állami MVM-nek fizetett kompenzációként 375,4 milliárd forint – ilyen tétel egy évvel korábban még nem volt –, a távhőszolgáltatók kompenzációjára kifizetett összeg pedig 291,2 milliárd forinttal haladta meg az ugyanilyen címen 2021-ben kifizetett összeget. Lakástámogatásokra pedig 382 milliárd helyett 635 milliárd forintot költöttek.

A bevételi oldalon is komoly tétel, hogy az uniós programokból a várt 2,36 ezer milliárd forint helyett csak 1,4 ezer milliárd forint érkezett. És az is kiderült: ugyan az év elején a gyerekeseknek adott személyi jövedelemadó-visszatérítést a kormány, az infláció részben emiatt megugrott, ennek hatására a béreket is emelni kellett, majd a több bérből többet kell adózni, vagyis a dolgozók az év során valójában visszafizették az államháztartásba az év elején kiosztott pénzt.

Egy háromgyerekes szülőnek nincs annyira nagy kedve rendet rakni – ebben önmagában nem volna akkora hírérték, de mégis más a helyzet, amikor ezt Marie Kondo mondja, aki több millió könyvet adott el, amelyek arról szólnak, hogyan kell rendet rakni.

A mostani bejelentése nem volt előzmény nélküli: még a harmadik gyereke megszületése előtt beszélt arról, hogy alábecsülte, mennyire nehéz rendet tartani a gyerekes lakásban, és az önéletrajzi könyvének olvasóit is megnyugtatta, semmi baj nincs azzal, ha nem tudja valaki tökéletesen rendben tartani az otthonát kisgyerekek mellett.

Az amerikai jobboldali álhírgyárosok azzal hergelnek, hogy Joe Biden betiltaná a gáztűzhelyeket, de ebből annyi igaz: több egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanácsadó is azt javasolja, hogy az új tűzhelyekre szigorúbb biztonsági előírásokat vezessenek be, annyi egészségügyi kockázatuk van a mostaniaknak. Ha a hiszterizált hangulattól eltekintünk, akkor tényleg volna miről beszélni, mert a kockázatok valósak.

AFP / John Macdougall

Természetesen ettől még egyik pillanatról a másikra totális tiltás nem lesz, a gáztűzhelyek kiköttetése sem fog megtörténni. A legvalószínűbb út az, hogy fokozatosan vezetnek be egyre szigorúbb biztonsági szabályokat, vagy épp azt, hogy az újonnan átadott épületekben már nem gázzal kell főzni. De ha lesz is politikai akarat a helyzet rendezésére – Európában például egyelőre nincs –, akkor is évtizedes, lassú folyamatra lesz érdemes készülni.