Újabb amerikai repülőgép-hordozó futott be a Közel-Keletre
Összesen már három hordozó van a térségben, azt nem tudni, hogy erősítésnek vagy váltásként érkezett a USS Theodore Roosevelt.
Összesen már három hordozó van a térségben, azt nem tudni, hogy erősítésnek vagy váltásként érkezett a USS Theodore Roosevelt.
MTI
Az iráni média több robbanásról számolt be Kesm szigetén. Amerikai tisztviselők a támadásokat korlátozottnak minősítették, állításuk szerint mindez válaszcsapás volt arra, hogy Irán tüzet nyitott egy amerikai légi járműre.
HVG
Vannak olyan kérdések Izraelben, amelyek fel sem merülnek, szinte társadalmi konszenzus van róluk: október 7-ét meg kellett bosszulni, Irán ellen fel kellett lépni. Ezeket minden, a hatalomra valóban esélyes párt is beemelte a kampányába. De mi lesz a palesztinokkal? És a munkaerőpiacra be nem illeszkedő ultraortodoxokkal? Mit lehet tenni azzal, hogy Izrael lassan elveszítheti természetes szövetségeseit Nyugaton háborúival, agresszív külpolitikájával? Ki állhat neki mindezen problémák kezelésének? És aki a végén nyer, egyáltalán neki akar majd állni? A Fülke vendége Keresztes Imre, a HVG Közel-Kelettel foglalkozó szakújságírója.
Solymos Kristóf
Solymos Kristóf
Keresztes Imre
Kacskovics Mihály Béla
A húszik egyszerre támadják a szaúd-arábiai olajipari infrastruktúrát és a jemeni Taiz városát. Rijád és a szövetségesei sem akarnak egy kiterjesztett háborút, de anélkül nem úgy tűnik, hogy az iszlamista lázadókat meg lehetne állítani. Egy Irán-szövetséges állam pedig senkinek sem hiányzik a fő kereskedelmi útvonalak közvetlen közelében.
Trump helyzete a Közel-Keleten és azon túl, Franciaország zűrzavarban. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
HVG
Az orosz elnök az iráni államfővel találkozott.
MTI
MTI
HVG
A Közel-Kelet és Észak-Afrika egyre inkább az Irán körüli konfliktus hatása alá kerül. A régió politikáját Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rivalizálása és Izrael helykeresése is alakítja.
Válogatásunk a világlapok írásaiból.
HVG
A világgazdaság lassulásától tart a Reuters szakértője.
HVG
A Pentagon növeli a közel-keleti térségben állomásozó légiflottájának létszámát, ugyanakkor kérdéses, hogy van-e az USA-nak elegendő erőforrása egy elhúzódó háborúhoz.
HVG
Az amerikai elnök állítja, produktív tárgyalást folytatott a felekkel, nem sokkal azután, hogy Izrael elfoglalt egy dél-libanoni XII. századi erődöt.
HVG
A támadásban sem ember, sem a reaktorok nem sérültek.
HVG
Az USA fenntartotta saját blokádját, így Irán a hétvégén újra lezárta a stratégiai jelentőségű átjárót. Úgy tűnik, az USA és Irán is nyeregben érzi magát, így napokkal a tűzszünet vége elött ismét zsákutcába jutottak a próbálkozások a tárgyalások folytatására. Teheránban még mindig úgy vélik, az idő nekik dolgozik, de a szoros amerikai blokádjával az is kiderült, a tengeri átjáró kétélű fegyver, és Irán gyenge pontja a gazdaság.
Izrael ingoványos talajra lépett: Dél-Libanon megszállása korábban sem hozott tartós békét, az invázió a Hezbollah újbóli megerősödéséhez vezethet. A bejrúti kormány történelmi válaszúthoz érkezett: lefegyverezné a síita szervezetet, és szakítana Iránnal.
A bizonytalan biztonsági helyzet miatt más közel-keleti térségekben is történhet módosítás a következő napokban.
HVG
Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő megerősödve kerülhet ki az Irán elleni háborúból, de a végkifejlet számára sem kockázatmentes. Az amerikai és az izraeli érdekek sem esnek egybe, az USA és öbölbeli szövetségesei számára pedig nincs győzelmet jelentő kiút.
Az amerikai elnök már most kiszervezné a bombázás utáni takarítást, de egyelőre senki sem túl lelkes. A háború lezárásába Irán is beleszólást követel, de gondot okozhat az is, hogy a Közel-Kelet egyáltalán nem úgy változik, ahogy az USA szeretné.
A magyar kormány továbbra is igyekszik gépet biztosítani a hazautazóknak, de már a Flydubai és az Emirates is indít járatokat Dubajból, így a menetrend szerinti hazajutásra is van lehetőség.
MTI
A konfliktus „nagyon hamar véget érhet” az elnök szerint, mivel Irán mindent elvesztett.
MTI
Videókonferenciát tartott az Európai Unió vezetése a Közel-Kelet több országának állam- és kormányfőivel az iráni háború legújabb fejleményeiről, az energiaellátás biztonságáról és a térség stabilitásáról. A megbeszélésen részt vett António Costa és Ursula von der Leyen, valamint Jordánia, Egyiptom, Bahrein, Libanon, Szíria, Törökország, Örményország, Irak, Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia és Omán vezetői.
EUrologus