Az iráni tüntetések célja az elnyomó rezsim elkergetése, de az ellenzéknek nincs politikai vezetője, víziója – mondta a HVG-nek az iráni születési Mehrdad Vahabi francia közgazdász, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora. Úgy véli, a síita politikai kapitalizmus megváltoztatására is szükség van.
Iránban napok óta folynak tömegtüntetések a gazdasági nehézségek miatt. A tömeges tiltakozásokkal szemben általában erélyesen fellépő rezsimnek az amerikai elnök azt üzente, „csőre töltve” várnak és készek indulni.
A Trump-csapat már azt számolgatja, mennyi hasznot hozhatna a Gázai-övezet “monetizálása”.
Különös figyelem kísérte a visszafogott, óvatosan nyilatkozó, külpolitikai kérdésekben ritkán és megfontoltan megszólaló XIV. Leó pápa első külföldi útját. A májusi megválasztása után fél évvel Törökországban és Libanonban tett látogatása önmagában is jelzésértékű: a kereszténység és az iszlám megbékélését, a keresztény felekezetek közötti párbeszédet és a közel-keleti békét hirdette.
Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A világlapok elemzik a szerb vezetés energiapolitikáját, a Kreml hatalmi gépezetét és Trump gázai béketervét is.
Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A The New York Times háromszoros Pulitzer-díjas Közel-Kelet-szakértője igen bölcsnek minősíti a 20 pontos elképzelést, mert az ugródeszka lehet a békéhez.
Mi lesz a porig rombolt Gázai övezet jövője, a földönfutóvá vált 2,2 milliós lakosság sorsa, és ki irányítja majd a területet most, hogy Donald Trump és Benjamin Netanjahu megegyeztek a béketervről? Meddig lesz türelmes a kiszámíthatatlan amerikai elnök az izraeli kormányfővel? Milyen ellenfelei vannak Izraelnek a Donald Trump mögött álló mozgalomban? És milyen egyéb tényezők veszélyeztetik a szoros amerikai–izraeli viszonyt?
Zömében külföldieket ítélnek halálbüntetésre terrorcselekményre és drogcsempészetre hivatkozva.
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.
Az EU-csúcs felett ott lebeg a vétókard, Magyarország és Szlovákia ellenállása stratégiai döntéseket veszélyeztet. A volt ukrán külügyminiszternek szemernyi kétsége sincs afelől, hogy Oroszország meg fogja támadni valamelyik NATO-tagállamot. 73 országból több mint 120 ezren írtak a magyar rendőrségnek a Pride ügyében. Témák és vélemények a nemzetközi sajtóban.
Annyi mindent lehetne mondani az Egyesült Államok általi három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítmény elleni bombázás nyomán, hogy könnyű elveszni a lebilincselő részletekben – írja a New York Times háromszoros Pulitzer-díjas publicistája, aki igyekszik globális kitekintésben vizsgálni, mi is történik valójában.
A magyar kormánytagok fél napja hallgatnak az izraeli-iráni konfliktus elmélyülését okozó támadásról.
Erről ír a világsajtó.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: közel-keleti özöntűz és magyar hadiipari privatizáció.
Trump a G7-csúcsról hazatérve arról beszélt, hogy célja nem az átmeneti tűzszünet, hanem „egy végleges, valódi befejezés”.
Szijjártó Péter szerint az elmúlt évek egyik legjelentősebb evakuációs művelete került „biztonságos szakaszba”.
A külügyminiszter szerint az evakuációs műveletek most bonyolultabbak, mint korábban, mert a repülőterek zárva vannak.
A piacnak az sem tett jót, hogy Izrael bejelentette: nem villámháborút vív Irán ellen.
