A tárgyalásról kiadott közlemény szerint a találkozó célja az volt, hogy a felek megosszák egymással a térségben kialakult helyzetről alkotott értékelésüket, különös tekintettel az iráni háború következményeire, a régió országai elleni támadásokra és az energiaellátás biztonságára.
Az uniós vezetők a megbeszélésen ismét határozottan elítélték az iráni támadásokat. A közös nyilatkozat szerint az EU „a lehető leghatározottabban elítéli az Irán által végrehajtott válogatás nélküli támadásokat”, és teljes szolidaritását fejezte ki a régió lakosságával.
A találkozó egyben folytatása annak a diplomáciai egyeztetéssorozatnak, amelyet az uniós vezetők a válság kezdete óta folytatnak a térség országaival. A folyamatban kulcsszerepet játszott az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas is.
Costa és Von der Leyen külön köszönetet mondott a térség országainak azért a segítségért, amelyet az Európai Unió állampolgárainak hazajuttatásában nyújtottak. A háború kitörésekor több tízezer európai rekedt a régióban, akiket a helyi hatóságok támogatásával sikerült evakuálni.
Az EU vezetői hangsúlyozták: az Unió hosszú távú és megbízható partner a térség számára, és kész minden rendelkezésére álló eszközzel hozzájárulni a feszültség csökkentéséhez.
Bár a nemzetközi szabályokon alapuló rend komoly nyomás alatt áll, meggyőződésünk, hogy a párbeszéd és a diplomácia az egyetlen járható út
– áll a közös nyilatkozatban. Az EU vezetői ismét hangsúlyozták az Unió régóta képviselt álláspontját Irán nukleáris és rakétaprogramjával kapcsolatban. Brüsszel többször felszólította az iráni vezetést, hogy szüntesse meg nukleáris programját, és korlátozza ballisztikus rakétaprogramját. Az EU emellett elítélte az iráni rezsim által saját állampolgárai ellen alkalmazott erőszakot és elnyomást is.
A videókonferencia egyik kulcstémája a globális energiaellátás biztonsága volt. A résztvevők megvitatták az energiainfrastruktúra elleni támadások és a Hormuzi-szoros lezárásának lehetséges hatásait.
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen keresztül a globális olajszállítás jelentős része halad át. A felek megállapodtak abban, hogy szorosabb együttműködésre van szükség a kockázatok csökkentése érdekében.
A tárgyalások során az EU vezetői felidézték az Unió tengeri biztonsági műveleteit is. Ezek közé tartozik az Operation ASPIDES és az Operation ATALANTA, amelyek célja a kritikus tengeri útvonalak védelme és az ellátási láncok zavartalan működésének biztosítása.
Costa és von der Leyen jelezték: az EU kész szükség esetén tovább erősíteni vagy módosítani ezeket a műveleteket a kialakult helyzethez igazodva.
Az uniós vezetők külön kitértek a válság libanoni következményeire: az ország elleni támadások komoly humanitárius válsággal fenyegetnek. A helyzet kezelésére Von der Leyen bejelentette, hogy az EU mozgósítja a RescEU humanitárius készleteit, amelyek mintegy 130 ezer ember támogatását teszik lehetővé. Az első segélyszállító repülőgép már a következő napon elindul Libanonba.
A találkozó végén a résztvevők megállapodtak abban, hogy szoros kapcsolatban maradnak, és közösen dolgoznak a konfliktus békés rendezésén. Az EU közleménye szerint az Unió továbbra is együttműködik a közel-keleti országokkal, hogy visszaállítsa a békét és stabilitást a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében.
