Az Irán elleni háború lezárása érzékelhetően kezd megjelenni Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nyilatkozataiban, ahogy a konfliktus szombaton a negyedik hetébe lépett. Bár Trump továbbra is egymásnak ellentmondó kijelentéseket tesz, amelyekből nehéz kihámozni, hogy mi a szándéka, a Truth Social platformon közzétett egyik bejegyzésében már azt mondta, „közeledünk a céljaink eléréséhez, és fontolgatjuk a nagy közel-keleti katonai erőfeszítéseink fokozatos leállítását”. Netanjahu egyértelműbben fogalmazott, amikor kijelentette, a háború vége közelebb van, mint azt sokan gondolnák.
Persze Trump az, aki dönt a háború befejezéséről, csakhogy számára sokkal nagyobb a tét. Az USA a globális felelősség és a stratégiai célok prizmáján keresztül tekint a konfliktusra, míg Izrael a regionális megközelítés alapján értékeli a helyzetet – írta a The New York Times. Washington nem hagyhatja figyelmen kívül a világ energiabiztonságát, vagyis a Hormuzi-szoros hajózhatóságát, mivel rajta keresztül halad át a kőolaj és a cseppfolyósított földgáz globális kereskedelmének 20-20 százaléka. És nem kerülheti meg az USA szövetségeseinek számító hat öbölbeli arab olajmonarchia biztonságát sem.
https://hvg.hu/gazdasag/20260321_iran-haboru-koltsegek-karok-amerikai-bazisok
Izrael viszont az USA-val szemben kevésbé aggódik a Hormuzi-szoros lezárása miatt, hiszen az energiaellátását főként a saját földközi-tengeri gázlelőhelyei biztosítják. Az öbölbeli arab országok védelme sem a legfontosabb prioritás a zsidó állam számára. De a földrajzi közelség miatt az iráni fenyegetés Izrael számára jóval fontosabb nemzetbiztonsági kérdés, így a kockázatvállalása is nagyobb, mint az amerikaiaké. Míg tehát az USA elsődleges célja immár a Hormuzi-szoros megnyitása, addig Izrael a fő feladatnak az iráni nukleáris és rakétaprogram teljes vagy a lehető legnagyobb mértékű elpusztítását tekinti.
