Sorra lázadtak fel az alapítványi fenntartás ellen az egyetemeken hallgatók, tanárok, szakszervezetek, az átfogó felsőoktatási reform azonban szakemberek szerint kétharmaddal sem lesz egyszerű, és kérdés, mire érdemes lecserélni a mostani rendszert. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a kekvák megszüntetéséről szóló Alaptörvény-módosító javaslat mindenesetre már a parlament előtt van.
Mégis el lehet venni a vagyonkezelő közalapítványokba kiszervezett egykori állami vagyont?
A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte a DK-s Vadai Ágnes kérdését a székházról székházra költöző, de valójában sehol nem elérhető alapítványról, amely ráadásul úgy költött el tavaly 123 milliót fizetésekre, hogy nincs egyetem, amit fenntartson, éppen ezért jövője is kérdéses.
Kiadta a 2023-as Erasmus+ pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A tavalyi lista alapján azonban könnyű kiszámolni, hány diákot érinthet rendkívül rosszul, ha a magyar kormánynak szeptemberig nem sikerül egy olyan megoldást találnia a kuratóriumok összetételére, amire az Európai Bizottság is rábólint.
Csak akkor tudnak velük szerződést kötni a jövő évi csereprogramokról, ha arra az Európai Bizottság november 23-ig engedélyt ad. A nem modellváltó egyetemekre nem érvényes a korlátozás.
Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett.
Az ügyben az rtl.hu megkereste az építési minisztériumot, hogy megtudja, felvetődött-e az összeférhetetlenség kérdése, de nem kapott választ.
A laphoz eljutott törvénytervezet szerint az épületek úgy veszítenék el közvagyon jellegüket, mint a magyar felsőoktatás nagy része.
A kormányzat egyelőre lefújta a Fudan Hungary Egyetem beruházását, amelyre számos oka volt, mindenesetre a projekthez kapcsolódó alapítvány, amely eddig egy nem létező egyetem fenntartójaként égette a közpénzt, most végleg feleslegessé vált. Megszüntethetnék, de kiderülhet, hogy ez nem is olyan egyszerű.
Az alapítvány rendszeresen támogat a kormányhoz ezer szálon kötődő más szervezeteket is.
Közös közleményt adott ki két európai biztos, amelyben azt is megerősítették, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alá tartozó egyetemek továbbra is pályázhatnak az uniós programokra. Ha pedig visszavonják a Tanács határozatát a támogatások felfüggesztésről, akkor a pénzeket is megkaphatják.
A még megmaradt hat állami egyetemből a hvg.hu információi szerint több is fontolgatja a modellváltást. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint ennek a "kuratóriumi modell sikeressége az oka", de ennél sokkal nagyobb szerepet játszik a félelem attól, hogy aki kimarad, annak nem lesz pénze ahhoz, hogy versenyképessé váljon.
Hiába mondja a kormány, hogy szükség esetén állami százmilliárdokból állja a hallgatók külföldi ösztöndíját és finanszírozza a kutatóhelyek munkáját, ha az uniós vita miatt meglazulnak az egyetemek nemzetközi kapcsolatai, annak beláthatatlan következményei lesznek. Súlyos ár ez azért, hogy Orbán Viktor a befolyása alatt tudhassa a tudományos életet.
Kormánytagok veszíthetik el havi 1-1,5 milliós mellékállásukat a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványoknál az Erasmus-botrány hatására, de a helyükre kerülhetnek majd új bizalmi emberek, ráadásul egyre több helyen neveznek ki még náluk is jobban kereső alapítványi főigazgatót.
Alig egy hónappal azelőtt, hogy a végzős diákoknak le kell adniuk egyetemi jelentkezésüket a hazai egyetemekre, kiderült, 21 intézmény eshet el az Erasmus+ és a Horizont Európa programok nyújtotta lehetőségektől. Ellátogattunk az Educatio oktatási szakkiállításra és pályaválasztás előtt állókat kérdeztünk arról, hogyan érinti őket a külföldi ösztöndíjak veszélybe kerülése.
Furcsa játszma zajlik az alapítványi fenntartású egyetemek kuratóriumaiban ülő politikai kinevezettek miatt, és a csütörtöki kormányinfó alapján nem enged a kormány. Az uniós források felfüggesztése az úgynevezett Horizont programokat, a legnívósabb uniós kutatói pályázatokat is érinti. Ebben az esetben a tét tehát nem csak a pénz, hanem a presztízs is, valamint hogy újabb koponyák hagyhatják el az országot.
Először kihúzta, majd – miután ráébredt ennek következményeire – fű alatt gyorsan visszatenné a törvénybe azt a rendelkezést a Fidesz, mely engedélyezi, hogy politikai felsővezetők „másodállásban” kuratóriumi tagok legyenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban.
Minden képzeletet felülmúló pénzbőség jellemezte az egyetemek többségét is befaló közérdekű vagyonkezelő alapítványok tavalyi évét. A jólét elnyomja a kritikus hangokat, miközben közpénzből etetik a kormány holdudvarát, és terjesztik a szélsőségektől sem mentes konzervativizmust.
A vendéglátóiparban jártas üzletember társult be a konzervatív tudósokat tömörítő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) által néhány hónapja indított Hatvany Kávéház és Szalon Kft.-be.
Befejezéséhez közeledik az egyetemek kormánypárti magánosítása, azaz ezen a fronton is átveszi az uralmat a NER.
