Ugrás a sötétbe: Új tantárgy van, tankönyv nincs hozzá
Két hét múlva startol a szakgimnáziumi rendszer, amelyben a diákok összevontan tanulják a természettudományos tárgyakat. De nem világos, pontosan mit és hogyan.
#Köznevelés
Balog elismerte, "túl jól sikerült" az oktatás központosítása
Az igazgatóknak kell lenniük az igazi vezetőknek az iskolákban, az előző keretrendszer túlságosan leértékelte a munkájukat - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Szerinte most már a decentralizáció a jövő útja.
Nyár végére készülnek el az új tanmenetjavaslatok
Sipos Imre helyettes államtitkár szerint az OFI által kidolgozott tanmenetek nem érintik a kerettantervi óraszámokat, de a tananyag feldolgozásában nagyobb szabadságot kapnak a tanárok. A Köznevelési Kerekasztal résztvevői szerint a most bejelentett intézkedések megteremthetik a 21. századi iskola alapjait.
Kizárt a 30 perces óra a kicsiknek a szakszervezet szerint
Hiányoznak a feltételei a mindjárt induló új szakképzési rendszernek, amiből amúgy is nagy baj lehet. A pedagógusok differenciált béremelése alkotmányosan aggályos lehet, a 30 perces tanórákat nem lehet csak úgy bevezetni, 1 év alatt meg biztos nem. Pedagógus-szakszervezetek értékelték az évet, nem túl rózsás a kép.
Ma írják az év legnagyobb dolgozatát – de pontosan minek is?
Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza az országos kompetenciamérés, de máig nem használja ki igazán az ezekből kinyerhető adatokat sem az oktatáskutatás, sem az oktatáspolitika, sem az egyes iskolák. De akkor miért is ír minden 6., 8. és 10. évfolyamos ma dolgozatot?
Határozott és érzelmes videóval hívnak tüntetni a pedagógusok
"Most több kell, mint bekapcsolni a tévét, és megnézni, hogyan döntenek a gyereked sorsáról" - üzenik a pedagógusok. A legnagyobb oktatási szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete a Köznevelés kerekasztalt követően is arra buzdítja a szülőket , tanárokat és diákokat, hogy csatlakozzanak a szombati fővárosi tüntetéshez.
Hat éve csak romlik az oktatás, pedig addig is rémes volt
2010 előtt is elég ramaty állapotban volt a közoktatás, számos tanulmány leírta, hol kellene beavatkozni a rendszerbe, a diagnózisokról gyakorlatilag szakmai konszenzus alakult ki. Az Orbán-kormány felrúgta mindezt, majd a szétesés előtt álló biciklit nemcsak túltolta, hanem baltával is nekiesett.
A Hivatlanul szerint nem szabad leülni Baloggal tárgyalni
A mostanában talán legaktívabb, netes Facebook-csoportként szerveződött tanári közösség közleményében azt írja, mindazok, akik részt vesznek a Balog-féle kerekasztal munkájában, legitimálják a kormány cinikus, gátlástalan, romboló oktatási döntéseit.
Dagad a tiltakozás: egy másik Herman-iskola is demonstrációt szervez
Miskolcon szerdán lesz tüntetés az oktatási rendszer ellen, egy budaörsi Herman Ottó-iskola is úgy döntött, demonstrációt szervez.
Mások is csatlakoznak a Herman gimnázium tiltakozásához
Nem csak az iskola tanulói álltak ki a tanárok mellett, mert a tantestület nyílt tiltakozást intézett a kormány felé a közoktatás állapota miatt, hanem újabb miskolci iskola, a Földes Ferenc Gimnázium is csatlakozott a Herman Ottó Gimnáziumhoz.
Berágott egy teljes tantestület: „Az egész oktatási rendszert látjuk most már veszélyben”
Egy miskolci gimnázium tantestülete dühös nyílt levelet tett közzé a közoktatás állapotáról. Hiába juttatták el korábban észrevételeiket az oktatásirányítókhoz, semmiféle választ nem kaptak.
Czunyinéhez fordult egy tanár, mert Móricz helyett mást adtak kötelező irodalomnak
Egy korábbi magyartanárnak nem tetszik, hogy az egyik budapesti iskolában a Légy jó mindhalálig helyett Janne Teller Semmi című regényét adta fel egy pedagógus kötelező olvasmánynak. Felháborodott levelet írt az iskola igazgatójának és Czunyiné Bertalan Juditnak is.
Papírunk van róla: teljes tévúton a magyar oktatás
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
"Ahol szabad hibázni" - új világra készít fel a Prezi-közeli iskola-óvoda
Budapest School néven, két helyszínnel kezdte meg működését a Prezi-alapítók és társaik által létrehozott magánóvoda és -iskola Budapesten, ahol vegyes életkorú és különböző társadalmi környezetből érkező gyerekek tanulnak együtt speciális módszerekkel. Az alapítók - köztük a nemzetközi szinten is jegyzett magyar cég - ezzel a kísérlettel arra keresi a választ, hogyan lehet a másfél évszázada megtervezett iskolamodellt a 21. századhoz adaptálni. Interjú Halácsy Péter alapítóval.
„Még egy intőt sem kaptak” – minek ide őszi szünet?
Alig kezdődött el a tanév, máris beköszöntött a viszonylag hosszú őszi szünet. Sokan felvetik, miért van erre szükség, hisz „még nem alakult ki bennük az iskolába járási feszültség” sem. Az általunk megkérdezett szakemberek azonban úgy vélik, igenis ki kell, hogy pihenjék a diákok a magyar iskola által mostanában diktált extrém hajszát. Kérdés persze, mit kezdenek a dolgozó szülők a gyerekekkel a szünet alatt.
Nem vagyok képes erőszakszervezetként működtetni az iskolát
A piros és fekete pontokra, jegyekre építő lehangoló értékelési rendszert váltotta fel egy különleges módszerrel az örkényi iskola tanítója: egyfajta pénzt vezetett be a mindennapos iskolai munkába. Aki jól tanul, segít, dolgozik, garast érdemel, aki rosszat tesz, verekszik, nem dolgozik, garast fizet. Murinai Angela nem gondolja, hogy ezzel anyagiasságra nevelné a diákjait, viszont a tavaly még kezelhetetlen, hátrányos helyzetű gyerekekkel teli osztály hihetetlenül megváltozott. Megszűntek a fegyelmezési problémák, a gyerekek szabadidejükben is feladatokat kérnek. A központi előírások, a kötelező osztályzatok viszont erősen az – egyébként számos személyközpontú pedagógiai elemmel megtámogatott – "garasos rendszer" ellen hatnak.
Ha nem tiszta a PÖCS szerepe, azonnal megjelenik a félelem
Lenne értelme a pedagógiai munka értékelésének, de ennek a legkevésbé felel meg a januárban bevezetendő tanfelügyeleti rendszer. Különösen a belső ellenőrzés lehet aggályos, ami nemcsak átláthatatlan mennyiségű adminisztrációs terhet rak a tanárokra, de meg is mérgezheti a tantestületek légkörét. A szülők is készülhetnek: évekig kell majd kérdőívhegyeket kitöltögetniük.
Ha leüvöltik a gyerek fejét, ezt is meg fogja enni
A néhány hete életbe lépett menzareform, és a vele járó, egyes vélemények szerint sótlan, íztelen, sőt ehetetlen ételek foglalkoztatják a diákokat, szülőket és tanárokat egyaránt. Miután olvasóink is megosztották tapasztalataikat, mi is nekiálltuk menzát tesztelni, és egy héten keresztül egy budapesti általános iskola ebédlőjében fogyasztottuk az egészségesnek kikiáltott reformkaját. A sótlan húsok mellé meglepően ízes levesek társultak, a tányéron hagyott kevés maradékot viszont csak a tanárok poroszos szigorának tudtuk be.
„Az én gyerekemet ugyan nem teszi tönkre a Klik!”
A magyar iskola egyre kevésbé veszi tudomásul, hogy az elsőbe került gyerekek még most is inkább óvodások, mintsem a tananyag bebiflázására felkészült iskolások. Ahol komolyan gondolják az egész napos iskolát, ott van idő mesére, mozgásra, ismerkedésre, a szorongás csökkentésére, de a legtöbb helyen napi 5-6 órát darálnak le délelőtt az elsősöknek. Egy valami azonban szinte mindenütt ugyanaz: a szülőknek mélyen a pénztárcájukba kellett nyúlniuk szeptember elején. Túlterhelt kisdiákok, anyagi csődöt jelentő tanévkezdés - két hete indult a tanév.
Vekerdy Tamás: Ami kötelező, az pusztít – és itt csak kötelező van
A 2010 után kialakított iskolarendszernek semmi köze nincs se a gyerekekhez, se az iskolához, a központosításnak egyetlen dologhoz van köze, hogy az irányítógomb a „legfontosabb íróasztalon” legyen – véli Vekerdy Tamás, aki szerint a 9 osztályos iskola is egyelőre csak ötletelés, konszenzus, hosszú előkészítés és mindenekelőtt sok pénz nélkül nem lehet bevezetni. Hogy jön az iskolákhoz Lenin gonosz mondata? Miért fontos, hogy merengjenek a bölcsészek a romkocsmákban? Hogy lehet egyszerre jó és borzalmas hír, hogy a magyar iskola növeli az egyenlőtlenségeket? Interjú.