Windisch Judit
Windisch Judit

Két hét múlva startol a szakgimnáziumi rendszer, amelyben a diákok összevontan tanulják a természettudományos tárgyakat. De nem világos, pontosan mit és hogyan.

Bő két hét múlva indul az új rendszer az oktatásban, innentől kezdve a szakmunkásképzőt szakközépiskolának, a szakközépiskolát pedig szakgimnáziumnak hívják. Az elnevezésen kívül más is változik: a szakgimnazisták több szakmai tárgyat tanulnak majd a közismereti tárgyak rovására.

Az eredeti koncepció az volt, hogy a diákok a tanult szakmájukhoz szükséges természettudományos tárgyon kívül ne is tanuljanak más ilyen tárgyat, azonban a nagy felháborodás miatt az elképzelés módosult: bevezetnek egy összevont természettudományos tárgyat is. Ilyen tantárgy eddig a szakgimnáziumokban nem volt. És több ponton is bizonytalan, hogy most hogyan tanítják majd ezt. Tankönyv ugyanis még nincs, és a tanítandó anyag részletei sem ismertek pontosan, eddig csak a kerettanterv tervezete van meg.

Egy vidéki iskola igazgatója azt mondja, a pedagógusokkal majd egy nyitóértekezleten tisztázzák, hogyan kell ezt csinálni, de annyi biztos, hogy nincs olyan „komplex tanár”, aki az összevont tárgyakat egyben képes lenne tanítani. Az igazgató azt mondja,

„a helyi szakembergárdára kell alapozni. Ha van az iskolában földrajzos, azt a részt nyomják, ha más szakos tanár, akkor meg a másikat”.

Azt tapasztalta ugyanis, hogy a szakmunkásképzésben is, ahol összevont természetismeretet tanítanak, az a tárgykör domborodott ki jobban az órákon, amelyik a tanár szakterülete.

©

Elképzelhető, hogy a komplex tárgyat több szakos tanár oktatja majd, felváltva – mondja Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, aki maga is tanár egy építőipari iskolában, és a műszaki tárgyaknál már használják ezt a munkamegosztást. Átnézve a kerettanterv-tervezetet, Tóth szerint az összevont tárgyat leginkább biológia-kémia szakos tanár képes tanítani, akikből egyébként nagyon nagy hiány van, így munkaerő-szervezési problémákat hozhat. „Két hetünk van megoldani a munkaerőkeresést” – mondja Tóth.

A névtelenséget kérő iskolaigazgató forrásunk már sokat tapasztalt: „A 90-es években volt gépszerkesztőképzés, már a harmadik évnél tartottunk, mire elkészült a tanmenet. Addig csak azt mondták, műszaki végzettségű diákok lesznek, tanítsátok, amit szerintetek nekik kell. Elkezdtük a műszaki alapozást, rajzoltattuk, számoltattuk őket, nagyjából eltaláltuk, mire van szükség.”

Ők például még nem ismerhették meg a komplex tárgy részleteit. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) honlapján erről csak annyit írnak, hogy „a komplex természettudomány tantárgy tanári, módszertani segédanyagai a tanév során a Nemzeti Köznevelési Portálon lesznek elérhetők, a tantárgy oktatásának módszertanáról felkészítőt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tart majd szeptembertől.”

Halasztásról szó sem lehetett

„A tankönyvnek szeptember elsejétől már a diákoknál is ott kellene lennie. De egy új könyv esetében nagy a rizikó, ahhoz, hogy az jó legyen, többéves munkára van szükség” – magyarázza Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Az összevont természettudományos tantárgyat önmagában nem tartja elvetendő elképzelésnek, hosszú távon lehetne is ebben gondolkodni, de egyik napról a másikra szerinte nem lehet ezt bevezetni. A problémák miatt a PSZ azt kérte, halasszák el egy évvel az új rendszer bevezetését, azonban ezt a kormány visszautasította.

A komplex természettudományos óra miatt megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahonnan tovább küldtek minket a szakképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumhoz. Ott azonban nem válaszoltak arra a kérdésünkre, mikor lesz kész a tankönyv.

Hivatalos órafelosztás sincs még, az igazgató az ugyancsak az NSZFH honlapján nyilvánosságra hozott Emmi-közlemény alapján kezdte összeállítani az órarendet, ahol részletezték, mit mennyi órában kell majd tanítani. Ő úgy tapasztalta, hogy az már nem nagyon szokott változni, Galló Istvánné szerint erre valójában nem lehet alapozni, egészen hivatalos ugyanis akkor lesz, ha mindez megjelenik a Magyar Közlönyben.

"Generációk életét teszik tönkre" a szakgimnáziumok átalakításával

Nagyon súlyos képet fest a szakközépiskolák – új nevükön szakgimnáziumok – kerettantervének átalakítási terve: a hvg.hu-nak nyilatkozók 14 évesen eldöntött sorsokról, romló felvételi és munkaerőpiaci esélyekről, bajba kerülő iskolákról beszéltek.

Bár a PSZ elbocsátásoktól tart (az ígéretek szerint az elküldött természettudományos tanárokat majd foglalkoztatja a Klik), konkrét információi még nincsenek – miután nincs hivatalos órafelosztás. A iskolaigazgató forrásunk azt mondja, náluk például a földrajztanár lenne „felesleges” az új rendszerben, azonban előre gondolkodtak: „Több tanárt is elküldtünk továbbképzésre, gyógypedagógiát tanulni, a földrajztanárt így fejlesztőpedagógusként foglalkoztatjuk tovább”. A kollégiumi nevelői pozíció is lehet menekülőút a feleslegessé vált tanárok számára, feltéve, ha az iskolának van kollégiuma.

Lezárt utak

Szeptembertől az egyes szakmákhoz rendelik a különböző természettudományos tárgyakat, így a későbbi foglalkozásukhoz passzoló tárgyat tanulják a diákok intenzíven.

Ez többek szerint problémás, szinte lehetetlenné teszi – vagy nagyon megnehezíti – a pályamódosítást, a menet közbeni iskolaváltást, és az eddig működő utakat is lezárja. Gallóné azt mondja, egy egészségügyi szakközépből eddig tudott jelentkezni a diák az orvosira, mostantól viszont már nem tanul fizikát, ami oda szintén kell.

„Becsapják a szülőt és a gyereket, akik azt hiszik, a szakgimnáziumból is egyenes út vezet a felsőoktatásba, holott ez nem igaz.”

A szakszervezeti vezető szerint Palkovics László oktatási államtitkár állításával ellentétben nem lesz arra mód, hogy a diákok majd máshol, vendéghallgatóként tanulják meg a számukra szükséges tárgyakat. „Ez kivitelezhetetlen, még Budapesten is. Egy iskolában tanórák vannak, ha a diák egy másik iskolába megy földrajzot vagy biológiát tanulni, a saját iskolájában lévő – azzal párhuzamosan tartott – órákat ki kell hagynia.”

©

A több szakmai óra miatt is lehetnek zökkenők. Bár az igazgató azt mondja, saját oktatott területeit nézve nem tapasztalt meglepetést a nyilvánosságra hozott kerettantervekben, Tóth szerint még lehetnek problémák abból, hogy az órákat ágazatokra vonatkozóan határozták meg, így előfordulhat, hogy egy iskolának olyan képzést kell indítania, amelyhez nincs megfelelő eszköze vagy felszerelése. Honnan szerezzenek például targoncát, vagy építsenek ki egy labort, nem beszélve a személyi feltételek biztosításáról.

A szakemberhiányra az igazgató is panaszkodik: „Folyamatosan keresünk autóvillamosságot oktató szakembert és mérnököt, de

egy kezdő mérnök a versenyszférában 4-500 ezer forintot keres, mi meg 126 ezer bruttót tudunk kínálni neki.”

Ő azt szeretné, ha a gimnázium nem szívna el minden diákot, és szakmát tanulni is viszonylag jó bizonyítvánnyal érkeznének a diákok. „A fizikai munka nem népszerű, holott óriási a szakemberhiány az országban.” Az átalakítással egyébként egyetért, azt mondja, ez előremozdulás az egy évvel ezelőttihez képest.

A kormánynak nagyívű tervei vannak

A szakképzési rendszer átalakítása a kormány szerint „a magyar gazdaság felemelkedését szolgálja”. Odrobina László helyettes államtitkár a köztévének azt mondta, szervessé akarják tenni az átmenetet a szak- és a felsőoktatás között, épp ezért a szakgimnáziumban technikai szakmát szerző diák az ahhoz passzoló főiskolai szakot rövidebb idő alatt végezheti el, mert bevezetnek egy beszámítási rendszert. Arra nem tért ki, hogy a pályaváltás nehezebb lesz. A szakképzés átalakításának ötletgazdája, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László korábban azzal érvelt, a magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Megkegyelmezett az olasz felsőház Salvininek

Megkegyelmezett az olasz felsőház Salvininek

Félmillió forint értékben lopott kozmetikai termékeket két nő Budapesten

Félmillió forint értékben lopott kozmetikai termékeket két nő Budapesten

Ki van éhezve a magyar internet erre a Chrome-bővítményre

Ki van éhezve a magyar internet erre a Chrome-bővítményre

Elfogták a halálkamionos bűnszervezet egyik szökésben lévő vádlottját

Elfogták a halálkamionos bűnszervezet egyik szökésben lévő vádlottját

Június 30-ig kért halasztást a Brexitre Theresa May

Június 30-ig kért halasztást a Brexitre Theresa May

Így számoljunk le a halogatással. Most!

Így számoljunk le a halogatással. Most!