Búvároktatóknak, majd köztársasági elnöknek adta ki magát az a hajléktalan, akit bolti lopás miatt kaptak el a rendőrök Tatán, de nem tudták megállapítani a személyazonosságát. Az 55 éves férfi egy üveg italt emelt el az egyik kisboltból.
Egy német kutató 1991-ben publikált tanulmányából is szerepel 17 oldal Schmitt Pál – a hvg.hu január 11-én megjelent cikke nyomán plágiumgyanúba keveredett – doktori disszertációjában. Magyarország elnöke a Kossuth Rádióban szerdán azt állította, hogy dolgozatának a Nikolaj Georgiev művéből átemelt 180 oldalon felüli része a saját szellemi terméke – ez azonban biztosan nem igaz.
Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a „Következtetések” című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása. Az alábbiakból az is kiderül, hogy Georgiev és Schmitt „együttműködése” semmiképpen nem kezdődhetett a bolgár kutató tanulmányának megjelenése előtt.
Az akkori szabályozás szerint megengedhető volt, hogy a kisdoktori dolgozathoz felhasznált szakirodalmat ne oldalanként, hanem egyben, a dolgozat végén tüntessék fel, így nem áll meg az ügyben a plágiumvád - ezt mondta Schmitt Pál szerda reggel az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A köztársasági elnök szerdán szólalt meg először a nyilvánosság előtt azóta, hogy múlt szerdán kirobbant a plágiumügy. Elmondta: reméli, tisztázni tudja magát a vádak alól. Az ügy esetleges következményeiről nem volt szó a műsorban.
A Testnevelési Főiskola 1985-ben elfogadott, Schmitt Pál doktori szigorlatának időpontjában hatályos doktori szabályzatának összeférhetetlenségre utaló paragrafusát is megsértették az államfő disszertációjának értékelésekor - írja a Népszabadság.
A miniszterelnök szóvivője szerint meglehetősen furcsa az időzítése a Schmitt Pál köztársasági elnökkel szemben felmerült plágiumgyanúnak. A TV2 hétfő reggeli műsorában Szijjártó Péter megismételte véleményét, hogy a Schmitt-ügy "bulvárkacsa".
Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.
Umberto Eco Hogyan írjunk szakdolgozatot? című könyvét vitte a Sándor-palotához a Jobbik ifjúsági tagozatának két vezetője pénteken, akik a köztársasági elnök doktori disszertációjának ügyében kirobbant plágiumgyanú kapcsán nyilvánítottak véleményt.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német lap a címlapján számolt be az államfő elleni plágiumvádról, és kommentárt is közölt az üggyel összefüggésben, amelyről a Handelsblatt című német üzleti lap és az osztrák Der Standard is írt. Nagy terjedelemben, kommentáló elemek nélkül ismerteti a bolgár média - napilapok, hírportálok, televíziós híradók, sőt az Ataka nacionalista párt hírlevele is - a Schmitt Pál államfő ellen felmerült plágiumgyanút.
Olyan emberek értékelték jelesre és engedték át Schmitt Pál államfő plágiumgyanús doktori disszertációját, akik tagjai voltak egy szervezetnek, amelyet az akkor Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság hozott létre - írta az Origo.
Az MSZP sürgeti, hogy Schmitt Pál álljon a nyilvánosság elé, és ha tudja, sürgősen tisztázza magát a plágium vádja alól. A szocialisták szerint ellenkező esetben nyilvánvalóan nem maradhat köztársasági elnök - mondta Szanyi Tibor, az ellenzéki párt elnökségi tagja csütörtökön sajtótájékoztatón. Hozzátette: az államfőt jelölő Orbán Viktor és az őt megválasztó Fidesz reakcióját is várják az ügyben.
Nincs meg Schmitt Pál köztársasági elnök egyetemi szakdolgozata - írta az Index, amely azt követően próbálta meg felkutatni a szakdolgozatot, hogy a hvg.hu kiderítette, az államfő doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával.
Schmitt Pál államfőn élcelődik az internet népe, miután lapunk megírta: a köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató által a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével. Az alábbiakban ebből a termésből válogattunk.
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.
Vizsgálatra van szükség Bazsa György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint annak kiderítésére, hogy valóban koppintotta-e doktori dolgozatát Schmitt Pál. A cím visszavonása az adott egyetem doktori iskolájára tartozik. Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának vezetője nem kívánta kommentálni a konkrét ügyet, azt hangsúlyozva, hogy a kisdoktori címet nem az 1993-ban bevezetett Ph.D. fokozatot adó doktori iskolában szerezték.
Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmány szövegével – derítette ki a hvg.hu. A dolgozat ráadásul nem felel meg a doktori disszertáció alapvető követelményeinek sem, ennek ellenére summa cum laude minősítést kapott bírálóitól.
A köztársasági elnök visszautasította a Magyarországot az elmúlt hetekben ért "nemzetközi támadásokat" azon az újévi fogadáson, ahol a Budapestre akkreditált misszióvezetőket látták vendégül kedden - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.
Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke. Az e heti HVG Dosszié rovatának alaptörvény-összeállításában megjelenő írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség a politika korlátjából a szolgálójává tette.
Dr. Bill Smith néven említi a bahreini hírügynökség Schmitt Pál magyar államfőt - tudta meg az Origo. A hír egy baráti levélről szól, amelyet Schmitt a bahreini királynak írt. A hírben a levelet átadó magyar diplomata nevét is elírták.
A köztársasági elnök arra biztatta a Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatóit, hogy a várható nehézségek ellenére is tartsanak ki Magyarországon, és azzal hálálják meg taníttatásukat, hogy boldogságukat nem a "könnyebb élettel kecsegtető külföldön, hanem a szülőföld rögösebb útján" próbálják elérni.
