Áder a médiatörvény módosításában azt kifogásolta, hogy a médiahatóság elnökhelyettese rendeletalkotási jogot kapott, az egyházügyi törvény módosítása pedig véleménye szerint jogbizonytalanságot okoz.

Áder azt sérelmezte, hogy az új rendelkezés szerint a médiahatóság elnökhelyettese akkor is kiadhat rendeleteket, ha az elnök maga erre nem hatalmazta fel, a szabályozás pedig a köztársasági elnök szerint "így bizonytalanná és ellentmondásossá válik, csorbítva ezzel az Alaptörvény jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét".
A törvénymódosítás viszont – Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára – arra az esetre rendezte volna a rendeletkiadási jogot, ha a korábbi elnök nem jelölt ki helyettest e tekintetben.
Az egyházügyi rendelkezésekben Áder szerint az okoz jogbizonytalanságot, hogy az egyházi jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezések önmagukban nem értelmezhetőek, miután a törvény az egyházként történő elismerésre irányuló eljárás szabályait úgy állapította meg, hogy az egyházi jogi személyek nyilvántartására vonatkozó lényeges szakaszok hatályukat vesztették.
A köztársasági elnök Kövér László házelnöknek írt levelében azt kérte, a parlament mindkét törvényt észrevételei alapos megfontolása után fogadja el újra.