A kormány számított a kritikákra, de ennyire túlzó megfogalmazásokra nem - mondta a médiatörvény nemzetközi bírálata kapcsán Martonyi János az InfoRádió Aréna című műsorában. A külügyminiszter hozzátette: a bírálatok jelentős része ténybeli tévedéseken alapul, és először mindenkinek el kéne olvasnia a törvényt, mielőtt véleményt mond róla.
A Pravda című független szlovák napilap "Orbán az unión kívül" cím alatt közöl csütörtökön kommentárt a magyarországi médiaszabályozásról. A lap véleménye lesújtó.
A luxemburgi külügyminiszter bírálta egy interjújában a magyar parlament által aznap hajnalban elfogadott médiatörvényt. Jean Asselborn azt mondta: az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell lépnie a jogszabály ellen.
A Freedom House bírálja az új magyar médiatörvény-tervezetet.
A gyűlölet kultúrája címmel közölt értékelést Paul Lendvai új könyvéről a Süddeutsche Zeitung.
Nem fergeteges, csak felkészült, írtam egy évvel ezelőtt. Az átlagos koncert jellemzőinek e diplomatikus megfogalmazásával szemben most arról számolhatok be, ha tavaly csak becsületes produkciót nyújtott, idén csúcszenekarhoz méltóan muzsikált a Miskolci Szimfonikus Zenekar a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
Bajnai Gordon szerint a 29 "fideszes közgazdász" által közzétett számok irreálisak, állításaik pedig szakmailag megalapozatlanok.
A jövő évi költségvetésre a legnagyobb veszélyt, a büdzsé legnagyobb kockázatát a Fidesz jelenti - idézte a kabinet véleményét Szollár Domokos kormányszóvivő, a kormányülést követő tájékoztatón.
Idén is átadták a magyar műkritikus szakma kortárs művészeti díjait: az év legjobb képzőművészeti teljesítményének járó elismerést Csörgő Attila kapta, a legjobb kurátori munkának Mélyi József Amerigo Tot-kiállítását választották, míg a legjobb kritikai szöveg Sinkó Katalin a Magyar Nemzeti Galéria történetét feldolgozó írása lett.
A Magvető kiadó hol szerzőit lepi meg vászonkötésű, vignettás kis könyvekkel, hol az olvasóit. Amikor Bodor Ádám 70. születésnapjára megjelent zöld, vászonborítású kis könyvecskéje, kizárólag Bodort sikerült meglepni vele, hiszen a szerző nem tudta, hogy kiadták az egyébként már számos könyvben megjelent klasszikus elbeszélését. Ezúttal Krasznahorkai László Az utolsó farkas című novellája jelent meg vászonkötésben.
A régebben avantgárdnak (is) nevezett kritikai művészet az utóbbi években haldoklik. Ez egyrészt azért lehet így, mert egyre többen (művészek, kurátorok, gyűjtők) érdeklődnek utána, másrészt meg azért, mert ha végleg meghal, akkor fennáll a reális veszélye annak, hogy a művészeti világban és a szórakoztatóiparban tényleg nem lesz alternatívája a globális technokapitalizmusnak. A Műértő cikke.
A dolgozó önbizalma, lelkesedése jócskán megcsappan, ha a főnök kifejti, nem elégedett munkájával vagy egyszerűen csak hangot ad nemtetszésének. Hogyan reagálj a kritikára, ha felettesedtől érkezik? Tippek.
Ha csupán Bartóknak a férfi–nő viszonnyal kapcsolatos személyes komplexusa tükröződne A kékszakállú herceg vára című operájában, akár könnyen napirendre is térhetnénk a különböző interpretációs kísérletek, köztük a Magyar Állami Operaház mostani duplaelőadása fölött. Ám az alkotás egyetemes érvényű. Kroó György valószínűleg örülne, ha látná: a jelen cáfolja több mint harminc évvel ezelőtti borúját, A kékszakállú mára „slágeropera” lett.
A pornográfia célja az aktus bemutatása, hangsúly a (nemi) szerveken. A pornográfiának nem célja a szépség ábrázolása, esztétikai minősége (közvetlenül) nincs, nem bír fennkölt tartalommal – az, aminek látszik. - A Műértő kritikusa a MODEM kiállításán járt.
Nem volt szüksége ráncfelvarrásra, sem kollagénes kezelésre a 125. születésnapjára díszbe öltözött Magyar Állami – lány korában Királyi – Operaháznak. A „hölgy” két estén fogadta hívei hódolatát, és elégedett lehet: bár torta nem volt, az ünneplésnek megadták a módját.
A Világsztárok a Millenárison sorozat egyik legsikeresebb koncertjét adta nemrégiben a Modern Art Orchestrával nemhogy kiegészült, de több tekintetben önmagán is túlnőtt DePhazz, a trip-hop, lounge, downtempo és más, kettőhússzal működő műfajok egyik legnépszerűbb európai képviselője. Egyféleképp lehetett volna csak fokozni a hangulatot ezen az estén: a székek mellőzésével.
Amint tavaly, idén is a serdületlen publikumnak igyekezett a kedvében járni a Magyar Állami Operaház. Jövendő közönségüknek ajánlották az évadot kezdő premiert, az előző évben Ránki György Pomádé király új ruhája, most Benjamin Britten A kis kéményseprő című operáját.
Igazi öröm hazatérni Magyarországra – mondta a koncert elején Paul McCandless, az Oregon fúvósa. Ám nemcsak ezzel a hízelgő gesztussal bűvölte el az A38 Hajó közönségét a kortárs kamarajazz elmúlt évtizedeinek egyik leginkább kimagasló formációja: azt a tiszta zenei spirituszt, amely stílusuknak több mint harmincöt éve védjegye, most újra képesek voltak megidézni.
Valójában mindegy, hogy Henry Purcell 320 esztendővel ezelőtt kelt műve, a Dido és Aeneas mi célból készült: hódolat gyanánt II. Mária királynőnek, esetleg játékos pedagógiai munkának Jodias Priest iskolájának leánykái számára. Az első igazán brit opera varázslatosan üde ma is. Sopronban a világhírű New London Consort előadásában élvezhettük frissességét.
A Gramofon Zenekritikai Műhely kritikusa a magyar karmesterek doyenjének koncertjén járt – lehet, hogy az utolsón. Lukács Ervinnek a kisujjában van a zene, bámulatos tapasztalat és tudás érződik minden mozdulata mögött. De garancia-e a nagy tapasztalat a magas színvonalú zenélésre?
