„A regény művészete Isten nevetésének visszhangjaként jött világra” – ez volt a múlt héten elhunyt, 1975-ben Franciaországba emigrált és 1993-tól csak francia nyelven publikáló cseh író, Milan Kundera egyik híres mondata, de nem az egyetlen.
K-Pop, mint nemzetösszetartó erő, a fesztiválok fontossága és gyermekszülésre ösztönzés: Tusványoson a hagyományőrzés és innováció témaköréről beszélt Csák János kulturális és innovációs miniszter.
A huszadik század elejének Párizsban összegyűlt avantgárd alkotói közé tartozó, majd Sztálin börtönébe kerülő, mindemellett Tamkó Sirató Károly költővel is kapcsolatban álló örmény Ervand Kochar munkássága különös üzenetet hordoz. A róla elnevezett múzeum kettős legitimációjú művészképet rajzol ki: egy nemzeti festőként számontartott, de nyugati vonatkozásban is értékelt alkotóét. A mű portréja Ervan Kocharról.
A XX. század első felében nagy élet volt a mai Gubacsi-híd lábánál: az itt lakók nyaranta a Dunában fürdőztek a pesterzsébeti új Duna-sétányon. A terület a II. világháború után hanyatlásnak indult. Az 1990-es évek közepén kezdte el megújítását az önkormányzat. A Pesterzsébeti Jódos-Sós Gyógy- és Strandfürdőtől a sporttelepeken át a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepig jártuk be a területet.
A naplóíróként is jelentős Móricz Zsigmond és a diktatúrára törekvő kormányfő, Gömbös Gyula közti eszmei szakadékot tovább mélyítették személyes találkozásaik konfliktusai. Erről is bő adalékokkal szolgálnak az író most megjelent 1935-ös feljegyzései.
Nemhogy a rendszerváltás óta, de még több évtizede nem volt annyira tragikus és kilátástalan a magyar művészet helyzete, mint az ötödik Orbán-kormány alatt: a Fidesz mostanra már a látszatra sem próbál ügyelni. Mintha a rettenetes gazdasági helyzet megadta volna a kilövési engedélyt mindenkire, aki nem tette le a politikai hűségesküt.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Túlságosan nagy anyagi kockázat a kisebb magyar fesztiválok számára világsztárokkal próbálkozni, ezért ezzel a legnagyobbak élnek, köztük az amerikai tulajdonú Sziget és az állami pénzzel megtámogatott veszprémi Európa Kulturális Fővárosa program.
Sokan azt gondolják, a booking menedzser munkája mindössze abból áll, hogy a sztárokkal koktélozik a backstage-ben, ám a valóság nem is állhatna ettől távolabb. De akkor mit csinál a koncertszervező, és hogyan kerül Billie Eilish vagy a Depeche Mode Budapestre?
Orbánék a legrosszabb ösztönöket hozták ki a magyar társadalomból, mondja a 2014-ben Izlandra kivándorolt, most Berlinben élő költő, aki a Libri Kiadó alapításakor szépirodalmi főszerkesztő volt. Utolsó magyar nyelvű kötetének kiadási jogát visszavonta a Librivel történtek miatt. Ezentúl német nyelven alkot, ősszel jelenik meg első németül írt könyve. Honvágya van, de ez nem jelenti azt, hogy haza akar jönni. HVG-portré.
Megkerülhetetlen, de sokszor nyomasztó közlekedési csomópont a Nyugati tér. Anno itt lakott a városi hóhér, voltak dögkutak, később ipari és raktárnegyedként szolgált, később itt nyílt meg a mai gyorséttermek elődje. Történetét a Kiscelli Múzeum új kiállítása meséli el.