Az ukrán posta bélyegen örökítette meg a híres brit street art művész, Banksy egyik, Kijev környéki alkotását, amelyen egy gyerek dzsúdódobással földre viszi a nála sokkal erősebb ellenfelét. Bár a bélyeg örök emléket állít a graffitinek, kétséges a sorsa az eredeti és a további hat Banksy-alkotásnak.
Este hét helyett a sorozat új részei délelőtt debütálnak, a csatorna konkrétan a saját főműsoridejét menti.
A Kossuth-díjas énekes nincs egyedül ezzel, Menczer Tamás államtitkár a saját bevallása szerint is van legalább akkora Fidesz-csicska, mint Nagy Feró.
Manapság gyakran ismételt frázis, ha az embereket tévénézési szokásaikról kérdezik, hogy valaki egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán néz tv-t. De valóban igaz ez? Tényleg eltűnt az otthonokból a színes, sokszor zajládának is csúfolt készülék? Egy tavaly év végén készült kutatás alapján biztosan állíthatjuk, hogy nem: csak a szokásaink alakultak át.
Történelmet írt a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, amikor az első nem franciául alkotó szerzőként megválasztották a Francia Akadémia tagjává. Sok baloldali francia értelmiségi tüntetett ellene, amihez a latin-amerikai irodalmi boom utolsó élő alakja már hozzászokhatott: politikai nézeteivel hol a bal-, hol a jobboldal haragját váltja ki, egyik kötetét a hazájában elégették.
Megszólalt a kormánykritikus színész-aktivista, akit azért vontak kérdőre, mert államilag finanszírozott történelmi filmben vállalt szerepet.
A kormány legyen következetes. Várja el minden területen „a potenciális fogyasztók” megkeresését! Ne adókból, közpénzből finanszírozzák az MTVA-t, a fociklubokat, a stadionépítéseket, és a propagandát! Költsenek erre "a potenciális fogyasztók", a fideszesek.
Egy 1791-ben megjelent versantológia került elő az antikvárium.hu árverésén. A kötetet Kazinczy Ferenc írta és szerkesztette.
A Francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend lovagi fokozatával tünteti ki Franciaország művelődési minisztere a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját.
Egy vezetőnek a politikai ellenfelei közül kellene válogatnia a munkatársait, hogy elkerülje az önbecsapás csapdáját – állítja Elliot Aronson, A társas lény című szociálpszichológiai alapmű szerzője. Az eredeti kötet legújabb, a fiával közösen átdolgozott, a HVG Könyvek gondozásában megjelent magyar kiadása kapcsán beszélgettünk a világhírű tudóssal. Egyebek között arról, mit gondol szakterülete legvitatottabb kísérleteiről, arról a tesztről, amely önmagában képes bemutatni a szociálpszichológia lényegét, arról, hogyan csúszott át A társas lény a Kádár-kori cenzúra szűrőjén. Aronson a magyar olvasóknak külön is üzent.
Száz éve született Marcel Marceau, a pantomim egyik legnagyobb alakja, aki nélkül nem létezne sem Michael Jackson moonwalkja, sem Mr. Bean. De mielőtt a színházi és filmes karrierje elkezdődött, ő már megmentette az egész világot.
A popikonokról készült filmekről előbb-utóbb kiderül, hogy a fele sem igaz. Viszont a másik feléről az derül ki, hogy majdnem mindig az.
Online böngészhetővé vált a költő feleségének naplója is.
A pozitív gondolkodás, az egészséges életmód és a vegetarianizmus témái is bekerültek az Asterix képregénysorozat idén megjelenő, 40. kötetébe.
Ari Santeri Kupsus finn műgyűjtő volt a finn köztársasági elnök személyes stylistja, vásároltak tőle ruhát szentpétervári maffiózók, szűk negyedszázaddal ezelőtt érkezett meg Magyarországra, ahol divattal, ingatlannal, kultúrával is foglalkozott. Finnként markáns véleménye van az orosz-ukrán háborúról. „Hasonló a történet, mint a finnországi téli háborúban. Az oroszok akkor is hazudtak. Putyin most négy nappal a háború előtt azt mondta, nem fogják megtámadni Ukrajnát", mondja Ari Santeri Kupsus. HVG-portré.
A bécsi Leopold Museum is egyike azon intézményeknek, ahol aktivisták korábban olajszerű anyaggal öntöttek le egy festményt a klímaváltozásra hivatkozva.
A Petőfi Zenei Tanácsot létrehozó Demeter Szilárd állítja: a válogatás teljesítményalapú volt, nem nézte senkinek „a biológiai, avagy társadalmi nemét”.
A 76 éves színész úgy tervezte márciusban már játszani fog, miután decemberen is kórházban volt, de erre még várnia kell.
A floridai Hope Carrasquillának amiatt kellett távoznia, mert a nagyszerű reneszánsz alkotásra a szülők azt mondták, hogy pornográf.
Az esetlen kis drámaszakkörösből karizmatikus varázslóvá váló Tom Felton gyerekkora minden volt, csak hétköznapi nem. Korán hírnevet szerzett, és mindössze tizenkét évesen hirtelen a rivaldafényben találta magát, amikor megkapta a Harry Potter-filmek Draco Malfoyának ikonikus szerepét. Tom a védjegyévé vált humorral most először őszintén vall arról, milyen volt a mozivásznon, a varázslóvilág tagjaként felnőni. Mindent elmesél a nagy áttörésről, a forgatásról, tartós barátságokról, de olvashatunk a hírnév előnyeiről és hátrányairól, és arról is, hogyan boldogult felnőttként a forgatás befejezése után. A Túl a varázslaton című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
