Diplomáciai botrányt keltett és társasági vihart is kavart Vargas Llosa, amikor megkoronázták életművét
6 perc
2023.03.25. 12:30
Történelmet írt a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa, amikor az első nem franciául alkotó szerzőként megválasztották a Francia Akadémia tagjává. Sok baloldali francia értelmiségi tüntetett ellene, amihez a latin-amerikai irodalmi boom utolsó élő alakja már hozzászokhatott: politikai nézeteivel hol a bal-, hol a jobboldal haragját váltja ki, egyik kötetét a hazájában elégették.
Soha egyetlen sort sem vetett papírra franciául, a napokban mégis a Francia Akadémia tagjává avatták a spanyolul alkotó Jorge Mario Pedro Vargas Llosa perui írót. A francia nyelv ápolására ügyelő, 1635-ben Richelieu bíboros által alapított, 40 fős intézmény először vett fel a tagjai közé idegen nyelven publikáló szerzőt, amit Vargas Llosa az egyetemes kultúra és irodalom érdekében kifejtett munkásságának köszönhet. Az elismeréshez az akadémia főtitkára hozzátette: kevés francia szerző tett oly sokat a francia kultúráért, mint a perui író.
Első irodalmi élményei még Peruban a francia regények voltak, és – miközben franciául tanult, és a helyi lapokba cikkeket, novellákat írt – arról álmodozott, hogy valaha nagy francia író válik belőle. Elköltözött Limából, és 1959-ben Párizsban kezdett új életet. Újságíróként dolgozott, spanyolt tanított, és közben falta a francia irodalmat, rajongott Victor Hugo, Arthur Rimbaud műveiért. Máig úgy tartja, a modern regény megteremtője Gustave Flaubert, akiről sokat idézett tanulmányt írt.