„Rövid ideig tartó, méltósággal viselt betegségben” hunyt el Ragályi Elemér operatőr – közölte a család a Telex.hu-val.

Ragályi Rákosligeten született 1939-ben. 1957-től a Mafilmnél kezdte a karrierjét, mint világosító, laboráns, segédoperatőr és felvételvezető. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult, később dolgozott az Amerikai Egyesült Államokban és Európában. A főiskolán 1968-ban szerzett operatőri diplomát. Az úgynevezett „Illés-iskola" egyik stílusteremtő alakja, kézikamera-kezelése és világítástechnikája a hetvenes években tette ismertté. Zolnay Pál, Sándor Pál, Gazdag Gyula, Elek Judit állandó alkotótársa, de sokat dolgozott Rózsa Jánossal, Grunwalsky Ferenccel, András Ferenccel, Gazdag Gyulával, Kovács Andrással, Révész Györggyel, Szomjas Györggyel is.

Egyedi kameramozgatási technikája – szeretett mindent a néző szemszögéből, kézi kamerával láttatni – hamar ismertté és kedveltté tette.

Mára klasszikussá vált filmek operatőre volt, mint amilyen a Sárika, drágám, a Régi idők focija, a Kakuk Marci, a Bástyasétány 74, a Talpuk alatt fütyül a szél, a Szabadíts meg a gonosztól, a Ripacsok, a Dögkeselyű, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Miss Arizona, a Csók, anyu!, A nagy generáció, vagy a Herkulesfürdői emlék, és ő fényképezte a Queen együttes 1986-os budapesti fellépéséről készült filmet is.

2005-ben állt először rendezőként a kamera mögött, a Csudafilm című vígjátékot ő fényképezte, és a forgatókönyvet is együtt írta Kern Andrással, majd a Nincs kegyelemben (2007) az emberölésért ártatlanul elítélt Pusoma Dénes esetét dolgozta fel.

Számára, mint mondta, az operatőri munka foglalkozás, míg a rendezés kaland volt, olyankor csak fél szemmel rendezett, a másikkal azt nézte, mit csinál az operatőr.

1991-ben, Xavier Koller svájci rendezővel készített filmjéért, A remény útjáért a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozott. Ragályi az utóbbi évtizedben olyan sikeres magyar filmeket fényképezett, mint az 1945.

Külföldön olyan világhírű színészekkel forgatott mások mellett, mint az Oscar-díjas Sir Ben Kingsley (Bűn és bűnhődés, Anne Frank igaz története), Christian Bale (Mária, Jézus anyja) Robin Williams (Hazudós Jakab), Alan Rickman és Sir Ian McKellen (Raszputyin) vagy Sally Field (David Copperfield).

Pályáján mintegy száz játékfilmet, minisorozatot, tévé- és dokumentumfilmet forgatott, stílusa a dokumentarizmus és a stilizáció egyfajta ötvözete volt, még kifejezetten dokumentarista filmjeiben is van poétikus, stilizált elem.

„Emlékszem 1990-re, amikor lángoló szemmel beszéltem arról az HBO munkatársainak, hogy micsoda aranykor köszöntött erre az országra. Ezt pedig meggyőződésből mondtam. Amikor zöldkártyát kínáltak nekem Amerikába, akkor azt mondtam, nem, én megyek vissza Magyarországra. Mert olyan évek jönnek, amikor érdemes ott lenni” – mondta néhány éve egy interjúban a Régi idők focija, a Szabadíts meg a gonosztól és a Szerencsés Dániel Emmy-díjas operatőre, aki hamarosan csalódott, amiért a rendszerváltás nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mint állampolgár halálosan sértettnek érezte magát.

A migránsozásra épülő kormányzati kommunikációról a Mario és a varázsló jutott eszébe: „mintha átok ülne rajtunk, és hipnotizálták volna az országot. A göbbelsi propaganda mintájára zajlik ez, nem csoda, hogy működik.”

Ragályi Elemérnek a Magyar Filmszemlén hatszor ítélték a Legjobb operatőr díját, ezen kívül Balázs Béla-díjjal, és Kossuth-díjjal (1991) is kitüntették. 1982 és 1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. 1990-ben megkapta a Cable ACE-t, az Amerikai Operatőrök Szövetségének televíziós díját a The Josephine Baker Story című HBO-produkcióért. Az Emmy-díj nyertes Raszputyin című filmnek is ő volt az operatőre, és az A gyilkosok köztünk vannak című film fényképezéséért egy másik ACE-díjjal jutalmazták.