Megnézték, mennyire ragadós a „nevetés” az állatoknál
A jelek szerint boldog ugrálásba kezdenek a patkányok, amikor azt látják, hogy egy másik patkányt csiklandoznak.
A jelek szerint boldog ugrálásba kezdenek a patkányok, amikor azt látják, hogy egy másik patkányt csiklandoznak.
Egy amerikai kutatócsapat jelenleg az antarktiszi jégből vesz mintákat, hogy tanulmányozzák a 2–3 millió évvel ezelőtti klímaváltozást.
A bélmikroba-összetétel lehet a kulcsa annak, hogy sokan miért szedik fel a kilókat könnyebben más embertársaiknál.
Az Apple Watch EKG-méréseivel előre lehet jelezni, és monitorozni is lehet a stresszt, ami a későbbiekben az egyéb mért adatokkal kiegészülve még részletesebb képet is adhat a felhasználó egészségéről.
Eddig azt feltételezték, a buborékok hártyájának hőmérséklete megegyezik a környezetükével – most azonban felfedezték, hogy annál sokkal hidegebbek lehetnek.
A tarka rigótimália idősebb nőstény példányai valamivel alacsonyabb eredményt értek el egy, a kognitív képességeiket felmérő teszten, miközben hasonló a hím egyedeknél nem volt tetten érhető.
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek abban a programban, amelynek keretében a napokban készítette el első felvételeit a WEAVE nevű műszer.
A BreatheSmart algoritmusa a meglévő elektronikai eszközeinkkel lenne képes figyelni, ha valamilyen probléma támad a légzésünkkel.
A kínai Westlake Egyetem kutatói szerint sikerült elérniük azt, amiről korábban azt gondolták, hogy lehetetlen: megjósolni, hogyan változik a fehérjék szerkezete.
Egy kutatásban egerek generációit tette szorongóbbá az aszpartám nevű mesterséges édesítőszer, amit élelmiszerek ezreiben használnak napjainkban. És ez csak az egyik gond vele.
Egy friss felfedezés szerint a jelenkori fajok – garnélarákok, rovarok, pókok – ősei uralhatták a tengereket 470 millió éve. Ezek némelyike ráadásul a kétméteres hosszt is elérhette.
A német Merck és az amerikai Moderna közösen fejleszti a bőrrák elleni, mRNS-alapú védőoltását, amely a kipróbálás eredményei alapján működőképesnek tűnik.
A körülbelül 80 ezer évvel ezelőtt élt vombatfaj közeli rokona a mai példányoknak, a különbség a méretben és a fejük formájában keresendő.
Nem közismert, de tény: számos, napjainkra már kihűlt vulkán húzódik a Dél-Alföld felszíne alatt. Ezeket vizsgálják külföldi kutatócsoportokkal együttműködve a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geológusai. Eredményeik nemcsak a jelenleg is aktív tűzhányók működésének megértését segíthetik, hanem azoknak a mélyfúrásoknak a tervezését is, melyek lehetővé teszik egyebek mellett a kőolajlelőhelyek kutatását is.
A világon az elsők között azt vizsgálják egy kísérlet keretein belül az Egyesült Királyságban, hogy a laboratóriumban létrehozott vörösvérsejtek tovább maradnak-e életben, mint a szervezet által előállítottak.
Egy új kutatás rávilágított, hogy nincs feltétlenül szükség hosszú edzésekre ahhoz, hogy csökkentsük a korai halálozás kockázatát. Elég lehet ehhez néhány intenzív, mindennapos tevékenység, mint a lépcsőzés vagy a busz után futás.
Gyakran hallunk iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy mennyi vizet kéne naponta meginnunk – egy új kutatás azonban arra mutatott rá, hogy ez a mennyiség számos egyéni és környezeti faktortól függhet.
Kiugró többlethalálozás látható a különösen meleg vagy hideg napokon a szívelégtelenséggel küzdők esetében, mutat rá egy új kutatás, melynek során több millió adatot vizsgáltak 40 éves időtávban.
Több mint négyórányi zenét hallgattak a rádióban a Megasztár 2006-os győztesétől átlagosan a magyarok csak tavaly.
A globális felmelegedés következtében már télen is szaporodik Dél-Európában a veszélyes betegségeket terjesztő ázsiai tigrisszúnyog.