Egy polgármester-egyesület szerint "közbiztonsági- és közegészségügyi problémákat" vet fel az illegális bevándorlók közfoglalkoztatása. Ráadásul szerintük a magyar állampolgároktól veszik el a megélhetést azok a "határsértők", akiknek a közfoglalkoztatásban kellene munkát kapniuk a kormányzati ukáz szerint.
Több község azzal szembesült, hogy sikeres közmunkaprogramja után kiesett a halmozottan hátrányos települések közül, mert ilyen "kedvezményezett" település csak az lehet, ahol jelentős a munkanélküliek száma. Kettős mércével mérik a közmunkásokat: a statisztikában munkavállalónak számítanak, de a munkaügyi központ álláskeresőnek tekinti őket.
Pintér Sándor törvénymódosító csomagot nyújtott be, amely több ponton megváltoztatná a menekültügyi rendszert. A menekültügyi eljárás felgyorsítása és a kerítésépítés jogi alapjainak megteremtése mellett a tervezet része az is, hogy a Magyarországon időző menedékkérők részt vehessenek a közfoglalkoztatásban. Az így megkeresett pénzből valamit meg kellene téríteniük, de a törvényszövegből nem derül ki pontosan, hogy mit.
Egyre több embert érint a szegénység? Hallgassuk el! Sok a hátrányos helyzetű gyerek? Fogalmazzuk át, mi számít ebbe a kategóriába, máris kevesebben lesznek! Csak nem akar összejönni magától az egymillió új munkahely? Tereljünk mindenkit közmunkába! Baj van az államadóssággal? Sebaj, december 31-én egy napra megoldjuk a problémát. A kormány különféle praktikákat vet be, amelyek szebbnek láttatják az országot és a kabinet teljesítményét a valóságosnál. Csokorba gyűjtöttük ezeket.
Kötelező jelleggel el kellene fogadniuk a közmunkásoknak a nekik "felajánlott" napszámot Pintér Sándor új javaslata szerint, amelyben az áll, hogy a közmunkásokat átvezényelhetik mezőgazdasági idénymunkára. Hogy pontosan kiket, arról a polgármesterek egy személyben dönthetnének.
Bár egyes hírek szerint közmunkásként foglalkoztatja vissza a Klik az egyes kirúgott kisegítőket, a minisztérium szerint ez éppen fordítva történik, bár jelenleg több mint négyezer közfoglalkoztatott dolgozik az intézményfenntartó központnál, a BM pedig vizsgálatot folytat a visszaélések feltárására.
A mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban vagy akár a vendéglátásban is végezhetnek alkalmi, illetve idénymunkát a közfoglalkoztatottak, akik évi 120 nap fizetés nélküli szabadságot kaphatnak - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára a köztévében.
A kormány mindent megtesz azért, hogy a közfoglalkoztatottak javítsák a munkanélküliségi statisztikát, akár azon az áron is, hogy a programban résztvevőket a későbbi elhelyezkedésük szempontjából menet közben hátrányok érik: a programban eltöltött időt például elvesztik az álláskereső napjaik beszámításánál, ami miatt nehezebbé válik a visszakapaszkodásuk a munkaerőpiacra. Az NGM változtatásokat ígér, miközben jövőre mégis nő a közmunkára szánt keret. Igaz, ha a közfoglalkoztatottakat az álláskeresőkhöz sorolnák, akkor a mostani 7,8 százalékos munkanélküliség egyből 11,5 százalékra ugrana.
Czomba Sándor az InfoRádiónak arról beszélt, hogy nem hisz a közfoglalkoztatás mindenhatóságában, és nem akarják hosszú évekig fenntartani ezt a foglalkoztatási formát.
A vs.hu egy dokumentum alapján azt írja, az önkormányzatoknak 2500 munkahelyet kellene az idén felszámolniuk.
Több mint 2500 ember eshetett ki a szociális ellátórendszerből azzal, hogy a kormány megszüntetett egy segélyt, de nem pótolta semmivel. Rétvári a közmunkát ajánlja nekik.
Hiába emelték elvileg 22 ezer forinttal a bruttó közmunkabért, még mindig csak 51 ezret kapnak a közmunkások.
Újabb 6100 ember lehet kulturális közfoglalkoztatott.
