szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az MTA kutatóinak nemrég megjelent kötetéből kiderül, hogy bár a kormány azért vezette be a közfoglalkoztatást, hogy visszavezesse az embereket a munkaerőpiacra, munkára tanítsa őket és enyhítse a munkanélküliséget, ezeket a problémákat egyáltalán nem oldja meg.

Hétfőn jelent meg az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának átfogó tanulmánykötete, amelyben a közmunkaprogramot elemzik. A kötetben körbejárják a közfoglalkoztatással kapcsolatos kérdéseket, és kiderül belőle, hogy bár már több ember dolgozik a programban, mint ahány tanár van az országban, és a kormány idén már 270 milliárdot költ el rá, valójában nem szolgálja azokat a célokat, amire kitalálták – írja az Index.

A kötetből kiderül, hogy bár a közfoglalkoztatást arra találták ki, hogy visszavezesse az embereket a munkaerőpiacra, valójában a közmunkából legfeljebb a regisztrált munkanélküliségbe vagy a közmunkába vezet ismét az út, a kutatók ugyanis azt nézték meg, hogy mit csináltak az emberek fél évvel az után, hogy véget ért a közfoglalkoztatási periódus, amire behívták. Azt találták, hogy mindössze 13,3 százalék talált munkát a nyílt munkaerőpiacon, 34 százalék újra közmunkás lett, közel a felük pedig regisztrált munkanélküli.

MTI / Bugány János

Az adatok azt mutatják, hogy az esély arra, hogy valaki rendes piaci állást találjon magának, annál kisebb, minél több időt tölt az ember a közfoglalkoztatásban és a munkaügyi rendszerben úgy általában.

A kormány magyarázata szerint a közfoglalkoztatásban az emberek megtanulják, hogy milyen dolgozni, de a kutatások azt mutatták, hogy a közmunkások jó részének volt korábban legális, bejelentett, legalább minimálbért fizető munkája, de általában rövidebb ideig dolgoztak különböző helyeken, vagyis éppen azért kerültek a közfoglalkoztatásba, mert nem találtak rendes állást a munkaerőpiacon.

Sok helyen a településen gyakorlatilag nincs munka, az ilyen helyeken viszont a kutatók szerint semmi nem indokolja, hogy a dolgozók a minimálbérnél kevesebbet keressenek, hiszen az állam az egyetlen munkahelyteremtő, azért dolgoznak közmunkában az embere, mert nincs más lehetőség.

Ráadásul nem is feltétlenül azokon a helyeken költenek sokat közmunkára, ahol tényleg nagyon magas a munkanélküliség. A nagyobb városokra például aránytalanul kevés a forrás, és mivel a közmunka nélkül sok segélyt sem lehet megkapni, így az itteni munkanélkülieknek sokkal kevesebb esélye van arra is, hogy segélyt kapjanak.

Kedden egyébként elfogadta a parlament azt a módosító javaslatot, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat idénymunkára kölcsönadja a közmunkásokat, és három hónapra kizárja a közmunkából azokat, akik nem szeretnének ezzel a lehetőséggel élni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!