Internetadó, befektetési alapok különadója, szappanadó, forrósodó étolajos adócsalás, besült állampapír-aukció, csendben belopakodó Déli Áramlat, megnyíló hűtő, de problémával küszködő kazáncsere pályázat. Emellett pedig kiderült, hogy forintosítanák a devizahiteleket. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az RTL esete azt mutatja, hogy Magyarország bizonytalan befektetési célponttá vált a külföldi cégek számára - írja a német Handelsblatt a külföldi cégeket sújtó magyar különadóval kapcsolatban. Az osztrák Kurier is a reklámadóról cikkezik, a román Adevarul pedig Kertész Imre állami kitüntetését pécézte ki.
Ha túltettük magunkat azon, hogy Lázárék elszánták magukat a Fidesz-közeli oligarchákkal történő leszámolásra, akkor az igazán érdekes az, hogyan és mikor került elő ez a javaslat: a főnök távollétében.
Lázár János szerint nem terveznek különadót kivetni az útépítő cégekre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a TV2 csütörtök esti híradójában beszélt. Azt mondta, hogy a magyar kormány megvédi a magyar cégeket, de csak azokat.
Egy tervezet szerint a kormány hét évre visszamenőleg megadóztatná a nagy összegű közbeszerzéseket elnyerő útépítő cégeket. A Magyar Nemzet Online körüljárta a témát.
A jövedelemszerzéskor hatályos személyi jövedelemadóval és az egészségügyi hozzájárulás összegével csökken a 98 százalékos különadó visszafizetendő összege a kormány döntése értelmében – mondta Kurucz Éva kormányszóvivő szerdán.
A kormány szerint "súlyos vita van" a 2007 és 2012 közötti, útépítéssel kapcsolatos közbeszerzések ügyében Brüsszellel, de nem vetnek ki különadót az útépítő cégekre.
Egy, hamarosan a kormány által tárgyalandó előterjesztés szerint hét évre visszamenőleg különadót vethet ki a kormány azokra az útépítő cégekre, amelyek 100 millió feletti közbeszerzést nyertek. Ebből finanszírozna egy közelgő brüsszeli büntetést.
A NAV szembe megy számos bírósági végzéssel, és ragaszkodik a busás végkielégítésekre kirótt 98 százalékos különadóhoz - önként sosem mond le az összegről, inkább vállalja a ráterhelt perköltséget - értesült a Népszabadság.
Bankárként dolgozni Magyarországon évtizedekig egyet jelentett a kiemelkedő fizetéssel, juttatásokkal, megbecsüléssel. A gazdasági válság ugyanakkor mindent átírt: aki elveszíti bankos állását, az pénzintézeti munkahelyre már nem igazán számíthat. A saját vállalkozás beindítása a példák szerint ugyanakkor mindenkit felvillanyoz. Volt banki alkalmazottak mesélnek arról, milyen elviselni egy a korábbinál sokkal alacsonyabb életszínvonalat. A középosztályról szóló sorozatunk újabb része.
Egyetlen igazán nagy léptékű beruházás sem történt a telekomszektorban, és bár a különadók végül nem verték ki a biztosítékot Brüsszelben, az iparág fejlődési kényszerét a kormány nem tudja a házon belüli megoldásokkal kielégíteni. A választások után a Magyar Telekom vezérigazgatója ezért arra számít, hogy az új kabinet és a nagy mobilszolgáltatók a korábban kötött stratégiai megállapodásokat a tárgyalóasztalnál finomítják majd tovább. Christopher Mattheisent arról is kérdeztük, miért nincs kielégítő mobilszolgáltatás a vasúti fővonalakon, illetve: behozhatók-e valaha az elvesztegetett évek?
Nem tartja szükségesnek az Európai Bizottság, hogy az Európai Bíróság elé vigye a bolti kiskereskedelmet is terhelő ágazati különadó ügyét - számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az EB korábban azt mondta, hogy a kiskereskedelmi adó diszkriminatív.
A határozattervezet várhatóan a közeljövőben újra a testület napirendjére kerül.
Az Alkotmánybíróság (Ab) következő, január 27-i ülésén kezdi tárgyalni a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát és egy munkaügyi perben eljáró bírónak a 98 százalékos különadóval kapcsolatos beadványát - közölte szerdán honlapján a testület.
A francia alkotmánytanács jogszerűnek találta az évi egymillió euró feletti keresetekre vonatkozó, összességében 75 százalékos adót eredményező törvényt. Az adó első formája az alkotmánytanács szerint nem volt alkotmányos, de a mostani átdolgozott változat már elfogadható – írta az angol Financial Times üzleti napilap.
A parlament 2014. január 1-jével az eddigi 98 százalékról 75 százalékra csökkentette a közszférában kifizetett - kétmillió, illetve három és fél millió forint feletti - végkielégítéseket terhelő különadót.
Az MSZP-s Szanyi Tibor szerint pofátlanság, hogy a kormányoldal 98-ról 75 százalékra csökkentette a nagy összegű végkielégítések különadóját, szerinte a Fidesz "saját káderei" érdekében.
A vidékfejlesztési miniszter által benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében január elsejétől a mostani 98 százalékról 75 százalékra csökkenhet a végkielégítések különadójának mértéke a közszférában. Megkérdeztük volna a képviselőket arról, miért kell csökkenteni a "pofátlan végkielégítések" adóját, de vagy a liftre vártak, vagy hirtelen telefonálniuk kellett.
Vállalható kompromisszumnak nevezte a végkielégítések különadójának 75 százalékra történő csökkentését Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kérdésre válaszolva sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
A Fidesz-frakció januári ülésén dönt majd az újabb rezsicsökkentésről, amelyet lehetségesnek és fontosnak is tart - mondta Rogán Antal hétfőn. A frakcióvezető azt állította, hogy a végkielégítések különadóját azért csökkentik a korábbi 98 százalékról 75 százalékra, mert az Európai Unió nulla százalékra akarja csökkenteni.
