A nyugati vezetőknek még meg kell értetniük a szavazópolgáraikkal, hogy Ukrajna megsegítésének viszonylag csekély összege eltörpül amellett, amit akkor kellene költeni a védekezésre, ha megengednék, hogy Moszkva nyerjen – hangsúlyozza a brit lap szerkesztőségi vezércikke.
A legnagyobb brit politikai lap szerzőjének kommentárja szerint, ha minden úgy folytatódik az izraeli-palesztin konfliktusban, ahogy az eddig ment, akkor az ország nem öli meg a szörnyet, amely terrorizálta a támadással, hanem csak még jobban táplálja.
Életünk első pillanatától fogva társak között élünk, tapasztalunk, szerzünk élményeket, és tanuljuk, alakítjuk érzéseinket. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértő szerzőinkkel annak eredtünk a nyomába, hogy miként lehetnek a kapcsolataink a lehető legjobbak. Mikor engedjük el őket, és mikor álljunk ki értük, vállalva a sebezhetőségünket.
Mivel Orbánnak nagyon kell a pénz, nem kizárt, hogy befejezi az akadékoskodást.
Sürgetik, hogy Amerika adja meg a támogatást Ukrajnának és Izraelnek. Mi lehet Ukrajnával? Miért van bajban Scholz és Hszi Csing-ping? A többi között erről írnak a nemzetközi lapok. Szemle a hvg360-on.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Politico is a jövő heti uniós csúcs előtti helyzetet elemzi. A német lap és a Guardian a kárpátaljai magyarság helyzetéről és az ukrán-magyar viszonyt megterhelő nyelvtörvényről, illetve annak megváltoztatásáról is ír. A Washington Post szerzője arról beszél, mi lehet a következménye az Ukrajna számára folyósított amerikai segély befagyasztásának. A Der Standard az osztrák belpolitika folyamatai tárgyalja, különös tekintettel a szélsőjobb lehetséges hatalomra kerülését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az első teendő az, hogy jegelni kell Magyarország szavazati jogát, amíg az nem teljesíti a tagsággal járó kötelezettségeket, írja a lap szerzője.
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökeként évek óta a tényleges súlyánál nagyobb szerepet tölt be Európában, írja Ulrich Ladurner szerkesztő-újságíró.
A magyar vétónak drámai következményei lennének mindenki számára, mondja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban az uniós ügyekért felelő ukrán miniszterelnök-helyettes. A Politico a francia elnök és a magyar miniszterelnök találkozójáról is beszél. A Guardianben Gordon Brown Donald Trump visszatérésnek lehetséges következményeit elemzi, és ugyanígy tesz a Financial Times is. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Orbán-kormány és az EU közötti komoly feszültségekről ír a Guardian, a Reuters és a Der Standard. A luxemburgi külügyminiszter felteszi a kérdés: összeegyeztethetőek-e az EU és Orbán Viktor nézetei. Ukrajna támogatásának jövője a téma a Washington Post és a Bloomberg egy-egy cikkében. A hírügynökség egy másik írása Európa geopolitikai súlyát (a szerző szerint: súlytalanságát) elemzi. Alkalmas-e Benjamin Netanjahu országa vezetésére és a válság kezelésére, ezt a kérdést teszi föl a Guardian. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Két kutató a mesterséges intelligencia segítségével tárta fel, hogyan terjesztették a magyar médiában a hivatalos orosz dezinformációkat. Azt találták, hogy az orosz narratívák már hónapokkal az ukrajnai invázió előtt megjelentek az EU-szankciókkal és fegyverszállításokkal kapcsolatban.
Több szempontból is kritikus helyzetbe került Ukrajna, írja a brit lap szerkesztőségi állásfoglalása.
Egyebek közt a Politico, a Guardian, és a Die Presse is az ukrán EU-csatlakozási terv és Ukrajna támogatása körül kialakult uniós konfliktusokat tárgyalja, benne Orbán Viktor és magyar EU-s pénzek szerepét. Az osztrák lap szerint az Uniónak van B terve, ha a magyar miniszterelnök keresztbe fekszik a terveknek. A Süddeutsche Zeitung Budapestről tudósít a nemzeti konzultációról. Két háborút is vív Benjamin Netanjahu, állapítja meg a Washington Post, kérdés, képes-e ezeket megnyerni. Paul Lendvai Sebastian Kurz, a Washington Post Donald Trump visszatérésének esélyeit latolgatja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A német lap szerint nincs kizárva, hogy ha most az EU enged Orbán Viktor zsarolásának és nem tárgyalja Ukrajna csatlakozásának ügyét, akkor tartósan olyan autokraták kezébe kerülhet a megtámadott ország ügye, mint akár Orbán vagy Trump.
Marine Le Pen azt reméli, hogy a populista pártok növekvő befolyása vonzónak bizonyul még az Európai Néppárt számára is, írja a francia lap.
Az Euractiv és a Süddeutsche Zeitung az európai populista pártok helyzetét elemzi az előttünk álló EP-választások összefüggésében is. Mi lesz a NATO sorsa, ha Donald Trumpból jövőre újra amerikai elnök lesz, ezt a kérdést a Frankurter Allgemeine Zeitung és a The Times cikke is felteszi. Ettől egyáltalán nem függetlenül tekinti át az ukrajnai háború kilátásait a Die Welt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar miniszterelnök az uniós Ukrajna-politika megvétózásával fenyegeti az EU-t, így akarja kizsarolni a beragadt pénzek további részét. A vétó tétje hatalmas: végső soron Európa biztonsága. De egy másik vétó sorsa kifoghatja a szelet Orbán vitorlájából: az új lengyel kormány feladhatja az eddigi politikát, Tusk elállhat az eddigi kabinet által kilátásba helyezett vétótól a 7-es paragrafus alapján folyó eljárásban.
A Massachusetts Institute of Technology világhírű közgazdászprofesszora szerint Trump radikalizálódott és tanult korábbi kudarcából.
Visszatérhet-e Nagy-Britannia az EU-ba? Össze lehet-e hasonlítani az izraeli börtönből kiengedett embereket az izraeli túszokkal? Miért bírálják az ukrán elnököt odahaza? Hogyan lehet hatékonyabb elrettentést alkalmazni Oroszországgal szemben a volt német külügyminiszter szerint? Mik Marine Le Pen esélyei a jövő évi EP-választáson? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem lehetett előre látni, hogy pont ebben az országban alakul ki egyfajta autokrácia, mondja a Neue Zürcher Zeitungban Harvardi Egyetem politológiaprofesszora.
