„Egy magyar zsidó, akiből amerikai pénzügyi spekuláns lett, ma az Európai Unió legelszántabb védelmezője” – írja Ivan Krasztev politológus a Soros György – Egy teljes élet című könyvben, amelyet a HVG Kiadó jelentetett meg. Sorosról a Szuverenitás Konferencián Orbán is megemlékezett, imigyen: „Minden szertartáson fontos, hogy az ördög neve is elhangozzék.” Majd így summázta kapcsolatuk történetét: „egy időben egy malomban őröltünk”, mert Soros sem akarta, hogy a Szovjetunió és a kommunisták uralkodjanak Magyarországon, de akkor még nem volt világos, hogy ő akar a helyükbe lépni.

Bár Soros sem itt, sem másutt nem tört személyes hatalomra, szemben Orbánnal, kettejük ellentéte ma már kibékíthetetlen. „Senkinek sincs birtokában a végső igazság. Éppen ezért (...) olyan demokratikus kormányzási formára van szükségünk, amely biztosítja a rendezett hatalomátadást; piacgazdaságra van szükségünk, amely visszajelzést ad, és lehetővé teszi, hogy kijavítsuk a hibáinkat; meg kell védenünk a kisebbségeket, és tiszteletben kell tartanunk a kisebbségi véleményt” – idézi Sorost a kötetben Darren Walker, a Ford Alapítvány elnöke. Ez önmagában elég ahhoz, hogy Orbán szemében Soros maga legyen az ördög.

Elhűlve látták megtévedt választói Orbán 2010-es győzelme után, hogy egyre többet merít a szélsőséges Jobbik programjából. Újabban is jobbszélről táncoltatják meg a kormány egyes politikusait, akik – ha aktuálpolitikai érdekük ezt diktálja – követik a füttyszót. A Mi Hazánk jelenti a Fidesz tartalékseregét, ha szükség volna rá a kétharmadhoz, aligha habozna – sejteti Fókuszban rovatunk.

„Egyre távolodunk Európától, s ez a tendencia az elmúlt időszakban, főleg az ukrajnai háború óta, felgyorsult” – árnyalja a képet Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója. A cég tavaly 32,7 milliárd forint nyereséget ért el; ezt sok más érdekesség mellett az ötszázas toplistát elemző mellékletünkből lehet kiolvasni. „Nagyapám a késő harmincas éveiben jött vissza Magyarországra, hogy újságíróként dolgozzon egy olyan korban, amikor az ország orosz befolyás alatt éles autoriter fordulatot vett. És velem mi történik? A harmincas éveim végén visszaköltözöm Magyarországra, hogy újságíróként dolgozzak egy olyan korban, amikor az ország orosz befolyás alatt éles autoriter fordulatot vesz” – von párhuzamot Portrénkban Alexander Faludy, a költő unokája, kiugrott anglikán pap. Budapest Faludy György életében is más volt, mint az ország, és ma is más. „A politika szavakban ugyan a »tősgyökeres« vidékre támaszkodott, tettekben viszont a tőkeerős Budapestre” – idézi fel azt a kort Hatos Pál történész, amikor a 150 éves fővárosra ráégették a bűnös város minősítést.

„Két nemzedékre megölték a békét” – mondták Tel-Avivban a HVG tudósítójának, aki azt tapasztalta, hogy az 1400 halálos áldozattal járó brutális gyilkosságok után a Hamász elpusztítását konszenzus övezi. S bár a valóságos háború véresebb a verbálisnál, az utóbbinak is lehet tétje. Mint például az Egyesült Államokban, ahol az abortusz ellenzői és liberalizálásának hívei több államban népszavazásokon csaptak össze. „Az ész legborzalmasabb vereségének” titulálta Stefan Zweig, hogy könyveit a náci Németországban elégették; Sakknovellája alapján Tóth Barnabás készített pszichothrillert, amiről Szellem rovatunkban beszél. Magyarországon már darálnak, fóliáznak és kordonoznak az ész vereségéhez vezető úton. És persze sorosoznak.

FARKAS ZOLTÁN

szerkesztő