Nagyok a várakozások a kínai elnök, Hszi Csin-ping és Joe Biden amerikai elnök a szerdai találkozója előtt, de a befektetők körében így is az óvatosság a jellemző. A két vezető az ázsiai és csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vezetőinek San Franciscó-i konferenciáján tárgyal majd.

Kínában szeptember vége óta 11,8 milliárd dollárral több pénzt vittek ki a külföldi befektetők, mint amennyit hoztak. Ez a szám 1998 óta nem volt ennyire magas.

Az Oerlikon svájci ipari gépgyártó cég tavaly 250 millió frankot vont ki Kínából, ahol 2000 embert foglalkoztat. A döntést annak ellenére hozta meg, hogy Kína kulcsfontosságú piacot jelent számára, eladásai közel egyharmadát itt bonyolítja – emlékeztet a BBC.

A kanadai székhelyű repülőgép-elektronikai vállalat, a Firan Technology Group az elmúlt évtizedben 10 millió kanadai dollárt fektetett be Kínában, tavaly és 2023 első negyedévében pedig 2,2 millió kanadai dollárt vont ki az országból. A cég elnöke és vezérigazgatója, Brad Bourne a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy nem hagyják el Kínát, viszont a „felesleges” készpénzüket máshol fektetik be.

A gazdasági folyamatok lassulása a Covid-időszakig vezethető vissza, amikor Kína térségeket zárt el a külvilágtól, ami számos vállalatnál fennakadást okozott. Az azóta kialakult bizonytalan helyzet arra készteti a vállalkozókat, hogy alternatív piacokat keressenek – mondta Nick Marro, az Economist Intelligence Unit elemzőintézet munkatársa.

Így tett technológiai óriás Apple is, amikor az iPhone-ok gyártásának egy részét Kínából Indiába helyezte át.

Több másik vállalat pedig azért kezdett el kivonulni, mert az újabb amerikai kereskedelmi szankciók miatt nem érkezik elég chipgyártásához szükséges nyersanyag és technológia.

Kína azért is veszélyes terep a külföldi befektetőknek, mert gazdasága válsággal küzd, nem beszélve arról, hogy ingatlanpiaca összeomlással fenyeget.

Bármikor bedőlhet a kínai ingatlanpiac, de enélkül is súlyos válság jeleit mutatja a gazdaság

Repedések mutatkoznak a kínai gazdaság több tartóoszlopán is, amiket a pekingi vezetés egyelőre gazdaságpolitikai ráolvasással próbál befoltozni. Az export motorja akadozik, az egyetemekről kikerült fiatalok nem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát, az ingatlanszektor az összeomlás szélére sodródott, aminek globális következményei lehetnek.

„Inkább az új befektetések tekintetében tapasztaljuk az átértékelődést. Azok a nagy multinacionális vállalatok, amelyek már évtizedek óta jelen vannak a piacon, nem hajlandóak feladni azt a piaci részesedést, amelynek megszerzésére 20, 30 vagy 40 évet fordítottak” – mondta Marro.

Az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarája szerint a belföldi vállalkozások ahelyett, hogy a bevételeket visszaforgatnák az országba, inkább máshol költik el a pénzüket. Magánemberek is, akik befektetnének, inkább a tengerentúlra helyezik át megtakarításukat.

Michael Hart, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke megjegyezte, hogy egyes cégek hosszú távú terveik részeként vonták ki bevételeiket Kínából, amikor projektjeik elértek egy meghatározott mértéket, akkor a nyereséget elvették, és ez nem feltétlenül azt jelzi, hogy cégek elégedetlenek Kínával.

Nyitóképünkön daruk egy építkezésen Hong-Kongban. Fotó: AFP / ISAAC LAWRENCE