Ausztria a legjobb úton van afelé, hogy kövesse a magyar és a lengyel példát, azaz kiüresítse a jogállamot. Erre hívja fel a figyelmet a legolvasottabb német újság kommentárja, miután az osztrák Alkotmánybíróság kénytelen volt a köztársasági elnök segítségét kérni, mert a pénzügyminiszter nem volt hajlandó kiadni a törvényhozás vizsgáló bizottságának az Ibiza-botránnyal kapcsolatos aktákat.
Ez legfőképp abból látszik, hogy a miniszterelnök párhuzamos államot épít, írja a brit lap, mely azt a magyar politikust is megnevezi, aki szerintük alkalmas lehet Orbán legyőzésére.
Orbán Viktor már jó ideje flörtöl Pekinggel, ám a viszony egyre inkább kockázatot jelent az unió és a NATO számára – írja a konzervatív német Die Welt. Merthogy Kína mind gyakrabban Magyarországon keresztül találja meg az utat az EU-ba, de a Fidesz nem fél attól, hogy itt bármiféle veszély leselkedne.
Hónapok óta nyomoz a német államügyészség, mert erős a gyanú, hogy az uniópártok több képviselője nem véletlenül szavazott az Európa Tanácsban többször is az emberi jogok ellen, amikor az azerbajdzsáni jogsértésekről volt szó. A Süddeutsche Zeitung azonban úgy tudja, hogy a CDU-CSU több politikusa mellett további személyek is a hatóságok látókörébe kerültek.
Az orosz elnök mindent megtesz, hogy felszámolja a sajtószabadság maradványait is.
A magyar kormányfő eredeti gondolkodó, ha azt kell kitalálni, miként vezesse vissza Magyarországot a tekintélyuralomba, de úgy, hogy közben azért fennmaradjon a demokratikus látszat. Ennek része, hogy olyan alapítványokba visz ki 11 egyetemet, amelyet alighanem a szövetségesei vezetnek majd. A Fidesz már uralma alá vonta a választási rendszert, a sajtót, a bíróságokat és a gazdaság jó részét, most még tovább megy – írja vezércikkében az Economist.
Az orosz elnök a XX. század kétpólusú kategóriáiban gondolkodik. Úgy véli, folyamatosan csatáznia kell a nyugattal, írja a német lap.
A friss HVG-ben a Harry Potter-könyvek és az Ickabog műfordítója, Tóth Tamás Boldizsár munkájának műhelytitkaiba avatja be az olvasókat.
A határváltozások baljóslatú fantomja üldözi a Balkánt címmel jelent meg véleménycikk a Financial Timesban, miután egy ismeretlen eredetű tervezet köröz a nyugat-balkáni határok átírásáról.
A vakcina-nacionalizmus és a vakcina-eufória gátolja a pandémia globális leküzdését, írja a szervezet etióp vezetője a New York Times-ban.
Ez a változás nemcsak működőképesebbé tenné az intézményeket, de erősítené az európai értékeket is, írja Bert Rörup közgazdász a német lapban.
Európa egyik legfontosabb lapja úgy ítéli meg, hogy az eddiginél határozottabb támogatásra szorul a negyedik hatalmi ág, és hogy a független sajtóért vívott harc szorosan összefügg a jogállam védelmével.
Még a csimpánzok is képesek szégyellni magukat, ha megszegik a közös normákat – jó volna, ha megszívlelnék ezt azok a politikai vezetők, akik nemigen törődnek az erkölccsel. Erre a konzervatív brit The Times kommentárja figyelmeztet azzal kapcsolatban, hogy kiderült: David Cameron még kormányfőként keményen lobbizott egy magáncég mellett.
Világszerte nő az aggodalom a bebörtönzött orosz ellenzéki vezető egészségi állapota miatt, különösen azért, mert nem engedik be hozzá az orvosait. Most a New York Times is állást foglalt az ügyben.
A 43. amerikai elnök a Washington Postban írt véleménycikket. Új könyvét harangozza be, amiben egykori híres bevándorlók portréját adja közre. Olyanokét, mind a cseh születésű Madeleine Albright, aki a demokrata Clinton alatt volt külügyminiszter, vagy Dirk Nowiczki, a kosárlabda liga német származású sztárja.
Nem csak a beoltottak aránya számít, a járványadatok fényében kell dönteniük a kormányoknak az újranyitásról, írja a német lap.
Jugoszlávia lerohanásának 80. évfordulóján 140 olasz, horvát és szlovén egyetemi tanár, illetve történész arra szólította fel Olaszország elnökét, kormányfőjét és a törvényhozás két házát, hogy a nemzet végre vessen számot azzal, mit műveltek az olasz csapatok a megszállt délszláv államban a német és magyar szövetségesek oldalán. Az egyik kezdeményező úgy nyilatkozott a Daily Telegraphnak, hogy olyan kérdés ez, amely kimondatlanul is ott tornyosul az olaszok emlékezetében, csak éppen elnyomják.
A Profil munkatársai nagyjából már túl vannak az első megrázkódtatáson, miután az MTVA durva támadást intézett az egyik kollégájuk ellen, így időnként felolvassák egymásnak a nagy vihart kavaró kérdéseket, mert az ilyen botrányokban mindig van valami komikus. De azért a dolog sokkal súlyosabb. Így foglalja össze a helyzetet az osztrák hetilap kommentárja.
Közép- és Kelet-Európában csak a kezdet végénél tartunk, teszi hozzá a lap cseh elemzője.
A brit történész hozzáteszi, van egy fontos különbség a két ország között: a magyar demokrácia már nem demokrácia.
