A politológus szerint Orbán kopírozza Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét, olyan berendezkedést hozott létre, amely oltva van a demokrácia ellen, azonban átvészeli a melléfogásokat is.
Mindkét hatalom hirtelen azzal szembesült, hogy amikor a vártnál erősebb ellenféllel néz farkasszemet, jobban kitűnik rendszerük jó pár gyenge pontja. A világ már félhet a két országot sújtó instabilitás miatt – figyelmeztet a New York Times Pulitzer-díjas külpolitikai szerkesztője.
A kanadai lap tudósítója arról ír: a magyar kormányfőnek is vannak sebezhető pontjai, például a megrendült szövetsége Lengyelországgal. Lapszemle.
Orbán Viktor túlfeszítette a húrt, és ezt rossz néven vették tőle a visegrádi partnerek – írja összefoglalójában Philipp Fritz, a konzervatív német Die Welt újságírója, akinek szakterülete Lengyelország, Ukrajna és a három balti állam. A szerző lehetségesnek tartja, hogy befellegzett a regionális együttműködési fórumnak, pedig az időnként roppant erősnek tűnt.
Továbbra is vezető téma a világlapokban az ukrajnai háború és a francia elnökválasztás, de ismét írnak a magyar miniszterelnök és az orosz elnök eszmei rokonságáról.
Európa továbbra is a lehető legbarátságosabb arcát mutatja azoknak a millióknak, akik a háború miatt hagyják ott Ukrajnát. Ezt tapasztalta a környező országokban Jillian Kay Melchior, aki a konzervatív Wall Street Journal publicistája, aki 7 év után ismét felkerekedett, hogy saját szemével győződjön meg a földönfutóvá lett szerencsétlenek helyzetéről.
Az ellentétek kiéleződhetnek a következő időszakban, ha a háború elhúzódik, és elhatalmasodik a tehetetlenség és a kétségbeesettség érzése, írja a brit lap szerzője.
A nyugati lapok központi témája az orosz-ukrán konfliktus mellett a francia elnökválasztási esélyek latolgatása. A szélsőjobboldali jelöltről, Marine Le Penről szólva mindig felbukkan az elemzésekben Orbán Viktor.
Az orosz elnök A terve, Ukrajna térdre kényszerítése kudarcot vallott, nem engedhetjük, hogy B terve, a déli területek elfoglalása megvalósuljon, írja Fareed Zakaria, a Washington Post külpolitikai elemzője.
Az EU nem tekinthet el a jogállami elvek megsértésétől, a válságok ellenére sem. Ha Marine Le Pen győz, jöhet a Frexit? Nemzetközi lapszemle.
Akik bedőlnek az illiberális demokráciának, azok rábólintanak, hogy a demokrácia mindaddig létezik, amíg a kormánypárt nem tömi meg nyíltan meghamisított szavazatokkal az urnákat. Csakhogy a jogállam nem csupán csalásmentes választást jelent - írja a Project Syndicate-en megjelent cikkében az elemző.
Az amerikai Rutgers Egyetem Politológia Tanszékének vezetője szerint Orbán Viktorra az uniós pénzek elvételével lehetne nyomást gyakorolni, ám ezt a fegyvert az Európai Bizottság csak a közbeszerzéseknél felmerülő korrupció esetében használná, ilyen szankciót a jogállami normák megsértése miatt nem rendelhet el.
Az amerikai külügyminisztérium emberi jogi jelentése kilenc pontban jelez problémát Magyarországon. Varga Judit igazságügy-miniszter brüsszeli válaszai a magyar korrupcióval kapcsolatban. A populisták szirénhangjaira vevők az emberek, és ennek megvannak az okai. Vihart kavart Várhelyi Olivér, az unió bővítési biztosának egyik döntése.
Ha Brüsszel és Washington továbbra is eltűrné az Orbán-rendszer kétkulacsos politikáját, és azt, hogy az uniós milliárdokat oligarchák rakják zsebre, az a tehetetlenség netovábbja lenne, írja a lap elemzése.
A Yale Egyetem legendás történész professzora szerint egyértelműen az ukrán nép kiirtásának programja az a dokumentum, melyet a RIA Novosztyi orosz hírügynökség akkor jelentetett meg, amikor kiderült a bucsai tömegmészárlás. A „nácitlanítás” Moszkva szemében azt jelenti, hogy szét kell verni az ukrán népet - a kézikönyv pedig azt írja, náci az, aki ukránnak nevezi magát, és vonakodik beismerni, hogy ő valójában orosz.
Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke szerint az Európai Bizottságnak másfél éve lett volna alkalma lépni, de most Orbán Viktor nyugodtan mondhatja, Brüsszel ezzel a magyar szavazópolgárok döntését kívánja megtorolni.
Az EU számára egyenesen életveszélyes lenne, ha Marine le Pen lenne a francia elnök. Kínára is figyelni kell, mert az éppen az egész nyugati világot veszi célba. Mit tesz Magyarország a szankciós listákon szereplő orosz oligarchák ellen? Nemzetközi lapszemle.
Jean Asselborn úgy nyilatkozott a Deutschlandfunknak, a német közszolgálati rádiónak, hogy a Nyugatnak most még az eddiginél is több hadfelszerelést kell küldenie Ukrajnának, ez többet számít, mint az, hogy hoz-e újabb megtorló intézkedéseket Moszkva ellen, beleértve az energiaembargót is.
A háború miatt nem sok lehetőség kínálkozik folytatni a vitát a jogállam és az illiberális demokrácia ellentétéről, de ebből még nem következik, hogy a konfliktus egyszer s mindenkorra lekerül a napirendről, hiszen az európai terv lényege forog kockán, írja a francia lap véleménycikke.
A neves angol elemző úgy gondolja, hogy az Ukrajna elleni invázióval véget ért a hidegháború utáni korszak, ám ez tragédia. Az Oxfordi és Stanfordi Egyetem professzora az osztrák Der Standardnak nyilatkozott, miután előadást tartott Bécsben a Humántudományi Intézet alapításának 40. évfordulóján. Kifejtette: ugyan a világ azt ismételgette 1945 után, hogy a tömeggyilkosságok nem ismétlődhetnek meg, de korábban Srebrenica, most pedig Mariupol és Bucsa mutatja, hogy mennyit érnek ezek a felhívások.
