New York Times: Csak Trumpot ne válasszák meg!
A lap hosszan sorolja az ellenérveket, miután ez a választás más lesz, mint a többi.
#lapszemle
Die Presse: Orbán teljesen nyíltan képviseli Putyin érdekeit az Európai Unióban
A Szuverenitásvédelmi Törvény és -Hatóság tervét akár a Kremlben is kifőzhették volna, írja cikkében az osztrák lap szerzője.
Timothy Garton Ash: Hosszú háború várható Ukrajnában
Ukrajnának és Európának is kulcsfontosságú döntéseket kell meghoznia, mondja az Oxfordi Egyetem neves Európa-szakértő professzora a Financial Timesban.
Nemzetközi lapszemle: Háború törhet ki az izraeli-libanoni határon is?
Manfred Weber szerint újra meg kellene vizsgálni, Magyarország teljesítette-e az elvárt feltételeket, és így lehet-e utalni a 10 milliárd eurót, amelynek kifizetését korábban felfüggesztették. Az ENSZ ma már képtelen megakadályozni a háborúkat, újra kellene gondolni ezt a mechanizmust, írja a Washington Post biztonságpolitikai szakértője. Éleződik a konfliktus Izrael és a Hezbollah között. Orbán Viktor különös autokrata barátait vizsgálja a Die Presse. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Financial Times-beszélgetés: Mintha Orbán belülről akarná bomlasztani az EU-t
A lap podcastműsorában Charles Grant, a londoni Európai Reformközpont nevű agytröszt igazgatója beszélgetett Gideon Rahmannal, a lap fő külpolitikai elemzőjével. Az Európai Unió aktuális helyzetét elemezték, több ponton is kitértek Orbán Viktor szerepére.
Guardian-elemzés: 2024 most vagy soha-pillanat lehet az Európai Unió számára
A kulcskérdés pedig az, teret nyer-e az Unióban a feltörekvő szélsőjobb, írja a brit lap politikai elemzőket is megszólaltató cikke.
Nemzetközi lapszemle: Netanjahu olyan hibákat követ el, amelyekkel Izraelnek árt
Az izraeli miniszterelnök azért követ rossz taktikát, mert gyenge, írja az Economist. Irán közel-keleti politikai szerepét elemzi a Wall Street Journal. Amerikai és orosz érdekek ütköznek Szerbiában, fejti ki a Washington Post. A Die Presse szerint az osztrák kancellár politikáját az befolyásolja, hogy retteg attól, a szélsőjobb idén választási győzelmet arathat. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hamvay Péter: Nézzünk bizakodva a jövőbe!
Örkény úgy számolta, száztíz-száztizenöt év múlva ér véget az ezeréves pechszéria, akkorra a Dunai Magyar Köztársaságnak négy vagy öt tenger mossa a partjait, a „magyar” szó pedig minden nyelvbe felszívódik, kellemes jelentéstartalommal. A fele idő már eltelt, a jelek nem túl biztatóak: a köztársaság papíron is megszűnt, a „magyar” szó ismertté vált ugyan a világon, de nem egészen úgy, ahogy Örkény jósolta. Azért ne adjuk fel, és kezdjük az évet a jó hírekkel.
Szakértői vélemény: Meg lehet fosztani Magyarországot az uniós elnökségtől
Jaap Hoeksma holland jogfilozófus szerint az illiberális magyar kormánynak nem szabadna ellátnia az EU soros elnöki teendőit. Azt írja, minősített többséggel meg lehet változtatni az elnökség rendjét, ezért az Európai Parlamentnek meg kell győznie az Európai Tanácsot, hogy az függessze fel a magyar mandátumot.
Az EUobserver tudósítója Budapesten járt, és nagyon nem tetszett neki, amit látott
Caroline de Gruyter szerint Budapest hanyatlóban van, szó szerint és átvitt értelemben is. Ezt helyi forrásai szerint a miniszterelnök főváros-politikája okozza.
Nemzetközi lapszemle: Árulással vagy fegyvernyugvással végződik majd az év Ukrajna számára?
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
Daniel Kelemen: Súlyos hiba, hogy a Bizottság a kohéziós pénzeket felszabadította Magyarországnak
A Politicónak nyilatkozó politológus szerint az Európai Bizottság elveszítette egyik legfőbb ütőkártyáját Orbán Viktorral szemben.
Frankfurter Rundschau-kommentár: Geert Wilders még nagy zavarokat tud okozni Európában
A földrész szép csendben jobbra tolódik, írja a német lap cikke.
Nemzetközi lapszemle: Az Egyesült Államok politikai rendszere és az ország lelke a tét az idei választáson
El lehet-e a tiltani Donald Trumpot, hogy elinduljon a választásokon, teszi fel a kérdés a Financial Times. Az amerikaiak minden eddiginél jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, írja a Time. A Neue Zürcher Zeitung a szerb belpolitikát elemzi. Az USA Kína-politikáját tárgyalja a neves közgazdász, Daron Acemoglu. Az ukrajnai háborúról ír, az Egyesült Államok felelősségét veti fel a Washington Post.
A korábbi laza és humoros helyett egy nagyon dühös Zelenszkijt interjúvolt meg az Economist
Az ukrán elnök nem ellenségei katonai sikerei miatt aggódik, de még csak nem is azért, mert saját serege nem halad előre. Egyes szövetségesei megingása, valamint egyes honfitársai eltávolodása miatt elkeseredett – vonja meg a beszélgetés mérlegét a brit lap főszerkesztője.
Nemzetközi lapszemle: 2024 a leszámolás éve lesz
A Nyugat vagy igazodik, vagy befellegzett neki, a küszöbén vagyunk annak, hogy a jelenleg ismert formájában vége legyen az EU-nak, miután az egész földrészen jön fel a kemény jobboldal, a világ - és különösen Putyin - Trumpra vár - erről írnak a nemzetközi lapok. Sajtószemle a hvg360-on.
Nemzetközi sajtószemle: Nem szabad megengedni, hogy Moszkva győzzön
Az Independent vezércikkben szólít fel Ukrajna támogatására mindenkit, Naftali Bennet pedig egy Iránnal szembeni izraeli-amerikai közös fellépés lehetőségét vetette fel.
Project Syndicate: Trump, ha újra hatalomra jut, nem tudja Orbánt utánozni
Annyira más a magyar és az amerikai rendszerek berendezkedése, hogy Donald Trumpnak esélye sem lenne hasonlót felépíteni, mint amit Magyarországon Orbán Viktornak sikerült. Másra viszont lehet esélye, nyúlhat különleges lépésekhez, a Project Syndicate szerzője szerint pedig ezt megteheti úgy is, hogy a demokráciához hivatalosan nem is nyúl hozzá.
Nemzetközi lapszemle: Bidennek egy idő után választania kell Amerika és Netanjahu érdekei között
Donald Trump lehetséges visszatéréséről ír a Bloomberg és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Putyin-rendszer természetét és az ukrajnai háború kilátásait fejtegeti a Neue Zürcher Zeitung. A New York Times szerint megrendültek azok a pillérek, amelyek az elmúlt 50 évben stabilizálták a világot. A Süddeutsche Zeitung a gázai rendezés lehetőségeit latolgatja, és ugyancsak az izraeli-palesztin háború kimenetelét, Netanjahu politikai mozgását elemzi a Guardian szemleírója. A Bloomberg szerzője szerint könnyen előfordulhat, hogy az álhírek megszabják a demokrácia egész jövőjét. Válogatásunk a világlapok cikkeiből