A Wall Street Journal szerint további csapásokra lesz szükség ahhoz, hogy féken tudják tartani a jemeni milicistákat. A lap szerint téved, aki óv az eszkalációtól, hiszen az már megtörtént, a kérdés csak az volt, hogy az USA meddig tűri a kereskedelmi hajózás és a saját haditengerészetének veszélyeztetését.
Az Economist értékelése szerint a kínai autók jobbak és olcsóbbak, mint nyugati konkurenciájuk, és nincs miért félnie tőlük a világnak.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere valójában az élet minden területét megszállta, írja az osztrák lap.
A Financial Times és a Süddeutsche Zeitung is a magyar kormány és az EU Ukrajna támogatása ügyében zajló konfliktusát és alkudozását elemzi. A mai Németország nem képes és nem is hajlandó vezetni Európát, írja az Economist. A Der Standard az éleződő lengyelországi belpolitikai konfliktusokról ír. David Cameron szerint Izraelnek az eddiginél sokkal több segélyszállítmányt kellene beengednie Gázába. A tajvani választás elé írt cikket a Washington Post. A szokásoktól eltérően politikai kérdésben szólalt meg az Európai Központi Bank elnöke. Pert vesztett a WizzAir. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek.
A Financial Times fő külpolitikai elemzője úgy gondolja, az Egyesült Államok képes a megújulásra.
Az atya sajnálatosnak tartja, hogy a pesti piaristáknál egy fizikatanár a 444 egyik filmjét vetítette le, de arról is beszélt, hogy mennyire vallásosak a kormánytagok.
A Die Welt és a Washington Post is Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik, szóba kerül Orbán Viktor szerepe és a még befagyasztott magyar EU-s pénzek kérdése is. A Daily Telegraphban egy brit katonai szakértő beszél az ukrajnai háború kilátásairól. Az USA kifelé tereli a háborúból Izraelt, írja a Washington Post. A Süddeutsche Zeitung szerint Kaczynski pártja a kormányváltás után áldozati szerepbe helyezi magát. A Financial Times az új francia miniszterelnök kinevezése körüli helyzetet értékeli.
A természetvédelmi területek ma egyébként is összehasonlíthatatlanul nagyobb veszélyben vannak, mint az út széli keresztek; erőből nyomná le Lázár János is a fővárosiak és az agglomerációjában élők torkán a vármegyebérletet; az MSZP süllyedő hajójából kiszállt Botka Lászlónak választási ajándékként hullhat az ölébe minden idők legnagyobb működőtőke-beruházása - erről is ír többek között az e heti HVG.
Az orosz elnök is azt akarja, hogy többet szüljenek az orosz nők, és bár az abortuszt nem meri betiltani, így is igyekszik kizárólag állami felügyelet alá vonni a művi vetélést. A nemi kisebbségeket pedig illegalitásba szorította vissza.
Pierre Buhler, Franciaország volt lengyelországi nagykövete bírálja az Európai Uniót, amiért engedékeny Orbán Viktorral szemben.
Techet Péter a Die Presse számára írt vendégkommentárjában az orbáni szuverenitáselképzelést elemzi. Továbbra is téma Charles Michel lemondása és Orbán Viktor ideiglenes európai tanácsi elnökségének lehetősége. Az egyik legnevesebb német politológus szerint az Egyesült Államok már képtelen megbirkózni a nagy nemzetközi válságokkal, új világrend van kialakulóban. Ha így megy tovább, mármint szétesik Ukrajna ügyében a nyugati egység, a Nyugat hamarosan átadhatja Vlagyimir Putyinnak Európa kulcsait, írja a Daily Telegraph.
Vannak, akik szerint Orbán riasztóbb, mint a Brexit, hiszen távozás helyett próbálja bedönteni a liberális Európa gondolatát, ebben pedig sötét szövetségese Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A lap szerint Charles Michel nem hirtelen határozta el magát. Egyes források szerint előre értesítette az érintetteket.
Változnak az erőviszonyok Európában, írja az Economist, feljövőben a Kelet. Továbbra is téma Charles Michel, az Európai Tanács elnökének lemondása. A Financial Times szerint lángra lobbanhat az egész Közel-Kelet. A szlovák belpolitikát elemzi a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Niall Ferguson brit történész szerint világszerte veszélybe kerül a szabad társadalmak ügye, ha Trump visszatér. A Németország fölött kódorgó orosz drónokról ír a Daily Telegraph. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Eurázsia Csoport nevű washingtoni elemzőintézet alapító igazgatója szerint az idén is az ukrán, illetve közel-keleti válság lesz a meghatározó, sőt mindkettő csak súlyosbodik, ám hozzájön egy harmadik „háború” is: az, amit az Egyesült Államok saját magával vív. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb veszélyt a világban.
Tajvan láthatja a kárát a kínai gazdasági és politikai problémáknak, írja a német lapban Alexander Görlach, a New York-i Egyetem demokráciaelmélet-tanára.
Sokan felelőtlennek tartják Charles Michelt, amiért esélyt ad arra, hogy ideiglenesen Orbán Viktor vezesse az Európai Tanácsot. A Frankfurter Rundschau Donald Trump esetleg visszatérésének a NATO-ra gyakorolt hatását latolgatja. Válogatás világlapok cikkeiből.
Ausztriában nem igazán tudnak mit kezdeni azzal, hogy ennyire népszerű az FPÖ.
Bár ezt a forgatókönyvet szeretnék elkerülni. Egy német lap szerint titokban Ukrajnának kedvez Magyarország és Szlovákia, mikor felfuttatja a hadiipar termelését. Mark Galeotti Oroszország-szakértő szerint az idő nem Putyinnak dolgozik. A brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese ezzel szemben úgy véli, hogy Volodomir Zelenszkij elfáradt és nem képes győzni. Más lap arról ír, Netanjahu napjai meg vannak számlálva miniszterelnökként.
