Az Eurázsia Csoport nevű washingtoni elemzőintézet alapító igazgatója szerint az idén is az ukrán, illetve közel-keleti válság lesz a meghatározó, sőt mindkettő csak súlyosbodik, ám hozzájön egy harmadik „háború” is: az, amit az Egyesült Államok saját magával vív. Ez utóbbi jelenti a legnagyobb veszélyt a világban.
Tajvan láthatja a kárát a kínai gazdasági és politikai problémáknak, írja a német lapban Alexander Görlach, a New York-i Egyetem demokráciaelmélet-tanára.
Sokan felelőtlennek tartják Charles Michelt, amiért esélyt ad arra, hogy ideiglenesen Orbán Viktor vezesse az Európai Tanácsot. A Frankfurter Rundschau Donald Trump esetleg visszatérésének a NATO-ra gyakorolt hatását latolgatja. Válogatás világlapok cikkeiből.
Ausztriában nem igazán tudnak mit kezdeni azzal, hogy ennyire népszerű az FPÖ.
Bár ezt a forgatókönyvet szeretnék elkerülni. Egy német lap szerint titokban Ukrajnának kedvez Magyarország és Szlovákia, mikor felfuttatja a hadiipar termelését. Mark Galeotti Oroszország-szakértő szerint az idő nem Putyinnak dolgozik. A brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese ezzel szemben úgy véli, hogy Volodomir Zelenszkij elfáradt és nem képes győzni. Más lap arról ír, Netanjahu napjai meg vannak számlálva miniszterelnökként.
A lap hosszan sorolja az ellenérveket, miután ez a választás más lesz, mint a többi.
A Szuverenitásvédelmi Törvény és -Hatóság tervét akár a Kremlben is kifőzhették volna, írja cikkében az osztrák lap szerzője.
Ukrajnának és Európának is kulcsfontosságú döntéseket kell meghoznia, mondja az Oxfordi Egyetem neves Európa-szakértő professzora a Financial Timesban.
Manfred Weber szerint újra meg kellene vizsgálni, Magyarország teljesítette-e az elvárt feltételeket, és így lehet-e utalni a 10 milliárd eurót, amelynek kifizetését korábban felfüggesztették. Az ENSZ ma már képtelen megakadályozni a háborúkat, újra kellene gondolni ezt a mechanizmust, írja a Washington Post biztonságpolitikai szakértője. Éleződik a konfliktus Izrael és a Hezbollah között. Orbán Viktor különös autokrata barátait vizsgálja a Die Presse. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A lap podcastműsorában Charles Grant, a londoni Európai Reformközpont nevű agytröszt igazgatója beszélgetett Gideon Rahmannal, a lap fő külpolitikai elemzőjével. Az Európai Unió aktuális helyzetét elemezték, több ponton is kitértek Orbán Viktor szerepére.
A kulcskérdés pedig az, teret nyer-e az Unióban a feltörekvő szélsőjobb, írja a brit lap politikai elemzőket is megszólaltató cikke.
Az izraeli miniszterelnök azért követ rossz taktikát, mert gyenge, írja az Economist. Irán közel-keleti politikai szerepét elemzi a Wall Street Journal. Amerikai és orosz érdekek ütköznek Szerbiában, fejti ki a Washington Post. A Die Presse szerint az osztrák kancellár politikáját az befolyásolja, hogy retteg attól, a szélsőjobb idén választási győzelmet arathat. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Örkény úgy számolta, száztíz-száztizenöt év múlva ér véget az ezeréves pechszéria, akkorra a Dunai Magyar Köztársaságnak négy vagy öt tenger mossa a partjait, a „magyar” szó pedig minden nyelvbe felszívódik, kellemes jelentéstartalommal. A fele idő már eltelt, a jelek nem túl biztatóak: a köztársaság papíron is megszűnt, a „magyar” szó ismertté vált ugyan a világon, de nem egészen úgy, ahogy Örkény jósolta. Azért ne adjuk fel, és kezdjük az évet a jó hírekkel.
Jaap Hoeksma holland jogfilozófus szerint az illiberális magyar kormánynak nem szabadna ellátnia az EU soros elnöki teendőit. Azt írja, minősített többséggel meg lehet változtatni az elnökség rendjét, ezért az Európai Parlamentnek meg kell győznie az Európai Tanácsot, hogy az függessze fel a magyar mandátumot.
Caroline de Gruyter szerint Budapest hanyatlóban van, szó szerint és átvitt értelemben is. Ezt helyi forrásai szerint a miniszterelnök főváros-politikája okozza.
A súlyos szabálytalanságokkal teli szerbiai választásokról és Vucic győzelmének következményeiről ír a Guardian. A lengyel választások utáni helyzet mutatja, milyen kihívásokat jelent visszacsinálni demokrácia-ellenes intézkedéseket, írja a Die Zeit. Egy, a Wall Street Journalban megszólaló amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet hozhatná meg az előrelépést Ukrajnának, míg egy brit katonai szakértő a Daily Telegraphban sötét jövőképet fest. Bidennek fel lesz adva a lecke az idén a külpolitikában, írja az USA korábbi NATO-nagykövete a Politicóban. Az izraeli legfelsőbb bíróság döntéséről ír a Der Standard és a Wall Street Journal is. Utóbbi a kínai államfő újévi beszédével is foglalkozik, mely Tajvan kérdését is érintette. A Die Presse szerzője szerint 2024 nem az elektromos autók éve lesz.
A Politicónak nyilatkozó politológus szerint az Európai Bizottság elveszítette egyik legfőbb ütőkártyáját Orbán Viktorral szemben.
A földrész szép csendben jobbra tolódik, írja a német lap cikke.
El lehet-e a tiltani Donald Trumpot, hogy elinduljon a választásokon, teszi fel a kérdés a Financial Times. Az amerikaiak minden eddiginél jobban hajlanak a tekintélyelvűségre, írja a Time. A Neue Zürcher Zeitung a szerb belpolitikát elemzi. Az USA Kína-politikáját tárgyalja a neves közgazdász, Daron Acemoglu. Az ukrajnai háborúról ír, az Egyesült Államok felelősségét veti fel a Washington Post.
Az ukrán elnök nem ellenségei katonai sikerei miatt aggódik, de még csak nem is azért, mert saját serege nem halad előre. Egyes szövetségesei megingása, valamint egyes honfitársai eltávolodása miatt elkeseredett – vonja meg a beszélgetés mérlegét a brit lap főszerkesztője.
