Hogyan formál a magyar kormány egy új elitet az oktatási szerkezet átalakításával, az akadémiai szabadság, az ideológiai kontroll és a politika ötvözésével? – erre a kérdésre ad választ két politológus az osztrák lapban megjelent közös írása.
A példátlan támadást éveken át készítették elő, de hogy titokban maradjon, még az utolsó pillanatban is beiktattak több, elterelő műveletet. Azt akarták ugyanis, hogy teljes egészében érvényesüljön a meglepetésfaktor.
Irán minden eddiginél veszélyesebb lehet. Trump megnehezíti a rendszerváltást Teheránban. Az amerikai elnök belelépett a hazárdjátékot játszó Netanjahu izraeli kormányfő csapdájába. Teherán stratégiája kudarcot vallott, ám ez nem garancia arra, hogy Amerika és Izrael képes győzni. Az USA megszabadította a világot az egyik legsúlyosabb nukleáris fenyegetéstől, és nagy lépést tett afelé, hogy helyreállítsa az amerikai elrettentő erőt. A világlapok fókuszában a közel-keleti válság.
Annyi mindent lehetne mondani az Egyesült Államok általi három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítmény elleni bombázás nyomán, hogy könnyű elveszni a lebilincselő részletekben – írja a New York Times háromszoros Pulitzer-díjas publicistája, aki igyekszik globális kitekintésben vizsgálni, mi is történik valójában.
Erről ír a világsajtó.
Amos Yadlin olyan emberként osztja meg véleményét a külvilággal a New York Times-ban, aki 1981-ben és 2007-ben közreműködött az iraki, illetve szír nukleáris erőmű lerombolásában, ám úgy gondolja, hogy messze nem volt egyik sem olyan veszélyes, mint most Irán.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Az amerikai elnök katonai fenyegetéssel ártalmatlanná teheti az iráni rezsimet, nehogy szétessen az állam és politikai vákuum keletkezzen, mert az súlyos veszélyekkel járna. Ezt fejti ki a Wall Street Journalben megjelent elemzésében Wesley Clark, aki három éven át, 2000-ig állt a NATO egyesített haderőinek élén.
Válogatásunk a világlapok híreiből.
A szociológiaprofesszor szerint sok a hasonlóság az orbáni rendszerrel, de vannak komoly eltérések is.
A demokrata elit és egy Givenchy ruha volt a sztár, de a lap számos részletet megtudott arról is, hogyan jutott el a pár a lánykérésig.
Válogatásunk a világlapok írásaiból.
A Tisza megállíthatatlannak tűnő erősödésére a miniszterelnök még szélsőségesebb irányba kormányozza pártját, de az a lap információi szerint már a Fideszen belül is törésvonalakat okoz.
A brit lap szerkesztőségi vezércikke szerint az Irán elleni hadművelet súlyos viszályba fordulhat át, tesz a jogi normákra, és lehet, hogy végleg meghiúsítja a diplomáciai erőfeszítéseket a teheráni atomprogram ügyében.
Létezik-e még az amerikai elrettentő erő a világban? Mit lép Donald Trump a közel-keleti háborúban. Kié lehet a hatalom Iránban az ajatollahok után? Jogi és morális dilemmák Irán megtámadása ügyében: mi van, ha Kína is azzal az indokkal támadná meg Tajvant, hogy az veszélyt jelent rá. Az EU-nak most már tényleg távoznia kell az orosz energiapiacról, azaz felhagynia Putyin háborújának támogatásával. Témák és vélemények a világlapokból.
Az egykori teniszező abban sem biztos, hogy egyáltalán beengednék az országba.
A közgazdasági Nobel-díjas professzor már azt abszolút tévedésnek tartja, hogy Donald Trump amerikai elnök vissza akarja csábítani a külföldre költözött gyárakat, mert az ipar csupán az USA GDP-jének 10%-át adja, a bruttó hazai termék java a szolgáltatásoknak köszönhető a tudásalapú gazdaságokban.
Trump három gyötrelmes választás előtt áll Iránnal kapcsolatban. A legnyugtalanítóbb forgatókönyvek a Közel-Keleten. Még lehet egyezkedni Iránnal az atomprogramról, de már nem sokáig. Az izraeli „Pókháló”: a Moszad hasonlóan juttatta el drónjait az iráni célpontokhoz, mint az ukránok Oroszországban. Témák és vélemények a világsajtóban.
A cselekvőképes Unió végét jelentené, ha bármi is lenne a Mathias Corvinus Collegium, illetve a lengyel ultrakonzervatív agytröszt, az Ordo Iuris javaslatából, vagyis, hogy a gazdasági szövetség szintjére fokozzák le az európai integrációt. Ezt fejti ki vendégkommentárjában Paul Schmidt, az Osztrák Európa-politikai Társaság főtitkára.
Trump károkozását nem lehet kijavítani, utána a nyugati világ már nem lesz a régi – figyelmeztet Amitav Acharia, az Amerikai Egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora.
