A politika Magyarországon és Lengyelországban is beleszól a kamatokért felelős jegybankok dolgába. Széttöredezik az európai politikai paletta, erősödik a szélsőjobb. Mi a baj azzal, hogy Olaszország migrációs központokat kíván létesíteni Albániában? Valóban meggyengült a Nyugat? Mit kezd Putyin a jelenlegi ukrajnai helyzettel? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyarország miniszterelnöke meg akarja akadályozni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Vagy a Brüsszelből érkező eurómilliárdok elmaradása miatt aggódik? Ezt elemzi Daniel Steinvorth, a svájci Neue Zürcher Zeitung brüsszeli tudósítója.
Az infláció az autokráciákban tönkreteheti a társadalmi megállapodást, amire az egész hatalom épül, írja Harold James, a Princetoni Egyetem tanára.
A Die Presse szerint Orbán Viktor az uniós kilépéssel kokettál. A Times és a Washington Post a gázai konfliktus jelenlegi állását értékeli. A Guardian szemleírója az Ázsiában gyorsuló atomfegyverkezési versenyt elemzi. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap elemzi, mi következik ebből, de megjegyzi, a populisták általában megszelídülnek, ha hatalomra kerülnek, különösen, ha kénytelenek koalíciót kötni.
A fokozódó migrációs nyomással és annak politikai következményeivel több nemzetközi lap is foglalkozik. Arról is írnak, nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna, adott esetben már a jelenlegi patthelyzet fenntartásának is örülhetnek. A New York Times vezércikke szerint Közel-Keleten csak a Palesztin állam megteremtése hozhat megbékélést.
Az újságíró többekkel beszélt.
Aggodalmak a holland szélsőjobb választási győzelme miatt, pillanatnyi fegyvernyugvás helyett humanitárius tűzszünetet sürgetnek a gázai háborúban, Kína függésébe került Oroszország, és Putyin még büszke is erre. Világlapokat néztünk át.
A Hamász anyagi bázisát jelentő forrásokat sorolja és elemzi a brit lap cikke.
A szuverenitásvédelmi törvénnyel foglalkozik a Bloomberg és a Süddeutsche Zeitung, utóbbi szerint "új fejezet indult a magyarországi rágalomhadjáratban". Ukrajna támogatásáról tárgyalt a V4. Bernie Sanders az izraeli helyzetről írt véleménycikket a New York Timesban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A HVG e heti lapszámában sem tettünk mást, mint azt, ami a közszolgálatra hivatott állami média dolga lenne. Olvassa el, miről olvashat benne!
A kérdező, Roger Köppel a miniszterelnök óriási rajongója, így például a Soros elleni kampány sem került szóba. De Orbán is laza hangot ütött meg, viccelődött, önironikus volt, miközben szokás szerint Brüsszelt ekézte és Moszkvát mentegette.
Fontos, hogy az ellenzék milyen módon működik együtt, és kiket szólít meg, írja a lapban Sonja Muzikárová közgazdász, volt diplomata.
Több magyar bank is engedelmes kiszolgálója lett Orbán Viktor törekvéseinek, írja a Die Presse. Megkaphatja-e az EU-s pénzeket a magyar kormány, ha éppen újabb hadjáratot indított az Unió ellen, teszi fel a kérdést a Bloomberg. Mennyire hiteles a magyar kormány deklarált harca az antiszemitizmus ellen, kérdezi a Politico. A Süddeutsche Zeitung szerint a szlovák kormányfő igazolja a megválasztásához kapcsolódó nyugati félelmeket. Egy brit katonai szakértő óva inti a Nyugatot attól, hogy az hagyja elvonni a figyelmét Ukrajnáról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Lesz-e együttműködés az Európai Néppárt és a szélsőséges Identitás és Demokrácia-frakció között? Van-e terve Izraelnek akkorra, amikor majd elhallgatnak a fegyverek? Mi lehet a gázai tragédia nagy járulékos nyeresége? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Európában és máshol a szélsőjobboldali politika nagyon különbözik a múltban megismert extrém nacionalizmustól – írja a Bloomberg publicistája.
Sötét utazást tettek egyik traumatizált lakosságtól a másikhoz, írja a tudósítás szerzője.
Nem csak a brit lap, hanem többek közt az osztrák külügyminiszter és egy magas rangú brit katonai vezető is megszólalt az izraeli válság ügyében. A Washington Post szerint az első atombomba ledobása óta nem volt olyan veszélyes a nukleáris verseny, mint most. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar kormány, a menekültkérdés és a titkosszolgálatok viszonyát elemzi a Daily Telegraph cikke. Ungvárról jelentkezik riporttal a Spiegel. Válaszokat kell adni az ukrajnai patthelyzetre, írja az Economist elemzője. A brit lap egy másik cikkében arról ír, meddig finanszírozhatja az ukrajnai háborút Vlagyimir Putyin. A Der Standard a globális Dél és a Nyugat konfliktusát elemzi az izraeli háború tükrében. Az egyik legismertebb izraeli író szerint az ország vezetése hibázott a Hamász támadása előtt. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Bár a magyar titkosszolgálat jelentése a határ menti helyzetről ezer sebből vérzik, a helyzet súlyos. A The Times beszámolója szerint van olyan embercsempész, aki a határ túloldalán saját királyságot kiáltott ki.
