szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Orosz tudósok szerint az eddig véltnél mintegy 120 millió évvel korábban, 280 évvel ezelőtt is éltek már pollennel borított rovarok a Földön.

Fosszilis leletre bukkantak Moszkvától 1600 kilométerre, Csekarda közelében egy ősi lagúna üledékének feltárásakor tudósok – a kapcsolódó tanulmányt a Biology Letters folyóiratban publikálták az ősi fülbemászóhoz hasonló rovarok (tillyardembiidák) pollennel borított, megkövesedett maradványairól.

A 542–250 millió évvel ezelőtt élt rovarok fosszilis maradványait a magtermő, nem virágzó gymnosperma növények pollenjével borítva találták meg. A virágos növények általánosan 100–50 millió évvel ezelőtt terjedtek el.

Egy tillyardembiida fosszíliája, melyhez pollenek tapadtak.
Alexander Khramov/Russian Academy of Science/PA

A kutatók szerint az, hogy pollen borította a 280 millió évvel ezelőttről származó rovarokat, arra utal, hogy akár a rovarok általi beporzás előfutárainak tekinthetők.

Alekszander Hramov, az Orosz Tudományos Akadémia Paleontológiai Intézetének vezető kutatója kiemelte, hogy a felfedezés a rovarok általi beporzás korai evolúciójára világít rá, és közvetlen bizonyítékkal szolgál arról, hogy a paleozoikumban élő rovarok terjeszthettek polleneket.

Hramov és kutatócsoportja több olyan ősi tillyardembiidát is talált, amelyek fején, lábain és testének hasi részén megmaradt a pollen. A tudós hangsúlyozta, hogy nagyon ritka az ilyen fosszilis lelet.

A fosszilis maradványok egy ősi lagúna fenekén rakódtak le körülbelül 280 millió évvel ezelőtt, a korai perm időszakban (a paleozoikum végén). Ebből az időszakból rovarmaradványokat tartalmazó borostyánokat még nem találtak. A kutatókat is meglepte, hogy pollenmaradványok voltak a leleten.

Méhek helyett szappanbuborékokat kilövő drónnal végzik a beporzást japán tudósok

Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak.

A pollen vizsgálatából az derült ki, hogy a rovarok a növények egy szűk csoportját látogatták. Azt azonban a leletek alapján nem tudták egyértelműen megállapítani a tudósok, hogy táplálkoztak-e a pollennel, illetve végeztek-e beporzást.

Viszont mivel ezeknek a rovaroknak szárnyai voltak, Hramov szerint hatékonyan szórhatták szét a polleneket, tehát akár beporzók is lehettek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!