Ha már Kelet és Nyugat közötti libikókázás, akkor összeszedtünk pár olyan gazdasági, társadalmi mutatót, amelyben összehasonlítjuk Magyarország értékeit más közép-európai, illetve közép-ázsiai posztszovjet országok eredményeivel. Közép-Európa sokkal, de sokkal jobb hely a közép-ázsiai országoknál. Minden tekintetben.
Kelet vagy Nyugat? Mérlegre tettük, hogy ha pusztán a pénzügyi oldalát, pragmatikusan nézzük, akkor Putyin orosz elnöknek (és a kínai elnöknek) vagy Juncker, az Európai Bizottság elnökének (és az amerikai elnöknek) az ölelése lehet-e kifizetődőbb Magyarország számára.
AZ INA-részvények eladása körül alakulhat ki az újabb magyar-amerikai konfliktus.
Ugyanazon a helyen ragadt be Magyarország a Világbank 2015-ös Doing Business rangsorán, mint tavaly, a régiós országok ugyanakkor jelentősen javítottak helyzetükön. Csehország, Bulgária és Románia is lehagyott bennünket.
Nincs Magyarországon lobbitörvény, ma csak ellenőrizetlenül és átláthatatlanul lehet lobbizni hazánkban, ezért esély sincs arra, hogy kiderüljön: melyik megállapodás sorsa dőlt el egy focimeccs VIP-páholyában, és melyik a kormány valamelyik keleti üzleti delegációjában a Transparency International szerint. A stratégiai megállapodások rendszere emellett ugyan nem ördögtől való, de a gyakorlat szerint a dokumentumok semmire sem kötelezik a feleket. A civil szervezet leginkább azt kifogásolja, hogy teljesen átláthatatlan, melyik céggel milyen megfontolások alapján szerződik a kormány.
A miniszterelnök törvénnyel kényszerítené a felnőtteket, hogy gondoskodjanak idős szüleikről. Tévhit, hogy akik támogatásra szorulnak, azok a nyugdíjasok. Éppen a mai felnőtteket, gyerekeket kéne segíteni, mert ők már nagyon kevés nyugdíjat kapnak majd az államtól. És ezzel sokan tisztában vannak. De nem sokan tesznek ellene, sem a saját, sem a gyerekük érdekében. Ha minden nap félretesz a gyerekének 100 forintot, az multimilliomos lehet nyugdíjas korára.
Most a fém-, a gépipar és az autógyártás ellen vezetnének be az oroszok részleges embargót. Ez pedig akár jobban is fájhat a magyar gazdaságnak, mint az élelmiszeripart sújtó szankciók, ugyanakkor hatása kisebb lenne, mint egy esetleges gyógyszeripari korlátozásnak.
Ukrajnát és Magyarországot leszámítva jól teljesít a Raiffeisen Bank International a cég pénzügyi vezetője szerint, 2015-ben pedig már profit is jöhet az idénre tervezett komoly veszteség után.
A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni. A KSH egy nemzetközi projekt keretében felmérte, hogy pontosan mennyi magyar is vándorolhatott ki Magyarországról. A 350 ezer kiment, huzamosabb időt kint is dolgozó honfitársunk jellemzőit megnézve riasztó és felettébb aggodalomra okot adó mutatók is vannak. Kiválogattunk ezek közül most négy fontos elemet.
A múlt év elején mintegy 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A KSH és a SEEMIG – 8 ország részvételével futó uniós társfinanszírozott transznacionális – program kutatói által közreadott becslés ugyanakkor egyszeri érvényességűnek tekinthető. Magyarországon gyorsul a kivándorlás, ám nem tőlünk mennek el leginkább az emberek.
Nyugaton megszokott dolog az, hogy a nyugdíjasok önkénteskednek. Parkot takarítanak, múzeumban órát adnak a látogatóknak, gyerekekre vigyáznak, és mindezt ingyen. Nálunk kevés ilyen példa van, de egy alapítvány már száznál is több nyugdíjast közvetít ki családokhoz, hogy segítsenek be, de lelkükre kötik, nem erőltethetik rá az akaratukat a választott családra. Egy budapesti iskolában pedig az ajánlkozó nyugdíjasok a rászorulóknak szentelnek külön figyelmet, nulla forintért cserébe. Az önkéntesek örülnek, hasznosnak érzik magukat, egy közösség tagjaként kivirulnak. Nem is gondolnák, mennyi hasznot hajtanak az önkéntes nyugdíjasok a társadalomnak.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat 2013-as kutatásából kiderül, hogy a közmunka-program a segélynél jobb, de szinte lehetetlenné teszi, hogy a részt vevők újra rendes, fizetett munkát keressenek, találjanak. A nemrég megjelent tanulmány alátámasztja azt is, hogy az elmúlt évek közmunka-programjai a statisztikajavításon kívül nem sok mindenre jók.
Kivonul a magyarországi lakossági piacról a Citibank, ám még nem lehet tudni, hogy kinek adják el a magyar üzletágat. Az amerikai pénzintézet még további 10 fogyasztói piacról távozik. Amíg nem adják el az üzletágat, addig az ügyfelek szemszögéből semmi sem változik.
Egy újszülött egészségügyi állapota szorosan összefügg felnőttkori egészségével és sikerességével, épp ezért jelenthet gondot, hogy Magyarországon az egyik legrosszabb az OECD-tagállamok közül az alacsony testsúllyal született csecsemők aránya. Súlyos probléma az is, hogy a kevésbé iskolázott családokba születő, alacsony testsúlyú babák aránya a 90-es évek óta nőtt. Ez pedig nagyon rossz hír, ugyanis így a jövő generációkban is túl sokan lesznek olyanok, akik nehezen leküzdhető hátrányokkal indulnak neki az életnek.
A Mol elfogadta, a horvát kormány pedig még ízlelgeti azt az amerikai külügyminisztériumi ajánlatot, amely szerint a tárca közvetítene a Mol horvátországi leányvállalata, az INA irányításával és tulajdonlásával kapcsolatos, eddig eredménytelen egyeztetésben.
A magyar válogatott egy gyenge első félidőt követően egygólos hátrányba került, a fordulás után azonban magához tért Dárdai Pál együttese. Bár túl sok helyzetet így sem sikerült kidolgozni, egy szabadrúgásból Dzsudzsák Balázs egyenlíteni tudott, ez pedig elég volt az 1-1-es döntetlenhez, valamint az egy pont megszerzéséhez.
Szinte 5 éve nem látott szintre erősödött a magyar ingatlanpiac, emellett trendszerű az áremelkedés az egész országban.
A héten megjelent az Eurostat 2014-es statisztikai évkönyve, melyben sok minden mellett az EU régióinak versenyképességét is mérik. Magyarország egyáltalán nem áll jól, Közép-Magyarország nélkül pedig a lista végén kulloghatnánk.
Az erőteljes bázishatások ismét zéróra vagy negatív tartományba nyomhatták le az éves összevetésű magyarországi inflációt a múlt hónapban - jósolták a pénteki adatismertetés előtti első prognózisaikban londoni pénzügyi elemzők.
Az Egyesült Államokban a Fed dallasi részlege egy igen érdekes grafikont tett közzé, mely a foglalkoztatottsági adatokat mutatja be szektoronként felbontásban egészen 1850-ig visszamenőleg. A grafikonról az látszik, hogy míg a harmadik, vagyis a szolgáltató szektor folyamatosan bővül, addig az agrárium és az ipar aránya csökken a foglalkoztatottak arányát tekintve. Az újraiparosítást célul kitűző magyar kormány számára talán megszívlelendő lehet ez a mutató.
