Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

Megint jönnek, kopogtatnak, egymillióig meg sem állnak a menekültek – legalábbis ezt jövendöli az idei évre az OECD Európa egészére. Magyarország sajátos sziget: bár a világ egyik legnyitottabb gazdasága, foglalkoztatási és migrációs szempontból teljességgel zárt, olyannyira, hogy a ki- és bevándorlás a legutóbbi időkig szinte kivételes jelenség volt. Azokban az országokban lenne legnagyobb szükség a bevándorlókra, amelyek fejletlenek – ezzel szemben épp a gazdagabb országok lakossága elfogadóbb, befogadóbb a bevándorlókkal szemben.

A magyar gazdasági növekedés azért marad el az azonos fejlettségű riválisok, például Lengyel- és Törökország tempójától, mert erősödik a kivándorlás, és főleg a képzett munkaerő távozik – vetette fel legutóbbi elemzésében a Standard & Poor’s. A hitelminősítő egyebek mellett a potenciálisan alacsony növekedési ütem miatt mulasztotta el feljavítani a magyar állampapírok besorolását, a befektetésre nem ajánlott, azaz bóvli kategóriában hagyva azt. Az pedig kifejezetten a sors fintorának tekinthető, hogy a világ egyik legnyitottabb gazdasága reteszelte be magát a legerősebben a külföldi munkaerő előtt. Az OECD minap kiadott globális elemzése szerint a magyar lakosság mindössze 4,5 százaléka született külföldön, és az ennél szűkebb csoport, az itt élő külföldi állampolgárok száma mindössze 1,4 százalék.

Menekültek Röszkénél 2015. szeptember 15-én
©

Nyitottság kontra zárt határok

©

Számokban kifejezve: az OECD szerint 2013-mal bezárólag szűk 450 ezren vándoroltak be Magyarországra – többségük a határon túlról érkezett, magyar anyanyelvű –, és csekély 141 ezer külföldiről tud a statisztika. Mindemellett tavaly a termékek és szolgáltatások együttes exportja durván 103 milliárd euró volt, nagyjából annyi, mint a teljes hazai össztermék, a GDP. Aki ezen értetlenkedik, annak magyarázatul szolgál, hogy a GDP a hozzáadott érték mutatója, az export pedig aktuális áron értendő, mondhatni, „bruttó” adat. Így aztán a kivitel elvileg jóval meghaladhatja a GDP-t. Az import hasonlóképpen, hiszen az szolgál az export alapjául. Ezzel együtt a kivitel és a GDP aránya jól jellemzi egy-egy ország nyitottságát. A világ legnyitottabb gazdaságában, Hongkongban például 220 százalék ez a mutató. Őt Szingapúr és a Maldív-szigetek követi, Magyarország nagyjából a negyedik-ötödik helyen áll, a szomszédos Szlovákiával versengve. Ez a nyitottság, a mohó vágy a modern technológia iránt éles ellentétben áll a bevándorlók elutasításával.

A mostani migrációs hullámig az EU-tagországokból a bevándorlás szerény volt, 2013-ban például csökkent is. Ezzel szemben az Ázsiából érkezettek tábora növekvőben van. Az OECD-nek a KSH-ra hivatkozó adata szerint abban az esztendőben összesen 21,3 ezren vándoroltak be Magyarországra (többségük a szomszédos országokból érkezett), ezen belül Kínából 2200-an érkeztek, csaknem kétszer annyian, mint négy évvel korábban. Bár 2013-ig a Magyarországon letelepedett személyek száma évről évre meghaladta a kivándoroltakét, a népesség csökkenését ez nem állította meg. Az viszont igazi hungarikum – alig néhány európai országban jellemző –, hogy a bevándoroltak foglalkoztatási aránya jobb, mint az országos átlag.

A bevándorlók képzettebbek, iskolázottabbak, közülük kevesebben élnek relatív szegénységben, mint az „őshonos” magyarok, és kevésbé jellemző rájuk, hogy zsúfolt lakásokban, szükségleteiknek nem megfelelő körülmények között élnének – derült ki egy másik, még a nyáron megjelent OECD-dokumentumból. Ezt a megállapítást a friss tanulmány is megerősíti, a munkaerő-piaci adatokat pedig részletezi. A foglalkoztatottság országos átlaga a férfiak esetében 63,4 százalék, ezzel szemben a betelepülő férfiak körében példátlanul magas, 78,4 százalék. A hasonló mutató a nők esetében 52,5 százalék kontra 58,3 százalék, vagyis a bevándorló lányok, nők, asszonyok közül is többen dolgoznak. Nyelvi akadályok aligha merülhetnek fel, hiszen az első generációs bevándorlók 82 százaléka a magyart adta meg anyanyelveként – olvasható a KSH munkaerő-piaci felmérése.

Fogy a magyar – munkaerő

Nem csak a Standard & Poor’s utalt arra, hogy egyre súlyosabb gondot jelent a magyar gazdaságban a kivándorlás. Az OECD felidézi azt a nemzetközi felmérést, amely szerint 1989 és 2013 között 350 ezer magyar hagyta el az országot, többségük képzettebb a magyar átlagnál, és kétharmaduk 40 évesnél fiatalabb. Ők nyíltan s vállaltan dolgozni mentek el, és közülük csupán minden tizedik nyilatkozott úgy, hogy azt tervezi, hazatér. Tavaly 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, 46 százalékkal többen, mint a megelőző évben. Azoknak a tábora pedig, akik még kapcsolódnak magyar háztartáshoz, stabilan meghaladja a százezret.

Magyarországon előbb vált mindennapos tapasztalattá a kivándorlás, mint ahogy a menekültek hulláma elérte volna az országhatárt.

Újabb paradoxon: a betelepülők viszonylag szerény tábora ellenére Magyarországon már két éve is erős többségi vélemény volt, hogy a bevándorlásnak kedvezőtlen hatása van a gazdaságra. Csupán Cipruson, Török- és Görögországban voksoltak többen erre, mint a vendégszeretetükkel büszkélkedő magyarok. Vagyis három nyitott gazdaságban, amelyek közül kettő már évek óta a migráció célpontjának vagy tranzitállomásának tekinthető. Mindenesetre világjelenség, hogy a bevándorlók többet megtesznek azért, hogy dolgozni tudjanak, mint az őshonos lakosság, és viszonylag magas azok tábora, akik úgy érzik, hogy nem a képzettségüknek megfelelő állást találtak maguknak. Magyarországon ez az arány nyolc százalék, amit a KSH részben a bevándorló diplomások magas arányával, részben a külföldi végzettséget igazoló papírok honosításának hiányával magyaráz.

Ennek a zárt, szigetszerű képződménynek – amit Magyarországnak hívnak – az életét kavarta fel a migráció.

©

Már sohasem lesz vége? – halljuk naponta, és ha erre nem ad is választ az OECD, a jelenséget dimenzionálja. Idén nagyjából egymillió menedékkérőre számíthat Európa, szemben a tavalyi 630 ezerrel. Az idén érkezők közül 350-450 ezren kaphatják meg a menekültstátust, főleg szírek, irakiak, eritreaiak számíthatnak erre. Ez jóval felülmúlja azt a 120 ezres kvótát, amelyről Európa csúcsvezetői manapság alkudoznak.

A migráció a legsúlyosabban Törökországot érinti, oda nagyjából 2 millió szíriai menekült, többnyire időleges védelmi státus birtokában. Rajtuk kívül 300 ezren érkeztek Afganisztánból, Irakból és Pakisztánból. Törökországon kívül 1,1 millió szíriai él Libanonban, ahol szintén bizonytalan a helyzet. Jordániában 630 ezer, Egyiptomban 130 ezer szíriai tartózkodik.

Európába három-négy útvonalon áramlik a tömeg; a tengeri útvonalon január óta 330 ezren érkeztek, kétharmaduk Görögországban, egyharmaduk Olaszországban szállt partra. Rajtuk kívül Magyarország van a frontvonalban, ide többségükben afgánok, szírek és koszovóiak érkeztek. A menekültek három legfontosabb célországa Németország, Svédország és Ausztria. „Ha Németország az idén valóban befogad 800 ezer menekültet, amint azt az illetékes hivatal augusztusban bejelentette, az lesz minden idők legnagyobb bevándorlási csúcsa” – állapítja meg az OECD. Ezzel Németország lélekszáma mai népességének 1 százalékával gyarapodna.

Ami a menekültek végzettségét illeti, a szírek a legképzettebbek, tudásuk még azokét is felülmúlja, akik az 1990-es években az egykori Jugoszláviából menekültek nyugatra. A svédországi felmérések szerint az ott eddig menedéket kereső szírek 40 százalékának van legalább középfokú végzettsége, a németországi adatok szerint pedig minden ötödik szír menekült egyetemet végzett. „A menekültek általában nem a legszegényebb polgárai annak az országnak, amelyet elhagytak, és képzettebbek a befogadó ország átlagánál” – állapítja meg az OECD.

A menekültek befogadásának és integrálásának a bonyodalmait nem szabad alábecsülni – folytatódik az elemzés –, és a tapasztalat azt mutatja, hogy minél gyorsabban belépnek a munkaerőpiacra, annál jobbak a beilleszkedési esélyeik. Mindamellett azt tanácsolja az OECD, hogy ne szimpla és olcsó lakásokban, külön városrészekben, tömbösítve helyezzék el őket, képzésüket pedig mielőbb meg kell kezdeni, mert ez befektetés a jövőbe. Ami pedig a befogadásra való hajlamot illeti, azokban az országokban tartja a többség üdvözlendőnek a bevándorlást, amelyek jó gazdasági helyzetben vannak.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Az Autobahnon sem sok VW Golf rohangál 319 km/h-s tempóval – videó

Az Autobahnon sem sok VW Golf rohangál 319 km/h-s tempóval – videó

A hétfő kulcsfontosságú lehet a Brexit-tárgyalásokon

A hétfő kulcsfontosságú lehet a Brexit-tárgyalásokon

Csak két kormányközeli lap várta meg, mi lesz a választás eredménye

Csak két kormányközeli lap várta meg, mi lesz a választás eredménye

A Magyar Nemzet Borkaira tolja a vereséget

A Magyar Nemzet Borkaira tolja a vereséget

Megdöbbentően magas a részvétel Hódmezővásárhelyen, csúnyán alacsony Debrecenben

Megdöbbentően magas a részvétel Hódmezővásárhelyen, csúnyán alacsony Debrecenben

Telefonont ragadott a Fidesz-KDNP szegedi jelöltje, és szavazásra buzdított

Telefonont ragadott a Fidesz-KDNP szegedi jelöltje, és szavazásra buzdított