#Magyarország

35 évvel ezelőtt gyilkolt utoljára a magyar állam

1988. július 14-én végezték ki a gyilkosságért elítélt Vadász Ernőt. Másfél évszázaddal azután, hogy Magyarországon is megkezdődött a vita a halálbüntetés eltörléséről, és 27 hónappal azelőtt, hogy a halálbüntetést alkotmányellenesnek nyilvánították. A nagy port kavaró gyilkosságok után mindig felizzik a vita a halálbüntetésről, holott évtizedek óta kevesebb az emberölés Magyarországon, mint a halálbüntetés eltörlése előtt volt, és az emberöléseknek akkor is csak 2-3 százalékát büntették halállal.

hvg360
Révész Sándor

Nem nagyon látszik, mit nyert Magyarország a svéd NATO-csatlakozás késleltetésével

Erdoğan török elnök némiképp váratlanul bejelentette, hogy Törökország immár beengedné a svédeket a katonai szövetségbe, ráadásul a hírek szerint nem is akar késlekedni a hivatalos döntéssel a török parlament. Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány is gyorsan kell hogy lépjen, ha tartani akarja az ígéretét, hogy nem mi leszünk az utolsók a ratifikálással. Ráadásul úgy tűnik, nincs is azonnal elővehető, kész tervünk a továbbiakra. A svéd, a török és az amerikai motivációkat elég jól látni a történetben, de hogy Magyarország számára a késleltetésnek mi értelme volt azon túl, hogy Erdoğannak tett egy szívességet Orbán Viktor, az egyelőre nagy kérdés.

Itthon
Bábel Vilmos

Így kíván éket verni a kormány a pedagógus szakszervezetek közé

A pedagógusok jogállásáról szóló státustörvényhez benyújtott kormányzati módosító javaslatok egyike szerint a jövőben csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek a kormányzat az oktatási szférában, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglakoztatotti kör minimum tíz százalékát. A Népszavának nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint ez egyértelműen a megosztást és a kisebb érdekvédelmi szervezet, a PDSZ kiszorítását szolgálja. Az érdekvédelmisek ellenzik a kezdeményezést.

Itthon
hvg.hu