Évek óta létező jelenség, hogy az erősen cenzúrázott sajtójú országokból származó hírek esetében az újságírók nem mindig tartják be az olyan alapvető elveket, mint az információk több forrásból történő megerősítése. Az iráni helyzet kapcsán ez most halmozottan előjött.
Nemigen látunk negyvenes, ötvenes női műsorvezetőt, kérdezőt a hazai televíziók képernyőin. Nem kellenek? Vagy csak a tévés szabadverseny túl fiatal még minálunk? Vannak, akik szerint nem fontos, hogy minden korcsoport viszontlássa magát a képernyőn. És vannak, akik szerint egy érett nőre jobban odafigyelünk, ha ő mondja a híreket.
Az Országos Rádió és Televízió testület (ORTT) munkatársai nem tudják megkülönböztetni a magyar zenét a külfölditől. Ezért állították, hogy rosszabb a magyar zene aránya a közrádión, mint két kereskedelmi adón - mondja most az MR2.
Honi sajtóviszonyaink önkritikus elemzésére sarkall ama lehangoló Gfk-felmérés mely a Népszabadságban látott napvilágot. Eszerint „a tűzoltókban bíznak leginkább a magyarok, míg az újságíróknak és politikusoknak a szavára kevésbé adnak...a lista sereghajtói az újságírók és a politikusok.”
A sajtó és a politológusok egy része minden kritika nélkül veszi át a Jobbik öndefinícióját és szövegeit. Erről beszélt a hazai szélsőjobb tevékenységével rendszeresen foglalkozó újságíró, Varró Szilvia, a Magyar Narancs munkatársa csütörtök reggel az egyik kereskedelmi rádióban.
A washingtoni Fehér Házból gyakran szivárogtatnak ki névtelenségbe burkolózó vezető tisztviselőkön keresztül fontos döntéseket, bejelentéseket. A sajtó ragaszkodna hozzá, hogy a tisztviselők névvel nyilatkozzanak, de a titoktartást kérő források hajthatatlanok.
Ismét Dirk Gerkenst, az RTL Klub vezérigazgatóját választották meg a legbefolyásosabb hazai média-döntéshozónak a Marketing&Média által felkért szakmai zsűri tagjai; a Top50-et tartalmazó lapszámot a Media Hungary konferencián kedden mutatták be Tihanyban.
Májusban újabb csúcsot döntött a Twitter: többen nézték meg a 140 karakteres üzenetekből felépített publikus üzenőfalat, mint a New York Times vagy a Wall Street Journal weboldalait - írja a Readwriteweb hírportál.
Az EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) elnöke, Thomas Mirow és a WAZ ügyvezető igazgatója, Bodo Hombach bejelentette, hogy partnerséget kötöttek, amelynek keretében a pénzintézet 40 millió eurós befektetéssel támogatja a német kiadóvállalat közép- és kelet-európai tevékenységét.
Az egyre népszerűbbé váló közösségi oldalnak csak az Egyesült Államokból érkező forgalma megkétszereződött márciusban, s már a nagyobb hírcsatornák is elkezdték kiaknázni a mikroblogban rejlő lehetőségeket. Érdemes azonban odafigyelni, mert egyes tényezők könnyen eltorzíthatják a Twitter működését.
A csapból is Obama folyik - pestiesen így lehetne tömören összefoglalni a Politico hírportál friss elemzésének lényegét. Az elnök, bár nagyon sokat szerepel, bizonyos esetekben túl sokáig hallgat.
Televíziós riportjaiért Veiszer Alinda (Magyar Televízió), publicisztikai tevékenységéért Tamás Ervin (Népszabadság), gazdasági elemző írásaiért pedig Kocsis Györgyi (HVG) vehette át az idén szerdán a Bossányi Katalin-díjat.
A válság idején a legtöbb magyar fiatal munkavállaló azokat a cégeket kedveli, amelyekről "az a hír járja", hogy vonzó fizetést, illetve megbízható munkahelyet kínál - írja a Világgazdaság szerdai számában egy friss felmérésre hivatkozva.
Április közepétől Krecz Tibor a Figyelő új főszerkesztője - tájékoztatta a lap tulajdonosa, a Sanoma Budapest Zrt. csütörtökön az MTI-t.
A tartalmi sokszínűség szempontjából aggályos, hogy nagy felbontású (HD) minőségben kívánják sugározni műsoraikat a közszolgálati televíziók a digitális földfelszíni (DVB-T) platformon - áll az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) beszámolójában. A két érintett közmédium más szempontból tekint a kérdésre.
A sajtótörvény módosítását kezdeményezi a parlamenti illetékes szakbizottságánál a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE); közel másfél tucatnyi ponton javasolnak változtatást - nyilatkozta Kázmér Judit elnök kedden.
A mély recesszióban megcsappan a hirdetési tevékenység, ennek, valamint a technológiai változásoknak a következtében a sajtó munkatársainak tömegei válhatnak munkanélkülivé. Spanyolországi felmérés szerint a sajtó ottani munkásainak ötöde, mintegy 5 ezer ember veszítheti el állását az idén és jövőre az ibériai országban.
