Steve Jobs: termonukleáris háború az Android ellen
Az Apple társalapítója, Steve Jobs „termonukleáris háborút” indított volna a Google Android szoftvere ellen, mert az egy nagy lopás.
Az Apple társalapítója, Steve Jobs „termonukleáris háborút” indított volna a Google Android szoftvere ellen, mert az egy nagy lopás.
Az Apple társalapítója, Steve Jobs a hasnyálmirigyrák szövődményeképpen fellépő légzésbénulásban halt meg a halotti bizonyítványa szerint.
A Mail Online úgy tudja, az Apple haldokló vezére négy évre elegendő új termék tervét dolgozta ki. Az általa inspirált iPodok, iPadek, iPhone-ok és MacBookok érkezhetnek Steve Jobs halála után is.
A szenvedélyes, perfekcionista, vágyaktól és démonoktól űzött, művészi, ördöngös, kontrollmániákus Steve Jobs forradalmasította a személyi számítógépek, az animációs filmek, a zene, a telefon, a táblagépek és a digitális kiadás iparágát. A nagy innovátor hetedik és valószínűleg utolsó alkalommal jelent meg a Time magazin címlapján. A címlapsztorit a Jobs-önéletrajz társszerzője, Walter Isaccson írta. Szerinte a történelem egyenesen Edison és Ford mellé helyezi majd az elhunyt Apple-vezért az innováció pantheonjában.
Rendhagyó "ez történttel" búcsúzunk egy legendától. A mai nap Steve Jobsról szólt.
Az, hogy Steve Jobs halálának hírére estek az Apple-részvények, várható volt, ám most nem csak ezért érnek kevesebbet...
Steve Jobs-napnak nyilvánítanák október 14-ét. Aznap mindenki vegyen fekete garbót és kék farmert az Apple-vezér tiszteletére – kérik a szervezők. Az eseményeket a Steve Jobs Day, a Dress Up Like Steve Jobs Day, illetve egy kreatív cég által létrehozott weboldalon lehet követni.
Ma sincs túl nagy zaj, a lakosok száma alig haladja meg a 100 ezret.
Az Apple részvények estek, amikor Steve Jobs visszavonult, estek, miután a várt iPhone 5 helyett csak az iPhone 4S-t mutatta be a cég, majd az ikonikus vezető halálhírére ismét veszítettek az értékükből.
Az Apple-vezér harminc évvel ezelőtt is az esztétikai és tipográfiai kiválóságra törekedett.
A most elhunyt Steve Jobs nevelőszüleinek családi házában és annak garázsában alapította az Apple-t barátjával, Steve Wozniakkal.
Kapcsolódó cikkünk:Ilyen lesz az Apple új székháza
Rendhagyó ötlettel emlékezik a New York Times online az Apple elhunyt elnökére: az olvasók fotókat tölthetnek fel, az ő életüket miképpen befolyásolta az ikonikus Apple-vezér.
Az 1955-ben született Steven P. Jobs Volkswagenjét, barátja, Stephen G. Wozniak pedig programozható zsebszámológépét adta el 1976-ban, hogy a kaliforniai Szilícium-völgyben, Jobs örökbefogadó szüleinek garázsában beindítsák a vállalkozásukat, s elkészítsék az első ötven, Apple I névre keresztelt számítógépüket. A fából készült „dobozba” foglalt, monitor, billentyűzet és ház nélkül árusított masina nem aratott túl nagy sikert, az áttörést az egy évvel később, 1977 áprilisában piacra dobott, továbbfejlesztett Apple II hozta meg, amelyet az első személyi számítógépként (PC) tartanak számon.
Az Apple elhunyt elnök-vezérigazgatója a reflektorfényben élt, de van néhány érdekes tény, amit csak kevesen tudnak róla.
A Google is tiszteleg az Apple volt elnök-vezérigazgatója előtt, a kereső nyitólapján kiírták a legendás vezér születési és elhalálozási dátumát.
Évek óta tudtuk róla, hogy komoly egészségügyi problémákkal küzd, a hír azonban így is megdöbbentő: a szörnyű...