Újra petíciót adott ki keresztények egy csoportja. A 2016 őszén már a híveket egyszer megszólító közösség most az eddig jobbára néma vagy ritkán megszólaló keresztény egyházak fejeit, elöljáróit szólítja meg. "Kérjük, hogy az egyház ne az államot, hanem híveit szolgálja."
Elkészült a tranzitzónára vonatkozó rendelet, ebben olvasható, hogy a 14 éven felüli kísérő nélküli kiskorúnak eseti gyámot jelöl ki az illetékes kormányhivatal, a rendőrség megakadályozhatja a tranzitzóna elhagyását, és a a módosabb menekültek ki kell fizessék az elutasított menekültügyi eljárás költségeit.
A kormánynak nincsenek érvei, ezért hisztérikusak a megszólalásai – mondja Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke arról a strasbourgi perről, amelyet a magyar állammal szemben megnyertek. Szerinte bangladesi ügyfeleik jelentkezni is fognak a nekik megítélt pénzért. Az ügy azért aggasztó, mert a kormány ennyi erővel magyar állampolgárokat is jogellenesen fogva tarthatna, mondja a jogvédő, azt pedig nem érti, hogy civil szervezetként miért ne alakíthatnák a közügyeket, pláne, hogy korábban Lázár Jánosnak sem derogált náluk dolgozni.
Kérdés, hogy a jogi határzárról szóló magyar törvény mennyiben egyeztethető össze az uniós menekültügyi szabályokkal.
Az elkövetés mennyiségén túl a cáfolat minősége is változott. Vélemény.
Az ET emberi jogi biztosa "más hatékony intézkedéseket" sürget a migráció kezelésének érdekében.
Ha nevetünk, és egy idő után kiderül, hogy saját magunkon nevetünk, sokkal jobban megérthetjük a menekültkérdést – véli Vajdai Vilmos, aki ennek megfelelően rendezte meg a Nem vagyunk mi barbárok című darabot a Katonában. Interjú, amiben előkerül Manu Chao, Fekete György, Trump, Orbán és Lenin is.
„Anya, most megértettem, mi a háború!” - Kováts Adél azt meséli, ez tört ki a lányából, miután látta őt a Futótűz hősnőjét játszani. A Radnóti igazgatója mesélt a darabválasztás üzenetéről, a megjelenített drámáról, a szavak erejéről a színpadon és a mindennapokban, és a színházról, amelyet elképzelt, s egy éve megvalósítani próbál.
Az elutasított menedékkérelmek száma viszont emelkedett: 80 ezer migráns távozott tavaly.
A magyar miniszterelnök szerint ezért Brüsszel a felelős azért, hogy a nyugati határon átszöknek a menedékkérők Ausztriába.
Az ellenőrzés nyomán kiderült, hogy 41, Romániában már regisztrált iraki és egy marokkói állampolgárról van szó.
Egy külső tanácsadó cég azt javasolta a német bevándorlási hivatalnak, hogy keményebben lépjen fel azokkal szemben, akiknek elutasították a menedékkérelmét. A vitát azonban nem a tartalom váltotta ki, hanem az, hogy az állami büdzséből 1,8 millió eurót, vagyis mintegy 2,4 milliárd forintot fizettek ki a tanulmányért. Leginkább a rendőrszakszervezet háborodott fel, mert ezzel semmibe vették az állami alkalmazottak szaktudását.
Egy németországi felmérés bemutatta, hogy a menekültek átlagosan több mint 2 millió forintnyi összeget költenek az útra Európába, ugyanúgy demokratikus jogállamban akarnak élni, mint az európaiak, és 90 százalékban iskolázott, dolgozó emberekről van szó, akik közül viszont sokakat ért bántalmazás vagy valamilyen atrocitás az út során.
A Charlie Hebdo legendás francia vicclap a kvótanépszavazás és a menekültkérdés apropóján írt Magyarországról.
Orbán Viktor talált egy fogalmat, amellyel szerinte kicselezheti az uniós jogalkotást - a nemzetközi jogász úgy látja, téved. Szerinte egyértelmű, hogy az unió mikor veheti semmibe egy ország alkotmányos rendelkezéseit.
A cégek semmit sem tesznek a korrupció ellen, már csak egy szolgáltatótól vehetünk gázt, Lázár Jánosnak egyelőre nem sikerül elhappolnia az unió 90 milliárd forintját a lakosságtól. A hvg.hu heti gazdaság összefoglalója.
"Kiemelkedő érték, hogy önöknek még van saját fővárosuk" – közölte Scruton.
Líbiában nyilván nem fogadták kitörő örömmel, hogy a magyar miniszterelnök óriási menekültvárost hozna létre a területükön. Ehhez képest visszafogott nyilatkozat érkezett Tripoliból.
A magyar hatóságok menekültekkel szembeni fellépéséről készült jelentést tett közzé az Amnesty International (AI).
