Éjjel nem megy a fűtés, több napig nem tudtak fürdeni, mert nem volt víz, 14 órás szolgálatot teljesítenek - erre panaszkodott egy rendőr a Facebookon. A határátlépés nemcsak a "gazdasági menekültek" számára fáradságos. Panaszkodnak a rendőrök is.
A koszovói menekültek miatt szigorították az ellenőrzéseket a Nyugat-Európába buszjáratokat indító cégeknél is – értesült a Népszabadság. Azért van szükség erre, mert a nemzetközi útvonalakon és a vonatokon már szigorították a razziákat, ezért a migránsok megpróbálnak felszállni a buszokra vagy taxival mennek a nyugati határig.
Az európai népesség északnyugati irányba migrál a kontinensen belül, legalábbis ez derül ki egy friss kutatás eredményeiből. A Bloomberg és a London School of Economics LSE Cities kiadványa szépen bemutatja, hogy bármennyire is nagyobb a gazdasági növekedés az EU keleti felén, az emberek innen inkább a 28 tagú blokk központja felé migrálnak.
Lebontaná a török-görög határon az illegális bevándorlók miatt emelt szögesdrótkerítést a Görögországban néhány napja kormányra került Radikális Baloldal Koalíciója, míg Svédország kvótarendszert alkalmazna az EU-ban a menekültek számának arányosabb elosztása érdekében.
"Mindenki szeretné tudni, hogy mi lesz. Mondtam nekik, hogy én is" – mondta Orbán Viktor Putyin budapesti látogatással kapcsolatban Brüsszelben. Annyit azért elmondott, hogy hosszú távú földgázszállítási szerződésekről szeretne megállapodni az orosz elnökkel annak érdekében, hogy a magyar gazdaság működni tudjon. Orbán Viktor Brüsszelben az ésszerű bevándorláspolitikáról is egyeztetett.
Hatékonyabbá tenné a terrorizmus megelőzését az LMP. A tegnap beadott módosítás többek között visszavonhatóvá tenné az állampolgárságot és büntetné a terrorizmus támogatására való uszítást. Az ellenzéki párt elképzelései szerint a kormány félévente jelentést készítene a hazánkban tartozkodó harmadik országbeli állampolgárok számáról és helyzetéről.
Az Együtt, a PM és a Magyar Liberális Párt egyaránt tiltakozott amiatt, hogy a miniszterelnök vasárnap kijelentette: abszurd, hogy Magyarország esetében az Európai Unión belüli kivándorlásról beszélnek.
Miközben az európai állam- és kormányfők a párizsi terrorcselekményeket követően igyekeznek megelőzni a muszlim- és bevándorlóellenességet, a cseh államfő és a magyar miniszterelnök a migránsok ellen hangolja a közvéleményt. Orbán álláspontja a szászországi iszlámellenes mozgalomhoz és a szélsőjobb szavazókból merítő német euroszkeptikusokéhoz képest is a keményebb vonalat képviseli.
Orbán Viktor már évek óta úgy gondolja, hogy a nyugat-európai politikusokhoz képest jobban érti, mi okozza az EU válságát, és jobban érti az európai közvéleményt, beleértve a bevándorlókkal kapcsolatos félelmeket. Tény, hogy már a párizsi merénylet előtt is erősödött az idegenellenesség Európában. Ám a bevándorlókkal napi kapcsolatban lévő nyugati társadalmakban messze nem tartanak annyira az „idegenektől”, mint a tapasztalatokkal nem bíró magyarok.
A Reuters lefordította Orbán Viktor nyilatkozatát, miszerint a gazdasági bevándorlás csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre. A tudósítás végén megjegyzik, hogy körülbelül 350 ezer magyar él és dolgozik külföldön.
Halálbüntetés visszaállítása, a gazdasági bevándorlás megállítása, a politikailag korrekt kommunikáció vége: egymást múlja felül a bevándorlásellenes retorikájában a kormányzó Fidesz-KDNP és a radikális Jobbik elnöke. Eközben Magyarország az egyik leginkább bevándorlásellenes ország Európában.
Mintegy háromszázhatvan újabb illegális bevándorlót mentettek ki szombaton egy teherhajóról, amely legénység nélkül, sorsára hagyva tartott az olasz partok felé.
„Nincs rá pénzem”, „nem engedtek el a munkahelyemről”, „hozzám jönnek ki”. A legfrissebbnek számító statisztikák szerint legalább 350 ezer magyar élt 2013 elején külföldön legkevesebb egy éve azok közül, akik a rendszerváltás után mentek ki. Arról semmilyen adat nincs, hogy a számuk azóta hogyan változhatott, és hogy mekkora részük mozdul meg karácsonykor. Mindenesetre a hvg.hu külföldön élő magyar fiatalokat kérdezett, akik valamiért nem itthon töltik az ünnepeket.
Egy migrációs kutatás szerint jól jön a magyar állampolgárság a Nyugat-Európába, vagy az Egyesült Államokba vándoroló erdélyieknek, Magyarország pedig ma már nem számít vonzó célpontnak a külföldi tanulmányokat vagy munkavállalást fontolgató erdélyi magyarok számára.
A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni. A KSH egy nemzetközi projekt keretében felmérte, hogy pontosan mennyi magyar is vándorolhatott ki Magyarországról. A 350 ezer kiment, huzamosabb időt kint is dolgozó honfitársunk jellemzőit megnézve riasztó és felettébb aggodalomra okot adó mutatók is vannak. Kiválogattunk ezek közül most négy fontos elemet.
A múlt év elején mintegy 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A KSH és a SEEMIG – 8 ország részvételével futó uniós társfinanszírozott transznacionális – program kutatói által közreadott becslés ugyanakkor egyszeri érvényességűnek tekinthető. Magyarországon gyorsul a kivándorlás, ám nem tőlünk mennek el leginkább az emberek.
Akár 4,6 millió orosz anyanyelvű ukrán is bevándorolhat Oroszországba – ezt állította az orosz Szövetségi Migrációs Szolgálat elnöke a Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapnak. Kedden közölték az interjút, amelyben Konsztantyin Romodanovszkij hangsúlyozta, hogy csak ez egy feltételezett drámai forgatókönyvben szereplő adat, amelyet a délkelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben élő orosz ajkúak számából következtettek ki.
Németországban azon uniós munkavállalóknakis jár a családi pótlék, akik gyermekeiket otthon hagyták. Ez egészen busás összeg is lehet magyar szemmel, hiszen két gyerek után közel 120 ezer forintnyi juttatást lehet kérni. Ráadásul négy évre visszamenőleg is jár a pénz. A német támogatásra egyre több ott dolgozó kelet-európai vendégmunkás harap rá, a támogatásra utazókat igyekeznek kiszűrni a nyugati államok.
Hatalmas óriásplakáttal hirdeti magát egy külföldi munkákat közvetítő magyar vállalkozás Budapesten. A többszörös bér ígérete minden bizonnyal jó hívószó egy magyarnak: az utóbbi években különböző kutatások alapján is több százezren hagyhatták el az országot. Jellemzően az EU nyugati fele a cél. A külföldi munkavállalással kacérkodó magyarokra sok vállalkozás települ rá, ám ez korántsem olyan hatalmas biznisz, mint amennyire elsőnek látszik: ők már nem érzékelik a tömegeket, a kivándorlás az elmúlt pár évben óriási ütemű volt, mostanra azonban lassulni látszik.
A jegybank elemzői friss tanulmányban boncolgatják a kivándorlás hatásai a hazai munkaerőpiacra. Az elemzésből kiderül, hogy a kivándorlás akár meg is dobhatja az itthoni béreket, a termelékenységgel kapcsolatban ugyanakkor nem teljesen egyértelmű az irány, ahogy a makrogazdasági hatásoknál is vegyes kép rajzolódik ki. A lényeg ugyanakkor az, hogy hosszú távon sok kockázatot hordoz magában a növekvő kivándorlás, hiszen így például az ellátórendszerek fenntarthatósága is kockázatosabbá válhat.
