Újabb, vihart kavaró beszédre készül Orbán Viktor szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn – értesült a hvg.hu a miniszterelnökhöz közel álló forrásokból. Hogy a mostani előadás is olyan nemzetközi karriert fut-e be, mint a tavalyi, forrásaink szerint csak attól függ, hogy a kormányfő használ-e majd megint olyan erős kifejezést, mint a 2014-es „illiberális állam”, ami elérte a nyugati sajtó ingerküszöbét, és amit általában egyes diktatúrák vagy autokratikus rendszerek jelzőjeként alkalmaznak.

Szombaton a koncertszínpad előtti sportpályán lesz az a közéleti fórum, amelyen Orbán tart előadást, és válaszol a hallgatóság soraiból érkező kérdésekre. A Fidesz elnökének fellépése „Tusványoson” immár hagyományosnak mondható: a párt alapítója, a volt külügyi államtitkár, Németh Zsolt és barátai 1990 óta minden évben – immáron 26. alkalommal – megszervezik az erdélyi szabadegyetemet, melynek fő előadója hosszú évek óta Orbán Viktor.

A kormányfő maga is kiemelten kezeli a tusnádfürdői rendezvényt, rendszerint itt tárja fel, mit miért tesz, mit gondol a magyarországi és a nemzetközi folyamatokról, ekkor mutatja be „vízióit”. Úgy tudjuk, Orbán már hetek óta erre a beszédre készül, sokat olvas, a környezetében többektől kért be véleményeket, adatokat. A hvg.hu több kormányzati és fideszes forrással beszélve megpróbálta összegyűjteni, milyen eszmefuttatás várható.

Európa "prófétája" színre lép

A migráció – vagy miként a kormányfő beszél róla hónapok óta: „a modern kori népvándorlás” – lesz az előadás központi eleme. Úgy tudjuk, a készülődés része, hogy a beszéd várható elemei már napokkal korábban „kiszivárognak”, mert a Fideszben sokan szeretnék, ha az előadás nagy visszhangot kapna, ismét hetekig „tematizálná” a közbeszédet.

Orbán 2014-ben megérkezik Tusnádfürdőre

MTI / Beliczay László

Ám forrásaink határozottan állították, elsősorban nem a bevándorlás hazai kezeléséről, „a napi ügyekről” akar beszélni Orbán, hanem arról, hogy a migrációt egy olyan jelenségnek tartja, amely a nemzetközi, nagyhatalmi viszonyokat hosszabb távon is meghatározza, illetve megvilágítja a nyugati civilizáció problémáit. A miniszterelnök ugyanis – ahogy erre több nyilatkozatában is utalt már – az Európát érő egyik legjelentősebb történelmi kihívásként értékeli a „népvándorlást”. Szerinte, ha képes erre jó választ adni az unió, akár új lendületet is kaphat a szerinte jelenleg politikai- és identitásválságban lévő EU. Ha nem, akkor további gyengülhet a megítélése a nemzetközi porondon.

Forrásaink szerint Orbánt már jó ideje ezek a kérdések foglalkoztatják. A napi kormányzati ügyekbe csak akkor folyik bele, ha azok egy-egy lépést jelenthetnek „víziója” megvalósítása felé. Mint arról a hvg.hu már korábban is többször beszámolt, a miniszterelnök-pártelnök úgy tekint magára, mint aki a legtöbb európai politikushoz képest jobban érti a nemzetközi folyamatokat, a „jövőbe lát”, képes megszabadulni az európai és amerikai kollégáit gúzsba kötő ideológiáktól, beszédmódtól. Éppen ezért arra számít, hogy a Brüsszel által kezdetben elutasított nézeteit előbb vagy utóbb elismerik, és belátják, hogy sok kérdésben neki van igaza.

Jelzésértékű, hogy a nemzetközi viszonyokat közel egy éve élénken elemző miniszterelnök eleinte nem figyelt a pártjából érkező, a népszerűségcsökkenéssel kapcsolatos vészjelzésekre. A „távlatokra” koncentráló kormányfő 2006 óta hangsúlyozza, hogy a bevándorlás „veszélyes” Európára, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni támadás után kisebb vihart is kavart nyilatkozataival januárban. Ennek ellenére csak késő tavasszal adott zöld utat a Habony Árpád fémjelezte kommunikációs stáb által szorgalmazott migrációellenes kampánynak, amely úgy tűnik megállította a Fidesz népszerűségcsökkenését és számos botrányról elterelte a figyelmet.

Mi várható?

Fideszes források biztosra veszik, hogy a beszédben kitér majd arra, hogy a Nyugat mennyire nem képes kezelni a nemzetközi folyamatokat. Elmondhatja, hogy a mostani migráció oka az, hogy az USA és nyomában Európa rosszul kezelte az iraki, afganisztáni helyzetet, és félreértette a mediterrán és közel-keleti diktatúrák, politikai rendszerek összeomlását eredményező „arab tavaszt”.

A 2011-es előadás

Túry Gergely

Egy biztos, tavaly szeptemberben – még az amerikai kitiltási botrány után – a parlament folyosóján a hvg.hu munkatársa fültanúja volt egy olyan beszélgetésnek, ahol a kormányfő hosszan beszélt erről. (Orbán akkor megállt a parlament folyosóján beszélgetni az egyik ellenzéki frakcióvezetővel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, akiket a hvg.hu országgyűlési tudósítója éppen az alkotmánybíró választásról kérdezett.) Itt többek között azt is kifejtette, a Nyugatnak fel kéne ismernie, hogy a keleti nemzetek többsége nem alkalmas a nyugati értelemben vett demokratikus politikai rendszerek megalapítására, ugyanis kultúrájukat nem hatja át a keresztény Isten vagy törvény előtti „egyenlőség” eszméje. Szerinte mivel ezt nem ismerik fel, ezért olyan rendszereket, nézeteket erőltetnek világszerte, melyek bukásra vannak ítélve, az államok összeomlása pedig káoszt okoz.

Várható a politikai korrektség kritikája: Orbán régóta hangoztatja, hogy ez akadályozza a nyugati politikusokat a problémák felismerésében, illetve nyílt kimondásában. Ugyanígy szóba kerülhet a multikulturalizmus bírálata is. Ez sem lenne új, májusban az Európai Parlament előtt Strasbourgban arról beszélt, hogy Magyarország soha nem volt multikulturális társadalom, illetve a multikulturalizmus mint 20. századi eszme megbukott. Forrásaink szerint várhatóan ki fogja bontani, hogy mit ért ez alatt, ugyanis korábban több kritika érte arra hivatkozva, hogy a Trianon előtti Magyarország évszázadokig igenis többnemzetiségű volt.

Az illiberális bomba

Orbán nem most fogja először bírálni a Nyugatot Tusnádfürdőn – ha valóan sor kerül majd erre. Először 2010-ben vetette fel, hogy a gazdasági válságban lévő EU süllyed, és ha nem tesz semmit, a régi recepteket követi, akkor komoly gondjai lesznek a jövőben. Itt szólt arról is, hogy az Unió Közép-Európától kaphatna új impulzusokat, Oroszországgal pedig mindenképpen kiegyensúlyozott kapcsolatra kell törekedni, ami „veszélyes kényszer”, de szükség van rá, hogy a régió ne legyen újból ütközőzóna. Az akkori beszédében a hangsúly azonban még a költségvetési hiány kezelésén és a Nemzetközi Valutaalaphoz való viszonyon volt.

Egy évvel később viszont Orbán már „elengedte magát”. 2011-ben a válságban lévő Nyugatot „kényszerlakhelynek” nevezte, amely korlátozza a kelet-európai államok „unortodox” kitörési kísérleteit. A beszéd belpolitikai vihart kavart, még a kormányfő kommunikátorai is magyarázkodtak, azt hangsúlyozva, Orbán nem általában beszélt a Nyugatról vagy az EU-ról, hanem a 20. századi eszmékről, a meghaladható „szociális államról”.  2012-ben aztán arról szólt, hogy a nyugati világban valami nagyon „elromlott”, egyre rosszabbul reagál a kihívásokra.

Végül a legnagyobb botrányt – ami miatt az amerikai Newsweek már lemussolinizte – a 2014-es „illiberális állam” keltette. A kifejezés miatt még hónapokkal később, Angela Merkel magyarországi látogatásakor is magyarázkodnia kellett. Orbán tavaly ugyanis azt fejtegette, érdemes megvizsgálni, hogy az olyan országok, mint Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország – melyek szerinte „ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben” –, miért sikeresek, hogyan szervezték meg az államukat, gazdaságukat.

A 2005-ös beszéd

hvg.hu

Bár később ezt a Fideszben úgy értelmezték, hogy Orbán nem akar illiberális államot építeni Magyarországon, csak át akar emelni jó ötleteket Keletről is, a beszédben azért ez is elhangzott: „Amikor az Európai Uniót szóba hozom, nem azért teszem meg, mert azt gondolnám, hogy az Európai Unión belül ne lehetne egy illiberális, nemzeti alapokon álló új államot fölépíteni. Szerintem ez lehetséges. Az európai uniós tagságunk ezt nem zárja ki.” Később ezt úgy magyarázták, hogy Orbán nem akarja leépíteni a demokráciát, csak nem akar semmilyen jelzőt a „demokrácia” szó elé, hiszen még a Kádár-diktatúrát is demokráciának hívták, csak „népi” jelzővel. Tény, hogy tavaly Tusványoson ezt is kifejtette a miniszterelnök: az illiberális állam „nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság (…), de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé”.

Tusványos szelleme?

A Fidesz elnöke nemcsak az elmúlt években kavart vihart tusványosi beszédeivel. Már előtte is tett éles kijelentéseket, de ezek inkább a belpolitikai csatározások részévé váltak. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás után a baloldalról például 2005-ben azt mondta, „amikor csak teheti, ráront saját nemzetére”, a baloldal „genetikailag alkalmatlan” a nemzeti fordulatra (amit sokan úgy értelmeztek, hogy Orbán szerint, aki nem jobboldali, az nem is magyar származású – a szerk.).

Korábban pedig azzal okozott vitákat, hogy bírálta a romániai magyarokat képviselő RMDSZ politikáját.