A Financial Times londoni üzleti lap online kiadásában hétfőn este megjelent, budapesti keltezésű írás - Neil Buckley és Kester Eddy tudósító tollából - idézi Simor Andrást, aki szerint a kormány részéről érkező folyamatos bírálat "komplikálja az infláció kordában tartásának feladatát".
A monetáris tanácsi tagok kinevezési rendjének és a testület összetételének várható változása után is ütemesen folytatódni fog a magyar jegybank szigorítási ciklusa, mivel a külső inflációs sokkok jellemezte mostani környezetben az MNB-nek rögzítenie kell az inflációs várakozásokat - jósolták hétfőn londoni felzárkózó piaci elemzők.
Több városban is bevezetnének soproni kékfrank mintájára helyi pénzt. Az MNB igazgatója szerint nem jelentenek a forintnak semmilyen tekintetben "konkurenciát" a regionális fizetőeszközök.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke úgy fogalmazott: a jegybanki alapkamat emelésénél a monetáris tanács abból indult ki, hogy egy viszonylag lassú, moderált emeléssorozattal hasson az inflációs folyamatokra, és tompítsa az inflációs várakozásokat.
A Magyar Televízió reggeli műsorában nyilatkozó közgazdász szerint bizonytalan környezetben, növekvő inflációs várakozások és olajárak mellett nem lehet az árstabilitást másképp biztosítani, mint ahogyan a jegybank tette hétfői kamatemelésével. Csaba László szerint amit eddig a kormány új csomagjából kiszivárogtattak, az inkább költségvetési kiigazításnak, semmint gazdaságélénkítésnek tűnik.
Ha a magyar kormány februárban hiteles strukturális reformcsomagot terjeszt elő, szünetelhet, vagy akár le is állhat a jegybank kamatemelési ciklusa - jósolták londoni felzárkózó piaci szakértők az MNB hétfői - a citybeli elemzői körben általánosan várt - újabb negyed százalékpontos kamatemelése után.
Szoros szavazati arányt hozott a hétfői alapkamat-döntés, az inflációs folyamatok miatt azonban a monetáris tanács tagjainak többsége végül az emelés mellett tette le a voksát. A testület tagjait valószínűleg a bérinflációs nyomás megítélése osztotta meg, de befolyásolhatták őket más tényezők is.
A Jobbik szerint a magyar gazdaság kibontakozásának legfőbb akadálya a jegybank, ezért Simor Andrásnak távoznia kell a Magyar Nemzeti Bank (MNB) éléről.
A várakozásoknak megfelelően újabb 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot hétfői kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ma kamatdöntő ülést tart, az elemzők többsége arra számít, hogy a monetáris tanács megemeli a jegybanki alapkamatot, mégpedig 25 bázisponttal 6,00 százalékra.
Többségi, de nem egyöntetű előrejelzéssé vált a hétvégére a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank (MNB) hétfőn újabb negyed százalékponttal megemeli alapkamatát.
A jegybanki alapkamat december 21-e óta 5,75 százalékon áll. A Monetáris Tanács hétfőn esedékes ülésén az lesz a kérdés, hogy folytassák-e az emelési ciklust, vagy hagyják változatlanul az alapkamatot. Az Axa igazgatója szerint most az utóbbi a valószínű.
Megemelték idei kamatvárakozásukat a Reuters által kérdezett elemzők, többségük 25 bázispontos kamatemelést vár hétfőn és arra számít, hogy az így 6 százalékra emelkedő alapkamat nem változik az év végéig - derül ki a Reuters által készített felmérésből.
Általánossá vált az a várakozás a londoni elemzői közösségben, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsa jövő hétfőn esedékes idei első kamatdöntő ülésén ismét végrehajthat egy negyed százalékpontos kamatemelést.
Sok kockázat van a kormány gazdaságpolitikájában – vélekedett Simor András, az MNB elnöke szerdán Bécsben egy gazdasági konferencián.
A magyar gazdaság idén 3%-kal növekedhet, ám a kormány gazdaságpolitikája kockázatos - jelentette ki Simor András jegybankelnök szerdán egy bécsi konferencián.
Megfordult a forintbankjegy-hamisítványok számának tavaly év elején kezdődött emelkedése 2010 negyedik negyedévében, és jelentős mértékben csökkent, amiben nagy szerepe volt az MNB és a rendőrség együttműködésének – derül ki a jegybank napokban publikált negyedéves jelentéséből.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedéves jelentése alapján tavaly 2,615 milliárd euróval több pénz érkezett Magyarországra az Európai Unióból annál, mint amit az ország különböző befizetések és hozzájárulások formájában oda átutalt.
A Morgan Stanley elemzői szerint az enyhébb kamatpolitikának és az inflációs cél esetleges emelésének "paradox" következménye lehet a forint olyan mértékű gyengülése, hogy a devizahitelesekre ebből eredő negatív hatás messze meghaladná azt a könnyebbséget, amelyet a gazdaság számára jelentene például a jelenleginél 0,5-1,00 százalékponttal alacsonyabb jegybanki kamatszint.
Valószínűleg további kamatemelésekre kényszerül a magyar jegybank a gyorsuló infláció miatt, és a pénzügypolitikai szigorítási ciklus akár 2012-ig is eltarthat - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők a vártnál magasabb decemberi inflációs adatok pénteki ismertetése után.
