Államadósság: a befektetési piacon mosolyogva zsebelnek ki bennünket

Spekulációs találgatások már múlt pénteken megindultak arról, hogy az új összetételű testület akár már az első alkalommal változtathat az alapkamat szintjén. Mondván, az erős forint, amely a múlt heti sikeres dollárkötvény-aukció miatt a hét végére csak tovább izmosodott, lehetővé tehet egy negyed százalékpontos lazítást.

A találgatások azonban végül nem váltak valósággá, így immár január óta változatlan az irányadó jegybanki ráta. Úgy látszik, ezt a kamatpolitikát a monetáris tanács új tagjai is magukénak vallják, hiszen a hattagú testületből hárman most szavaztak először. Bártfai-Mager Andreát, Cinkotai Jánost és Gerhardt Ferencet ugyanis a februári ülés óta választotta meg a parlament, mivel a testületből március elején mandátuma lejárta miatt távozott Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit. A negyedik új tag – Kocziszky György – majd csak áprilistól vesz részt az üléseken.

A kamattartó döntésre – mivel a piac pontosan erre számított – a forint árfolyama sem reagált, kora délután a 266,80-as eurójegyzés szintjén mozgott, amivel a hazai deviza tartja a múlt héten megszerzett erejét. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, hogy az MNB kamatdöntése elsősorban nem az alapkamat változtatása szempontjából volt figyelemre méltó, hiszen már a döntés előtt elég egyértelmű volt, hogy maradhat a január óta érvényben lévő 6 százalékos szint. Sokkal inkább érdekes az a pozitív nemzetközi befektetői hangulat, amely az elmúlt hetekben az országgal szemben érzékelhető volt, és amely a jegybank mai döntésében is szerepet játszhatott.

„A Széll Kálmán-terv bejelentése óta nagyot javult Magyarország nemzetközi piaci megítélése, amit jól mutat a múlt heti dollárállamkötvény-kibocsátás iránti jelentős befektetői érdeklődés is. A mai kamatdöntés szempontjából ez azért volt fontos, mert a MNB szerepe nemcsak az alapkamat szintjének meghatározása, hanem emellett a forint árfolyamának, illetve a nemzetközi befektetők megítélését tükröző magyar állampapírok kockázati felárának nyomon követése is. A nemzetközi befektetők szerepe pedig idén különös jelentőségű, hiszen Magyarország a nemzetközi tőkepiacokon keresztül finanszírozza az IMF-EU hitel törlesztését, amelyből a legnagyobb törlesztőrészt, mintegy 1150 milliárd forintot idén kell visszafizetni”  – mutatott rá a befektetési szakember.

A forint múlt heti folyamatos erősödését a csütörtöki dollárkötvény-aukció sikere fejelte meg, amelynek nyomán az euró jegyzésára egészen 266 forintig ereszkedett. A kibocsátás sikerének komoly jelentősége van, hiszen ismét bebizonyosodott, hogy a magyar állam képes a nemzetközi piacokról finanszírozni a lejáró devizaadósságot. Idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 4 milliárd euró értékben kíván devizakötvényeket piacra dobni, amiből a mostani tranzakció keretében 3,75 milliárd dollárnyi (megközelítőleg 2,6 milliárd eurónyi) már meg is valósult.

Londoni felzárkózó piaci elemzők ma már úgy értékelték, hogy jelentősen csökkentette a magyar szuverén adósosztályzatok visszaminősítésének kockázatát a múlt heti sikeres dollárkötvény-kibocsátás. A Barclays Capital elemzése szerint ez az egyetlen kibocsátás jelentős mértékben enyhíti a magyar gazdaság külső finanszírozási nyomását, és "most már reálisnak tűnik", hogy a magyar kormány még egy további nemzetközi adósságpiaci kibocsátással fedezni tudja jelentős idei külső finanszírozási igényét. A londoni elemzők úgy vélik, a sikeres dollárkötvény-kibocsátás után már sokkal kisebb a valószínűsége valamely negatív hitelminősítői lépésnek Magyarországgal szemben.

Az aktuális piaci viszonyokat figyelembe vevő kiinduló – úgynevezett indikatív – árjegyzéshez képest mindkét kötvény esetében 15 bázisponttal csökkenteni lehetett az árat. A tízéves kötvényt végeredményben 310 bázispontos felárral jegyezték le a megfelelő futamidejű amerikai papírhoz képest, a 30 éves futamidejű pedig 330 bázispont felárral.

Peter Attard Montaltót, a Nomura londoni elemzőjét idézte a portfolio.hu: ő arra számít, hogy a magyar kormány a mostani kibocsátás eredményeit nagy sikerként igyekszik majd kommunikálni, és azt hangsúlyozhatja, hogy nagy bizalmat szavazott a piac a kormány költségvetési kiigazító és reformokkal kapcsolatos intézkedéssorozatának. Ezzel szemben az elemző rámutatott: a dollárkötvények iránti keresletnél nem a méret a lényeg, hanem az összetétel. Lényeges része ugyanis olyan befektetőktől érkezhetett, amelyek mostanában egyébként is felvásárolnak minden dolláralapú kötvényt, passzív befektetőknek tekinthetők, tehát a vételi igényük nem a Magyarországgal kapcsolatban megnyilvánuló bizalom jele.

A Daily News internetes oldalán idézett Bloomberg múlt hétvégi összefoglalója egyenesen úgy fogalmaz: Magyarország EU-tagként olyan magas hozammal dobta piacra az állampapírokat, mint a nemzetközi hitelminősítők által bóvlikategóriába sorolt Törökország. „Ezzel az uniós tagállam meglehetősen jó befektetési lehetőséget nyújtott több alapnak is, hogy beszálljanak az eurózóna perifériáján felgyülemlett adósságba” – jelentette ki Nigel Rendell, a londoni RBC Capital feltörekvő-piacokat elemző stratégája.

A kötvénykibocsátás utáni jókedv megmutatkozott a magyar államadósság kockázati felárában is. A CMA Datavision jelentése szerint az 5 éves futamidejű ügyletek CDS-felára kora délután már csak 260,8 bázisponton állt. Hasonlóan csökkent az államcsőd valószínűségét jelző CPD mutató értéke is, délután 17,1 százalékra adták, hogy a magyar állam nem tudja visszafizetni a kölcsöneit.