szerző:
hvg.hu

Nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülésén a jegybanki alapkamaton, így a meghatározó ráta továbbra is 6 százalékon maradt. Többek szerint a pozitív befektetői hangulatban erősödő forint előrevetítette a testület kamattartó döntését, a múlt heti dollárkötvény-kibocsátást azonban nem egyöntetűen ítélik meg a nemzetközi elemzők.

Spekulációs találgatások már múlt pénteken megindultak arról, hogy az új összetételű testület akár már az első alkalommal változtathat az alapkamat szintjén. Mondván, az erős forint, amely a múlt heti sikeres dollárkötvény-aukció miatt a hét végére csak tovább izmosodott, lehetővé tehet egy negyed százalékpontos lazítást.

A központi költségvetés lejárató adósságai 2020-ig, 2010. december 31-én (milliárd forint)

 

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Forint adósság

2 865,3

983,0

1 627,4

911,0

950,5

816,4

873,3

0,0

650,9

555,3

Deviza adósság

1 182,4

1 319,6

1 415,9

1 572,4

365,1

1 122,2

655,7

504,8

11,4

693,3

Összesen

4 047,7

2 302,5

3 043,4

2 483,4

1 315,5

1 938,6

1 529,0

504,8

662,3

1 248,7

Forrás: ÁKK

A találgatások azonban végül nem váltak valósággá, így immár január óta változatlan az irányadó jegybanki ráta. Úgy látszik, ezt a kamatpolitikát a monetáris tanács új tagjai is magukénak vallják, hiszen a hattagú testületből hárman most szavaztak először. Bártfai-Mager Andreát, Cinkotai Jánost és Gerhardt Ferencet ugyanis a februári ülés óta választotta meg a parlament, mivel a testületből március elején mandátuma lejárta miatt távozott Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit. A negyedik új tag – Kocziszky György – majd csak áprilistól vesz részt az üléseken.

A kamattartó döntésre – mivel a piac pontosan erre számított – a forint árfolyama sem reagált, kora délután a 266,80-as eurójegyzés szintjén mozgott, amivel a hazai deviza tartja a múlt héten megszerzett erejét. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, hogy az MNB kamatdöntése elsősorban nem az alapkamat változtatása szempontjából volt figyelemre méltó, hiszen már a döntés előtt elég egyértelmű volt, hogy maradhat a január óta érvényben lévő 6 százalékos szint. Sokkal inkább érdekes az a pozitív nemzetközi befektetői hangulat, amely az elmúlt hetekben az országgal szemben érzékelhető volt, és amely a jegybank mai döntésében is szerepet játszhatott.

„A Széll Kálmán-terv bejelentése óta nagyot javult Magyarország nemzetközi piaci megítélése, amit jól mutat a múlt heti dollárállamkötvény-kibocsátás iránti jelentős befektetői érdeklődés is. A mai kamatdöntés szempontjából ez azért volt fontos, mert a MNB szerepe nemcsak az alapkamat szintjének meghatározása, hanem emellett a forint árfolyamának, illetve a nemzetközi befektetők megítélését tükröző magyar állampapírok kockázati felárának nyomon követése is. A nemzetközi befektetők szerepe pedig idén különös jelentőségű, hiszen Magyarország a nemzetközi tőkepiacokon keresztül finanszírozza az IMF-EU hitel törlesztését, amelyből a legnagyobb törlesztőrészt, mintegy 1150 milliárd forintot idén kell visszafizetni”  – mutatott rá a befektetési szakember.

A forint múlt heti folyamatos erősödését a csütörtöki dollárkötvény-aukció sikere fejelte meg, amelynek nyomán az euró jegyzésára egészen 266 forintig ereszkedett. A kibocsátás sikerének komoly jelentősége van, hiszen ismét bebizonyosodott, hogy a magyar állam képes a nemzetközi piacokról finanszírozni a lejáró devizaadósságot. Idén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 4 milliárd euró értékben kíván devizakötvényeket piacra dobni, amiből a mostani tranzakció keretében 3,75 milliárd dollárnyi (megközelítőleg 2,6 milliárd eurónyi) már meg is valósult.

Londoni felzárkózó piaci elemzők ma már úgy értékelték, hogy jelentősen csökkentette a magyar szuverén adósosztályzatok visszaminősítésének kockázatát a múlt heti sikeres dollárkötvény-kibocsátás. A Barclays Capital elemzése szerint ez az egyetlen kibocsátás jelentős mértékben enyhíti a magyar gazdaság külső finanszírozási nyomását, és "most már reálisnak tűnik", hogy a magyar kormány még egy további nemzetközi adósságpiaci kibocsátással fedezni tudja jelentős idei külső finanszírozási igényét. A londoni elemzők úgy vélik, a sikeres dollárkötvény-kibocsátás után már sokkal kisebb a valószínűsége valamely negatív hitelminősítői lépésnek Magyarországgal szemben.

Az aktuális piaci viszonyokat figyelembe vevő kiinduló – úgynevezett indikatív – árjegyzéshez képest mindkét kötvény esetében 15 bázisponttal csökkenteni lehetett az árat. A tízéves kötvényt végeredményben 310 bázispontos felárral jegyezték le a megfelelő futamidejű amerikai papírhoz képest, a 30 éves futamidejű pedig 330 bázispont felárral.

Peter Attard Montaltót, a Nomura londoni elemzőjét idézte a portfolio.hu: ő arra számít, hogy a magyar kormány a mostani kibocsátás eredményeit nagy sikerként igyekszik majd kommunikálni, és azt hangsúlyozhatja, hogy nagy bizalmat szavazott a piac a kormány költségvetési kiigazító és reformokkal kapcsolatos intézkedéssorozatának. Ezzel szemben az elemző rámutatott: a dollárkötvények iránti keresletnél nem a méret a lényeg, hanem az összetétel. Lényeges része ugyanis olyan befektetőktől érkezhetett, amelyek mostanában egyébként is felvásárolnak minden dolláralapú kötvényt, passzív befektetőknek tekinthetők, tehát a vételi igényük nem a Magyarországgal kapcsolatban megnyilvánuló bizalom jele.

A Daily News internetes oldalán idézett Bloomberg múlt hétvégi összefoglalója egyenesen úgy fogalmaz: Magyarország EU-tagként olyan magas hozammal dobta piacra az állampapírokat, mint a nemzetközi hitelminősítők által bóvlikategóriába sorolt Törökország. „Ezzel az uniós tagállam meglehetősen jó befektetési lehetőséget nyújtott több alapnak is, hogy beszálljanak az eurózóna perifériáján felgyülemlett adósságba” – jelentette ki Nigel Rendell, a londoni RBC Capital feltörekvő-piacokat elemző stratégája.

A kötvénykibocsátás utáni jókedv megmutatkozott a magyar államadósság kockázati felárában is. A CMA Datavision jelentése szerint az 5 éves futamidejű ügyletek CDS-felára kora délután már csak 260,8 bázisponton állt. Hasonlóan csökkent az államcsőd valószínűségét jelző CPD mutató értéke is, délután 17,1 százalékra adták, hogy a magyar állam nem tudja visszafizetni a kölcsöneit.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gazdaság

GKI: A hiány és a gazdasági visszaesés növelte az államadósságot

A 2007-től 2010 végéig terjedő időszakban 66-ról 80 százalékra emelkedett a GDP-arányos adósság. Az adósság nominálisan 30 százalékkal, a GDP viszont folyó áron csak 7 százalékkal nőtt, mivel volumene 4,8 százalékkal visszaesett a három év alatt. A 14 százalékpontos romlás legfontosabb tényezője a világgazdasági válság volt - állapítja meg a GKI Gazdaságkutatónak az államadósság rendszerváltás óta kialakult hullámzásáról készített legutóbbi elemzése.

Ha ilyen wifi-routere van otthon, azonnal cserélje le, a gyártó is ezt javasolja

Ha ilyen wifi-routere van otthon, azonnal cserélje le, a gyártó is ezt javasolja

Szeret instagramozni? Hamarosan nagyobb biztonságban teheti majd meg

Szeret instagramozni? Hamarosan nagyobb biztonságban teheti majd meg

Büszkélkedik a Budapest Airport: sokkal elégedettebbek az utasok, mint eddig

Büszkélkedik a Budapest Airport: sokkal elégedettebbek az utasok, mint eddig

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Orbán nem szeretne női biztosjelöltet megnevezni

Kicsúszott a leszállópályáról egy repülőgép Alaszkában

Kicsúszott a leszállópályáról egy repülőgép Alaszkában

Kubatov: Az ellenzéki nász mézeshetei gyorsan elmúlnak majd

Kubatov: Az ellenzéki nász mézeshetei gyorsan elmúlnak majd