Az Egyesült Államokban hamarosan ötven önkéntes bevonásával indulhat meg a vizsgálat, amely során egy univerzális, influenza elleni védőoltás hatékonyságát próbálják ki.
A kínai Baidu Research amerikai kutatói egy olyan mesterséges intelligenciát alkottak meg, ami néhány perc leforgása alatt egy, az eddiginél hatékonyabb mRNS-vakcinát képes megtervezni.
A koronavírus ellen kifejlesztett mRNS-vakcinák hihetetlen mértékben felgyorsították az eddig gyógyíthatatlan betegségek ellenszerének kutatását; a Moderna vezetője szerint akár öt éven belül vakcina készülhet rák ellen is.
A német Merck és az amerikai Moderna közösen fejleszti a bőrrák elleni, mRNS-alapú védőoltását, amely a kipróbálás eredményei alapján működőképesnek tűnik.
Amerikai kutatók a Covid-járvány idején ismertté vált mRNS alapokra épülő influenzaoltással kísérleteznek, amely akár több évre is védettséget adhat.
Évente hét díjat ítélnek oda, köztük 5 Kanadai Gairdner Nemzetközi Díjat (Gairdner International Awards), orvosbiológiai kutatásért, egy globális Gairdner-díjat (Canada Gairdner Global Health Award), széles körű egészségügyi hatást kifejtő orvosi munkáért, valamint egy díjat fenntartanak egy kanadai kutatónak (Canada Gairdner Wightman Award).
Karikó Katalin biokémikus tavaly is esélyes volt a díjra, de végül nem kapta meg. Idén ismét az esélyesek között tartják számon.
A Moderna szerint ők már évekkel a koronavírus-járvány előtt kifejlesztették azt az oltóanyag-technológiát, amit a Pfizer–BioNTech felhasznált a Covid-vakcinájában.
A Moderna vezetője szerint 3-5 éven belül elkészülhet a kombinált oltás, ami a koronavírus mellett az influenzára és más légúti megbetegedések ellen is védhet.
A dózisok száma, nem pedig a vakcinakombináció a kulcs az immunitás fokozásához a koronavírus-fertőzés ellen – ezt állapította meg a mindeddig legnagyobb ilyen jellegű kutatás. Feltéve, hogy a három dózis közül legalább az egyik modern, mRNS-alapú vakcina, azaz a Pfizer vagy a Moderna oltóanyaga.
A rangos amerikai magánegyetem elismerését csupán páran kapták meg – köztük a magyar biokémikus.
A Moderna HIV vírus elleni vakcinája az első fázisú klinikai tesztek alapján működik, ezért most az Egyesült Államokon kívül is kipróbálja azt a cég.
Brit kutatók a szívroham súlyos következményeinek elhárításába vonnák be a Covid–19-vakcinák által közismertté vált mRNS technológiáját. Kiderült ugyanis, hogy ennek segítségével megoldható a szívizmok regenerálása.
A Hongkongi Egyetem egy beszédes tanulmányt adott közre: a kínai és az egyik mRNS-vakcina hatékonyságát vizsgálták az omikronnal szemben.
Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a harmadik oltás után a vakcinák nyújtotta védelem jelentősen csökkenne a 60 és 79 év közötti, valamint a 60 év alatti, egészséges immunrendszerű felnőtteknél.
Ausztráliában már megszerezte a hivatalos engedélyt a gyártó, most Európában is megkaphatja.
Több szakértő is hangoztatta már, hogy a koronavírus-fertőzés után beadott vakcina nagyobb védelmet adhat a szervezetnek. Egy japán tanulmány szerint ez az omikronnal szemben is működhet.
Az áfonya méretű kapszula képes magát a gyomorfalhoz „navigálni”. Az amerikai fejlesztéshez a Gömböc elnevezésű geometriai forma is sok segítséget adott.
Francois Gros francia biológus több mint fél évszázada részt vett a hírvivő ribonukleinsav (mRNS) felfedezésében.
Az Amerikában élő magyar biokémikust ezúttal Arany Nyíl-díjjal tüntették ki. „Kitartása emberek milliárdjainak életét változtatta meg” – hangzott el az átadón.
