Az immunrendszert aktiváló daganatellenes terápián dolgoznak a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK), a megoldás az mRNS-alapú vakcináknál használt technológiát alkalmazná – közölte a HUN-REN.
Az oltásellenes amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy végül nem tett keresztbe a Moderna mRNS-alapú influenza elleni vakcinájának, az mFlusivának, amely 27 százalékkal hatékonyabb a hagyományos védőoltásokhoz képest.
Szegedi és amerikai kutatók találtak valamit, ami a jövőben jól jöhet az újfajta mRNS-vakcinák fejlesztésénél.
Kanadai kutatók több milliárd adagnyi beadott vakcina után vizsgálták meg újra, milyen hatékonysággal és kockázattal jár a koronavírus-elleni mRNS-védőoltások alkalmazása.
Amerikai kutatók vizsgálata alapján rendkívül biztató annak a kísérleti terápiának a hatása, amelyet az agresszív hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek kaptak meg.
Személyre szabott mRNS-vakcinát fejleszt a Moderna és a Merck, az eddigi vizsgálatok alapján a bőrrák kiújulása ellen is rendkívül hatékonyan tud védelmet nyújtani.
Csendben zajló globális katasztrófaként is emlegetik a kígyómarást, ami évente körülbelül 140 ezer halálesetet és 400 ezer maradandó károsodással járó sérülést okoz.
Nincs szúrás vagy vérvizsgálat: minden korábbinál egyszerűbb vizsgálattal lehet kimutatni a jövőben a szívelégtelenséget.
Miközben bizonyítottan sok millió életet mentettek meg a világjárvány alatt a Covid elleni védőoltások, az áttörést elhozó mRNS technológiáról gyakran hallani tudományosnak beállított, ám valójában megbízhatatlan források, mendemondák terjesztett információkat. A stigma ezért már felkerült ezekre az oltásokra, így nem könnyű most azoknak az amerikai kutatóknak a dolga, akik állítják, élethosszabbító hatása van az mRNS alapú Covid-vakcináknak, legalábbis bizonyos típusú daganatos betegségek esetében.
Amerikai kutatók kísérleti gyógyszere legalább fél éven át komolyabb mellékhatások nélkül csökkentette egy olyan koleszterinszerű részecske szintjét a vérben, amely néma gyilkosként leselkedik nagyjából minden tizedik emberre. Egy örökletes problémáról van szó, amellyel nem tudtak mit kezdeni, legalábbis mostanáig.
A BYD fogadásához hasonlóan ágyazna meg a magyar kormány a kínai Hongene gyógyszeripari óriáscég európai jelenlétének azzal, hogy kiemelt támogatássá minősítette a cég gödöllői beruházását. A legnagyobb magyar gyógyszercég, a Richter szerint ritka nagy hibát követ el a kormány.
A rák elleni küzdelmet, és ezáltal az életbiztosítások piacát is felforgathatják az olyan tudományos innovációk, mint az mRNS és a mesterséges intelligencia. Mikorra jutunk el oda, hogy a rák már nem rettegett betegségként lesz számontartva? Mennyivel nőhet a várható élettartam a daganatok visszaszorításával? Hogyan teszi olcsóbbá az életbiztosításunkat az MI? Szakértőkkel beszélgettünk.
Egy brit kardiológus, ifjabb Robert F. Kennedy egyik tanácsadója azt sugallja, hogy az amerikai vezetés hónapokon belül dönthet a Covid–19 elleni vakcinák kivezetéséről.
Amerikai kutatók úttörő eredményt értek el az mRNS-alapú vakcinák tesztelése során: olyan egereknél is legyőzte a szervezet a daganatot, ahol a tumor más kezelésekre nem reagált.
Áttörést érhettek el ausztrál kutatók a HIV-vírussal kapcsolatban – méghozzá akkorát, hogy ők is többször visszamentek a laborba megnézni, tényleg működik-e.
Amerika veszíthet, miután példátlan módon korlátozzák a szabad tudományos kutatást az USA-ban. De vajon Európa nyerhet-e? A hiedelmeken alapuló intézkedések egyik fő áldozata a Covid-oltásról ismert mRNS-kutatás, a rákgyógyítás egyik ígéretes terepe. Magyar tudósok értékelték a HVG-nek mindazt, ami Amerikában történik.
A volt oktatási miniszter Pálinkás József írt arról, hogy az Egyesült Államokban felszólították a tudósokat, hogy távolítsanak el minden utalást az mRNS-vakcinatechnológiára a kutatástámogatási pályázataikból.
A candida gombafertőzés okozta gyulladás ellen fejlesztenek mRNS-alapú kezelést a Szegedi Tudományegyetemen, a kutatásban részt vesznek az amerikai Pennsylvania Egyetem és a brit King's College szakemberei is.
A gyógyszercégeknek masszív bevételük lett az mRNS-vakcinákból, ezek jelentős részét visszaforgatják a kutatásokba, így már nem évi 5-6, hanem 40-50-100 klinikai vizsgálat folyik mRNS-alapú készítményekkel – mondja Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora, aki még 2011-ben csatlakozott a Karikó Katalin és Drew Weissman laboratóriumában zajló kutatásokhoz. Jelenleg már a saját laboratóriumát vezeti Philadelphiában, ahol vakcinák fejlesztésével foglalkoznak részben olyan fertőző betegségek ellen, mint az influenza, de vannak eredményeik az mRNS-alapú rákvakcinák területén is.
Rágcsálóknál már ígéretes eredmények születtek, a módszert most kipróbálnák gerincsérült tacskókon is.
