Az Európai Bizottság tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre - közölte hétfőn a brüsszeli végrehajtó testület egyik szóvivője.
Semmiképp nem kell attól tartani, hogy az euróövezet szétesne, de az sem igaz, hogy visszatértünk volna a kétezres évek elején tapasztalt növekedéshez – jelentette ki Csaba László a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A szakember szerint a magyarországi multik Brüsszelnek küldött levele "egy jel", amin el kellene gondolkodni.
Szankciókat követel a magyar kormány ellen tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt - írta a hétvégén a Die Welt című német lap online kiadása egy december 15-én íródott közös levélre hivatkozva.
Egy 15 céget magában foglaló csoport, köztük vezető német és osztrák energiavállalatok, közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben kifejezi aggodalmát az EU soros elnökségét januártól ellátó Magyarország bizonyos válságkezelési lépései miatt.
"Ha ők így, akkor mi is így" - ne csodálkozzunk, ha a megsarcolt cégek pontosan úgy fognak viselkedni az állammal és a fogyasztókkal szemben, ahogy az állam most velük. Ennek senki nem fog örülni - olvasható a Véleményvezér blogon.
Kormányzati berkekben kétségtelenül fellelhető a szándék, hogy erősítsék a vállalkozásokat, támogassák a külföldi tőkebefektetéseket. Ugyanakkor jelentős befolyásuk van azoknak is, akik idegenkednek a tőzsdétől, a hitelezéstől, gyanakodva szemlélik a külföldi tőke magyarországi befektetéseit, igyekeznek „nemzetinek” tartott szempontok alapján azokat korlátozni, a hasznos, „termelői” és káros, „spekulációs” kapitalizmus között különbséget tenni.
Mire adoptálnánk az eurót, már a többieknél sem lesz – vélekedik Róna Péter közgazdász (68), aki élesen bírálja a Nemzeti Bank monetáris politikáját, ellenzi az adócsökkentést, és nincs hasra esve a multiktól. Róna Péter 1986-tól 1990-ig a Schroder bankház elnök-vezérigazgatója, 1990 és 2004 között a magyarországi befektetésekkel foglalkozó Első Magyar Alapítvány elnök-vezérigazgatója volt.
Évek óta az a tapasztalat külföldön és Magyarországon egyaránt, hogy a vállalatok a transzferárazást tekintik a legkomolyabb adózási problémának, s a kérdéskör jelentősége az elmúlt évek során egyre nagyobb szerepet kapott az APEH ellenőrzési gyakorlata és a recesszió hatásainak következményeként – hangzott el a BDO Magyarország „Transzferárak 2010” című konferenciáján.
Gazdaságunk hazai kis halait momentán nem a multinacionális cápák, hanem a korrupt-pazarló állami rablóhalak veszélyeztetik. Értelmetlen hát ideológiai alapon a helyi vállalkozót a nemzetközi mamutcég, magyar gazdát a külföldi áruházlánc ellen uszítani.
