Egy munkáltató kétszer is meggondolja, felvegyen-e újabb dolgozót. A kormánynak egyesúlyoznia kell úgy, hogy se az anyákat ne riassza el a munkavállalástól, se a cégeket az ő alkalmazásuktól.
Könnyebben lehet kirúgni a dolgozót, kisebb lehet a végkielégítés mértéke és kevesebb szabadság járhat a jövőben – többek között ezt tartalmazza az új Munka törvénykönyvének tervezete, amelyet a kormány pénteken hozott nyilvánosságra. Nem lesz viszont hat hónapos próbaidő. A változások a munkaadóknak kedveznek, a már státuszban lévő dolgozóknak rosszabb lesz, de élénkülhet a munkaerőpiac.
Az új Munka Törvénykönyvében felszámolnák a szakszervezetek egyik leghatékonyabb eszközét a munkáltatói jogsértésekkel szemben. A munkavállalók ezáltal kiszolgáltatottabbak lennének, mint eddig.
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szerint Orbán Viktor miniszterelnök "munkát nyúzó" paktumot kötött a munkaadói szervezetekkel a munkavállalók háta mögött.
Hat hónapos próbaidő, esetenként 44 órás munkahét túlórapénz nélkül és legfeljebb két hét szabadság járna a dolgozóknak, ha a konvergenciaprogram részeként nyáron a parlament elé kerülő törvénymódosítási javaslatokat elfogadják. A foglalkoztatás átalakítására várhatóan 2011 júliusáig kerül sor, az új keretrendszer pedig 2012 januárjától léphet életbe.
Az április végétől változó táppénzszabályoknak elsősorban a munkáltatók a nyertesei, de a dolgozók közül se mindenki jár rosszul. Azt is leszögezhetjük, hogy minél többet keres valaki, annál kevésbé éri meg betegnek lennie. Viszont bruttó 260 ezer forint havi jövedelem alatt ugyanannyi táppénz jár mindenkinek, mint eddig.
A korlátozások teljes megszűnése után sem várható a magyar munkavállalók nagy rohama sem Ausztriában, sem Németországban - mondta Czomba Sándor államtitkár pénteken egy bécsi konferencián.
Továbbra sincs lehetőség munkaviszony létesítése nélküli próbamunkára, vagy akár próbanapra. Erre hazánkban a próbaidő ad lehetőséget. De miért mossák gyakran össze ezeket a fogalmakat, és mivel jár, ha valaki megszegi a szabályokat?
