A Széll Kálmán Terv keretében március közepén a parlament módosította a táppénzszabályokat. Ezzel az intézkedéssel, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint, csökkentik a táppénzcsalások számát, és még idén 2 milliárd forintot, a következő években pedig évi 5 milliárdot spórol a költségvetés.
A megtakarítás jegyében az egyik legfontosabb intézkedés, hogy április 30-tól a táppénz összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet. Így annak, aki keresőképtelen beteg lesz, naponta legfeljebb bruttó 5200 forint jár a jelenlegi 10 400 forint helyett, havonta pedig bruttó 156 ezer forintot kaphat a mostani 312 ezer helyett. A táppénz mértéke két évnél hosszabb folyamatos biztosítás esetén 60 százalék; ennél rövidebb biztosítási idő, valamint kórházi ápolás esetén 50 százalék jár. Ez – Viszló László, a hvg.hu munkajogi szakértője szerint – a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 60 százalékos táppénzre jogosult, azt bruttó 260 ezer forintos bér fölött érinti az új szabály, mivel  a 260 ezer 60 százaléka a 156 ezer forint. Aki pedig 50 százalékos táppánzre jogosult, azt bruttó 312 ezer forint feletti bérnél érinti a változás.

Mások az arányok, ha nettó bérekkel és nettósított táppénzzel számolunk. A táppénz maximumaként meghatározott kétszeres minimálbér a 156 ezer forint. Ha a dolgozó egész hónapban táppénzen van, akkor abból csak a személyi jövedelemadót kell levonni, s marad 124 310 forint. Magyarán ez a havi maximális táppénzösszeg. A dolgozó nettó keresetének, a 171 668 forintnak azonban nem a 60, hanem 72,4 százaléka.

Hiába keres azonban valaki 260 ezer forintnál jóval többet, a táppénz bruttó és nettó összege sem változik, nettó keresetéhez képest viszont jóval alacsonyabb összegű táppénzben részesül. Havi 500 ezer forintos jövedelem esetén például a nettó kereset 320 900 forint. Az egész havi táppénz összege viszont ugyanúgy 124 310 forint, mintha 260 ezer lenne a bruttó keresete. Ez pedig már csak 38,7 százaléka a nettó bérnek. Összességében tehát elmondható, minél magasabb a havi jövedelme valakinek, annál kevésbé éri meg táppénzre menni.

Új szabály vonatkozik a veszélyeztetett terhesekre is, utánuk – április 30-tól – nem a munkáltató fizeti a bér 70 százalékát betegszabadság címén, hanem az állam az első 15 munkanapra. Azaz az 1. naptól táppénz jár a kismamának. Ezt a kiadást az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozza a költségvetés. Ezzel – a szakszervezetek szerint – rosszabbul járnak, mivel a betegszabadság idejére járó összeg állításuk szerint magasabb, mint a táppénz.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ugyanakkor tagadta, hogy a veszélyeztetett terhesek rosszabbul járnak. Szerinte a bruttó 290 ezer forint alatt kereső veszélyeztetett terhes nők a táppénzzel még jobban is járnak, mint a korábbi rendszerben a betegszabadsággal, hiszen a táppénz után nem kell járulékot, csak szja-t fizetniük.

Az új szabályozás  – hangsúlyozta a hvg.hu munkajogi szakértője – méltánytalan, ugyanis a munkáltató továbbra is a teljes munkabér után fizeti be a közterheket, teljesíti a munkavállaló után a járulékokat, de keresőképtelenség esetén ez nem fog tükröződni. Angyal József okleveles adószakértő ugyanakkor állítja: a táppénz-szabályok módosítása, különösen a veszélyeztetett terhesség esetén gesztus a munkáltatók számára. Nekik ugyanis az állam megspórolja a 15 nap betegszabadságra járó 70 százalékos bérköltséget.