szerző:
hvg.hu

Könnyebben lehet kirúgni a dolgozót, kisebb lehet a végkielégítés mértéke és kevesebb szabadság járhat a jövőben – többek között ezt tartalmazza az új Munka törvénykönyvének tervezete, amelyet a kormány pénteken hozott nyilvánosságra. Nem lesz viszont hat hónapos próbaidő. A változások a munkaadóknak kedveznek, a már státuszban lévő dolgozóknak rosszabb lesz, de élénkülhet a munkaerőpiac.

Alapjaiban változik a munka világa a jövőben, de hogy mikortól, az egyelőre kérdéses. Az eredeti tervek szerint szeptember elsejétől lépett volna életbe az új jogszabály. A kormány azonban csak most hozta nyilvánosságra az új Munka törvénykönyvének tervezetét, amelyről a véleményeket egy korábbi ígéret szerint augusztus 20-ig várják, így csak az őszi ülésszakban fogadhatja el a parlament.

A változtatást a Széll Kálmán-terv előlegezte meg, a munkaerőpiac átalakítása az Orbán-csomag legfontosabb része, a foglalkoztatás és munkaerőpiac reformjából három év alatt összesen 213 milliárd forint megtakarítást várnak.

Három hónapos maradt a próbaidő

Az előzetes nyilatkozatokhoz képest visszavonulót fújt a kormány a próbaidőt tekintve. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a három hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra, ám maradt a most is érvényben lévő szabályozás. Csak akkor lehet hat hónapos a próbaidő, ha ezt a vállalat kollektív szerződése megengedi.

A legfontosabb változás a szabadságolásokat és a menesztéseket érinti. A Nemzetgazdasági Minisztérium már többször hangoztatta, hogy a régióban Magyarországon kapják a dolgozók a legtöbb szabadságot, és ezen változtatni akar. Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is 20 nap marad, a kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A 36. életévtől viszont plusz négy, 44-től hat, 46-től 8, 50-től pedig plusz tíz nap szabadság illeti meg a munkavállalót. Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb szabadság nem 45 éves kortól, hanem 50-től jár.

Meósok munkában. Kormányzati nagyjavítás
©

Változás, hogy a dolgozó nem a szabadságának negyedével, hanem csak öt nappal rendelkezhet szabadon, a többit a munkáltató határozhatja meg. A munkáltató viszont kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén visszahívhatja a dolgozót a szabadságról, illetve módosíthatja is az időpontját.

Könnyebb lesz a kirúgás

Könnyebb lesz felmondani a dolgozónak, a javaslatban ugyanis nem szerepel, hogy a felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak, hogy védekezzen a vele szemben felhozott kifogásokra. Az indoklás szerint ez felesleges, mivel eddig sem jártak el így a foglalkoztatók. "A munkaviszony megszüntetése előtt a munkáltató a munkavállalókat nem hallgatta meg, mert attól tartott, hogy a meghallgatás és a megszüntető jognyilatkozat közlése közötti időtartamban a munkavállaló keresőképtelenné válik" – írják a kodifikátorok.

Megszűnik a rendkívüli felmondás fogalma is. Eddig ugyanis csak így lehetett meneszteni a kismamákat, a táppénzen lévő, lombik programban részt vevő várandósokat. Nem jár védettség a nyugdíjaskor előtt állóknak sem, amelyet azonban még nem lehet biztosra venni.

A javaslatban - amelyet hónapok óta készítenek – nem szerepel az, hogy akiknek 5 évük van a nyugdíjazásig, azokat csak különösen indokolt esetben lehet meneszteni. Mindenesetre Orbán Viktor még a "szociális konzultációt" követően azt mondta, hogy bevezetik a védett kort, ami azt jelenti, hogy 55 éves kor felett nem lehet kirúgni senkit.

Ha ezt a tervezetet fogadják el, akkor valószínűleg kisebb lesz a végkielégítés mértéke is. A végkielégítést eddig ugyanis az alapbér után számolták, most viszont a távolléti díj a mérvadó. Ez rendszerint kevesebb mint az átlagbér, a távolléti díjba ugyanis az alapbéren kívül a bérpótlék és a kiegészítő pótlék számít bele, de például a prémium nem. Nem változik viszont az a szabály, hogy minél tovább dolgozott valaki egy cégnél, annál több végkielégítés illeti meg rendes felmondás esetén. Nem jár viszont végkielégítés a nyugdíjasnak.

Eddig egyébként a nyugdíj előtt álló, menesztett munkavállaló további 3 hónapos végkielégítésre volt jogosult, függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgozott az adott munkahelyen. Most azonban differenciálnák, vagyis összességében csökkentették ezt: 3-5 év munkaviszony után 1, 10-15 év után 2, 20-25 év 3 hónapos végkielégítés jár.

Az MSZOSZ álláspontja

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke (MSZOSZ) szerint most remélhetőleg valódi szakmai egyeztetés előzi meg a törvénytervezet parlamenti benyújtását, hiszen a javaslatot még nem tárgyalta a kormány. Mint mondta, a munkavállalók biztonságának megtartására, növelésére koncentrálnak, egyértelműen kifogásolják azokat az elemeket, amelyek a jövedelmet, a pihenőidőt csökkentik, a munkaidőt növelik.

A várható vitapontok közül kiemelte a szabadság kiadásának, a pótlékok rendszerének megváltoztatását, valamint a munkaidő-kedvezmény tervezett megszüntetését. Alaposan meg kell vizsgálni a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének szabályrendszerét - fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy az előterjesztés szerint rugalmasabbá válik majd a foglalkoztatás, de szerinte inkább a munkaerőpiacot kellene rugalmassá tenni, nem az egyes munkavállalók foglalkoztatási biztonságát rontani.

Az MSZOSZ elnöke kijelentette: meg kell nézni a javaslat kollektív szerződésekről szóló passzusait. Nem szeretnék, ha a kollektív megállapodásokat alapvetően kiválthatnák az egyéni megállapodások. Pataky Péter úgy vélekedett, át kell majd nézni az érdekképviseletek működésére vonatkozó szabályokat is. A kifogásolt elemek között szólt arról, hogy megszűnne a szakszervezeti tisztségviselők védelme. Ez elhibázott lépés, hiszen akik a többiek bizalmából vállalják a konfliktusokat, azok kapjanak plusz védelmet is - emelte ki. Leszögezte: az elterjesztésnek vannak pozitív elemei is. Ezek közül kiemelte, hogy a jövőben a munkavállalókkal való egyeztetés, konzultáció kötelezettsége kiterjedne a vállalatcsoportokra.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) csütörtökön jelentette be, hogy tiltakozik az új Mt-ben foglaltak ellen. Az érdekképviselet szerint a tervezet rendkívüli mértékben teszi kiszolgáltatottá a munkavállalókat, a foglalkoztatási szabályok "egyoldalú, csak a munkáltatók számára előnyös módú átírása" és keresetük "törvényes" csökkentése miatt.

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) szintén csütörtökön úgy nyilatkozott: a Fidesz-KDNP képviselőitől azt kéri, nem nyissanak újabb frontot a munkavállalók felé az Mt. tervezett módosításával. A LIGA Szakszervezetek szerdán azt közölték: elfogadhatatlan a kormány új Mt. tervezete, mert az jelenlegi formájában nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét.

 VOSZ: a tervezet "a vállalkozás szabadságát preferálja"

A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyve tervezete, amely korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra - véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Dávid Ferenc elmondta: a korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala már dolgozik az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos közös álláspont megfogalmazásán, ez várhatóan augusztus elejére születik meg. Az eddig begyűjtött vélemények alapján megállapítható, hogy a munkaadók olyan új törvénykönyvet tartanak kívánatosnak, amely a foglalkoztatás rugalmasságát segíti, és ezzel előrelendíti a versenyképes Magyarországot - tette hozzá.

A VOSZ főtitkára úgy látja, az év hátralévő részében elegendő idő lesz arra, hogy a korábbi OÉT munkaadói oldala és a munkavállalói oldal konzultáljon az új törvénykönyvről, hiszen a törvény várhatóan a jövő év január 1-jén lép életbe.

Arra a felvetésre, miszerint a szakszervezetek szerint mai formájában elfogadhatatlan az új Mt. tervezete, mert nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét, Dávid Ferenc úgy reagált: az új Mt. tervezete a vállalkozás szabadságát preferálja.

LMP: megnyílik az út a "kaszárnyakapitalizmushoz"

Az LMP szerint az eddigi Munka törvénykönyve sem védte kellően a munkavállalókat, de az új koncepció még ahhoz képest is határozott visszalépést jelent. Szél Bernadett, a párt választmányi szóvivője az MTI-nek pénteken azt mondta: a dokumentum sok, a munkavállalókat sújtó intézkedést tartalmaz, és megtisztítja az utat a "kaszárnyakapitalizmus" előtt. Hozzátette: a javaslatok egyike sem javítja a versenyképességet, csak a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli, az LMP számára ez a koncepció elfogadhatatlan, ezért is kezdeményeztek népszavazást.

Látható, hogy a kormány saját gazdaságpolitikájának az árát akarja megfizettetni az emberekkel, pedig "nem erről volt szó" - mondta Szél Bernadett. Beszédes, hogy a koncepció szerint a védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a három évnél fiatalabb gyermeket nevelőkkel, hogy nem tartanak rájuk igényt - tette hozzá.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Napi merítés

Közmunkás József esete Orbánék munkatervével

A kormány várható közmunka-szabályozása abszurd és csökkenti a versenyképességet - írja Muraközy Balázs közgazdász. Példája szerint József sokkal rosszabbul jár kényszerközmunkásként. De nem csak ő, az ország is. Matekoljunk.

MTI Karrier

Borsik: súlyos csapás érte a munkavállalókat

Súlyos csapás a munkavállalókra nézve, hogy a kormány megtagadta a szociális párbeszédet - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke egy fórumot követő sajtótájékoztatón, szerdán Nyíregyházán.

MTI Itthon

"A sztrájktörvény ellehetetleníti a munkabeszüntetést"

A sztrájktörvény tavalyi módosítása óta eltelt időben bebizonyosodott, hogy a jogszabály "béklyót kötött" a szakszervezetekre, így ma Magyarországon a kormány intézkedéseivel szemben gyakorlatilag nem lehet sztrájkolni - vélekednek azoknak a szakszervezeteknek a vezetői, amelyek a módosítás óta sztrájkot hirdettek, a munkabeszüntetést azonban nem tudták megtartani.

MTI Itthon

Nem tetszik az új Munka törvénykönyve a LIGA Szakszervezeteknek

A LIGA szerint elfogadhatatlan az új Munka törvénykönyvének tervezete, mert az jelenlegi formájában nagyon megnehezítené a munkavállalók helyzetét. A tervezet jelentősen csorbítaná a munkavállalói jogokat, a szakszervezetek működési feltételeit pedig olyan mértékben szigorítaná, hogy nagyon kevés lehetőség kínálkozna a munkavállalói jogok feljavítására a kollektív szerződésekben - közölte szerdán a munkavállalói érdekképviselet.

600 kilométeres hatótávval érkezik a BMW i4 villanyautó

600 kilométeres hatótávval érkezik a BMW i4 villanyautó

Átláthatatlanságot, korrupciós kockázatot talált az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál a számvevőszék

Átláthatatlanságot, korrupciós kockázatot talált az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál a számvevőszék

Radar360: Tarsolytól 11 milliárdot hajtanának be, itt vannak az új helikopterek

Radar360: Tarsolytól 11 milliárdot hajtanának be, itt vannak az új helikopterek

A budafoki fideszesek a Facebookon védik az MSZP-ből kilépett két képviselőt

A budafoki fideszesek a Facebookon védik az MSZP-ből kilépett két képviselőt

11,2 milliárdot kell fizetnie a Quaestor-vezérnek

11,2 milliárdot kell fizetnie a Quaestor-vezérnek

Maffia, tolvaj, lakásmutyi – ezeket a szavakat blokkolta Ferencváros volt fideszes önkormányzata a Facebookon

Maffia, tolvaj, lakásmutyi – ezeket a szavakat blokkolta Ferencváros volt fideszes önkormányzata a Facebookon