A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Könnyebben lehet kirúgni a dolgozót, kisebb lehet a végkielégítés mértéke és kevesebb szabadság járhat a jövőben – többek között ezt tartalmazza az új Munka törvénykönyvének tervezete, amelyet a kormány pénteken hozott nyilvánosságra. Nem lesz viszont hat hónapos próbaidő. A változások a munkaadóknak kedveznek, a már státuszban lévő dolgozóknak rosszabb lesz, de élénkülhet a munkaerőpiac.
Alapjaiban változik a munka világa a jövőben, de hogy mikortól, az egyelőre kérdéses. Az eredeti tervek szerint szeptember elsejétől lépett volna életbe az új jogszabály. A kormány azonban csak most hozta nyilvánosságra az új Munka törvénykönyvének tervezetét, amelyről a véleményeket egy korábbi ígéret szerint augusztus 20-ig várják, így csak az őszi ülésszakban fogadhatja el a parlament.
A változtatást a Széll Kálmán-terv előlegezte meg, a munkaerőpiac átalakítása az Orbán-csomag legfontosabb része, a foglalkoztatás és munkaerőpiac reformjából három év alatt összesen 213 milliárd forint megtakarítást várnak.
Három hónapos maradt a próbaidő
Az előzetes nyilatkozatokhoz képest visszavonulót fújt a kormány a próbaidőt tekintve. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a három hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra, ám maradt a most is érvényben lévő szabályozás. Csak akkor lehet hat hónapos a próbaidő, ha ezt a vállalat kollektív szerződése megengedi.
A legfontosabb változás a szabadságolásokat és a menesztéseket érinti. A Nemzetgazdasági Minisztérium már többször hangoztatta, hogy a régióban Magyarországon kapják a dolgozók a legtöbb szabadságot, és ezen változtatni akar. Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is 20 nap marad, a kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A 36. életévtől viszont plusz négy, 44-től hat, 46-től 8, 50-től pedig plusz tíz nap szabadság illeti meg a munkavállalót. Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb szabadság nem 45 éves kortól, hanem 50-től jár.
Változás, hogy a dolgozó nem a szabadságának negyedével, hanem csak öt nappal rendelkezhet szabadon, a többit a munkáltató határozhatja meg. A munkáltató viszont kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén visszahívhatja a dolgozót a szabadságról, illetve módosíthatja is az időpontját.
Könnyebb lesz a kirúgás
Könnyebb lesz felmondani a dolgozónak, a javaslatban ugyanis nem szerepel, hogy a felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalónak, hogy védekezzen a vele szemben felhozott kifogásokra. Az indoklás szerint ez felesleges, mivel eddig sem jártak el így a foglalkoztatók. "A munkaviszony megszüntetése előtt a munkáltató a munkavállalókat nem hallgatta meg, mert attól tartott, hogy a meghallgatás és a megszüntető jognyilatkozat közlése közötti időtartamban a munkavállaló keresőképtelenné válik" – írják a kodifikátorok.
Megszűnik a rendkívüli felmondás fogalma is. Eddig ugyanis csak így lehetett meneszteni a kismamákat, a táppénzen lévő, lombik programban részt vevő várandósokat. Nem jár védettség a nyugdíjaskor előtt állóknak sem, amelyet azonban még nem lehet biztosra venni.
A javaslatban - amelyet hónapok óta készítenek – nem szerepel az, hogy akiknek 5 évük van a nyugdíjazásig, azokat csak különösen indokolt esetben lehet meneszteni. Mindenesetre Orbán Viktor még a "szociális konzultációt" követően azt mondta, hogy bevezetik a védett kort, ami azt jelenti, hogy 55 éves kor felett nem lehet kirúgni senkit.
Ha ezt a tervezetet fogadják el, akkor valószínűleg kisebb lesz a végkielégítés mértéke is. A végkielégítést eddig ugyanis az alapbér után számolták, most viszont a távolléti díj a mérvadó. Ez rendszerint kevesebb mint az átlagbér, a távolléti díjba ugyanis az alapbéren kívül a bérpótlék és a kiegészítő pótlék számít bele, de például a prémium nem. Nem változik viszont az a szabály, hogy minél tovább dolgozott valaki egy cégnél, annál több végkielégítés illeti meg rendes felmondás esetén. Nem jár viszont végkielégítés a nyugdíjasnak.
Eddig egyébként a nyugdíj előtt álló, menesztett munkavállaló további 3 hónapos végkielégítésre volt jogosult, függetlenül attól, hogy mennyi ideje dolgozott az adott munkahelyen. Most azonban differenciálnák, vagyis összességében csökkentették ezt: 3-5 év munkaviszony után 1, 10-15 év után 2, 20-25 év 3 hónapos végkielégítés jár.
Az MSZOSZ álláspontja
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke (MSZOSZ) szerint most remélhetőleg valódi szakmai egyeztetés előzi meg a törvénytervezet parlamenti benyújtását, hiszen a javaslatot még nem tárgyalta a kormány. Mint mondta, a munkavállalók biztonságának megtartására, növelésére koncentrálnak, egyértelműen kifogásolják azokat az elemeket, amelyek a jövedelmet, a pihenőidőt csökkentik, a munkaidőt növelik.
A várható vitapontok közül kiemelte a szabadság kiadásának, a pótlékok rendszerének megváltoztatását, valamint a munkaidő-kedvezmény tervezett megszüntetését. Alaposan meg kell vizsgálni a munkaviszony létesítésének, megszüntetésének szabályrendszerét - fűzte hozzá. Szólt arról is, hogy az előterjesztés szerint rugalmasabbá válik majd a foglalkoztatás, de szerinte inkább a munkaerőpiacot kellene rugalmassá tenni, nem az egyes munkavállalók foglalkoztatási biztonságát rontani.
Az MSZOSZ elnöke kijelentette: meg kell nézni a javaslat kollektív szerződésekről szóló passzusait. Nem szeretnék, ha a kollektív megállapodásokat alapvetően kiválthatnák az egyéni megállapodások. Pataky Péter úgy vélekedett, át kell majd nézni az érdekképviseletek működésére vonatkozó szabályokat is. A kifogásolt elemek között szólt arról, hogy megszűnne a szakszervezeti tisztségviselők védelme. Ez elhibázott lépés, hiszen akik a többiek bizalmából vállalják a konfliktusokat, azok kapjanak plusz védelmet is - emelte ki. Leszögezte: az elterjesztésnek vannak pozitív elemei is. Ezek közül kiemelte, hogy a jövőben a munkavállalókkal való egyeztetés, konzultáció kötelezettsége kiterjedne a vállalatcsoportokra.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) csütörtökön jelentette be, hogy tiltakozik az új Mt-ben foglaltak ellen. Az érdekképviselet szerint a tervezet rendkívüli mértékben teszi kiszolgáltatottá a munkavállalókat, a foglalkoztatási szabályok "egyoldalú, csak a munkáltatók számára előnyös módú átírása" és keresetük "törvényes" csökkentése miatt.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) szintén csütörtökön úgy nyilatkozott: a Fidesz-KDNP képviselőitől azt kéri, nem nyissanak újabb frontot a munkavállalók felé az Mt. tervezett módosításával. A LIGA Szakszervezetek szerdán azt közölték: elfogadhatatlan a kormány új Mt. tervezete, mert az jelenlegi formájában nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét.
VOSZ: a tervezet "a vállalkozás szabadságát preferálja"
A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyve tervezete, amely korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra - véli a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Dávid Ferenc elmondta: a korábbi Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldala már dolgozik az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos közös álláspont megfogalmazásán, ez várhatóan augusztus elejére születik meg. Az eddig begyűjtött vélemények alapján megállapítható, hogy a munkaadók olyan új törvénykönyvet tartanak kívánatosnak, amely a foglalkoztatás rugalmasságát segíti, és ezzel előrelendíti a versenyképes Magyarországot - tette hozzá.
A VOSZ főtitkára úgy látja, az év hátralévő részében elegendő idő lesz arra, hogy a korábbi OÉT munkaadói oldala és a munkavállalói oldal konzultáljon az új törvénykönyvről, hiszen a törvény várhatóan a jövő év január 1-jén lép életbe.
Arra a felvetésre, miszerint a szakszervezetek szerint mai formájában elfogadhatatlan az új Mt. tervezete, mert nagy mértékben megnehezítené a munkavállalók helyzetét, Dávid Ferenc úgy reagált: az új Mt. tervezete a vállalkozás szabadságát preferálja.
LMP: megnyílik az út a "kaszárnyakapitalizmushoz"
Az LMP szerint az eddigi Munka törvénykönyve sem védte kellően a munkavállalókat, de az új koncepció még ahhoz képest is határozott visszalépést jelent. Szél Bernadett, a párt választmányi szóvivője az MTI-nek pénteken azt mondta: a dokumentum sok, a munkavállalókat sújtó intézkedést tartalmaz, és megtisztítja az utat a "kaszárnyakapitalizmus" előtt. Hozzátette: a javaslatok egyike sem javítja a versenyképességet, csak a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli, az LMP számára ez a koncepció elfogadhatatlan, ezért is kezdeményeztek népszavazást.
Látható, hogy a kormány saját gazdaságpolitikájának az árát akarja megfizettetni az emberekkel, pedig "nem erről volt szó" - mondta Szél Bernadett. Beszédes, hogy a koncepció szerint a védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a három évnél fiatalabb gyermeket nevelőkkel, hogy nem tartanak rájuk igényt - tette hozzá.
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Rövid távra is érdemes az időszakosan szabad forrásokat hozamot termelő formában tartani.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Bár Donald Trump amerikai elnök hétfő este bejelentette, hogy megszületett Izrael és Irán között a tűzszüneti megállapodás, az érdekelt felek egyike sem erősítette meg hivatalosan is a fegyvernyugvási alku tényét.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.