Patkányok és egerek százait vizsgálták meg kutatók az Egyesült Államokban, és kiderült, hogy nagy számban hordoznak egy olyan mutációt, amely miatt alapvetően újra kell majd gondolni az ellenük folytatott harcot.
Több mint 9300 daganatos minta genetikai jellemzőit elemezte egy szegedi szakemberek által vezetett nemzetközi kutatócsoport, az eredmény pedig a későbbiekben a daganatkezelések fejlesztéséhez is hozzájárulhat.
Most először sikerült vizsgálattal bizonyítani, hogy a csernobili atomkatasztrófa sugárterhelése öröklődött.
Az elhízás közismerten együttjár a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a magasabb koleszterinszint kockázatával. Ezért is meglepő a Cambridge-i Egyetem kutatóinak felfedezése, amely szerint egy elhízást okozó géneltérés valójában jó hatással van a szervezet egészére.
Tovább mutálódott a koronavírus omikron változata, a JN.1. A KP.3 kódnevű variáns egyelőre nem domináns, de esélyes, hogy azzá válik.
A mikrogravitációs környezet komoly hatással lehet a baktériumok fejlődésére. A Nemzetközi Űrállomáson lévő kórokozók nem feltétlenül veszélyesek az emberre, de nem árt velük vigyázni.
Átfogó elemzésben vizsgálták az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék munkatársai, mennyire gyakori, hogy valaki több különböző SARS-CoV-2 variánssal fertőződik meg egyidejűleg. A vizsgálat során kitértek arra is, hogy ezekben az esetekben milyen eséllyel jöhet létre a különböző variánsokból egy új, hibrid vírusváltozat.
Amerikai kutatók szerint az SHLP2 kódjelű fehérje működését a jövőben érdemes lesz alaposabban tanulmányozni, segítségével ugyanis jelentős mértében csökkenhet a Parkinson-kór kialakulásának esélye.
Egy tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy a vírus túlélheti a vírusellenes gyógyszerrel történt kezelést, ami mutálódott változatokhoz vezet, ezek pedig terjedni is tudnak.
Egy kolumbiai férfinél már a 40-es évei elején jelentkeznie kellett volna az Alzheimer-kór tüneteinek, ám egészen 67 éves koráig nem mutatta a kognitív hanyatlás jeleit.
Egy régóta ismert és széles körben használt, köhögés elleni gyógyszerről derült ki, hogy lelassíthatja a Parkinson-kór elhatalmasodását, és javíthatja a betegek életminőségét.
Modern emberi DNS felhasználásával vizsgálták kutatók, hogy mikor vállaltak gyereket a nők és a férfiak az elmúlt 250 ezer évben. Kiderült, a férfiak életében átlagosan évekkel későbbre tolódott a gyermekvállalás a nőkhöz képest.
A koronavírus omikron változatának egyik alvariánsa, a BF.7 szédítő sebességgel terjed Kínában, sokkal gyorsabban, mint a világ bármely másik részén. A miértre egyelőre nincs válasz.
A Bostoni Egyetem kutatói bebizonyították, hogy a tüskefehérje megváltoztatásával az eredetihez képest kevésbé halálossá tehető a koronavírus, ám a kutatás mögötti szándékuk rosszul értelmezve könnyen elferdíthető lehet.
A kutatók szerint a DNS-vírusok nem tudnak olyan gyorsan mutálódni, mint az RNS-vírusok – például a koronavírus –, ám a majomhimlőnél mégis komoly változás történt az elmúlt években.
Valószínűtlennek tartja Albert Bourla, hogy a majomhimlő világjárványt okozzon.
A káros mutációk az evolúciós folyamatokra gyakorolt új hatását tárták föl a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) biokémiai intézetének kutatói.
A B.1.640.2 vírusvariánst egy Kamerunból Franciaországba érkező utas mintájában mutatták ki először.
Olyan különleges PCR-analóg tesztet fejlesztett ki egy magyar cég, amely a jelenleg ismert több mint 2,5 millió koronavírus-mutáns nagyjából 99 százalékát kimutatja, köztük az omikront is.
Az Egyesült Államokban egyelőre nem mutatták ki ennek a variánsnak a jelenlétét.
