Az immunterápiák az elmúlt évtizedben forradalmasították a daganatos betegségek kezelését, ám a klinikai tapasztalatok szerint egyes betegek kiemelkedően jól reagálnak ezekre a kezelésekre, míg másoknál szinte nincs hatás. Ezt a jelenséget régóta kutatják, és korábban elsősorban a daganatok „mutációs terhelésére”, azaz a felhalmozódott mutációk mennyiségére összpontosítottak. Egy új, szegedi kutatók által vezetett nemzetközi tanulmány azonban arra világít rá, hogy a mutációk minősége legalább ilyen fontos szerepet játszik az immunterápiás válasz kialakulásában – közölte a HUN-REN.
A Molecular Systems Biology című tudományos folyóiratban megjelent kutatás több mint 9300 daganatos minta genetikai jellemzőit elemezte, és kimutatta, hogy a fehérjéket érintő mutációk hatásai nem végtelenül változatosak. „A genetikai változások mindössze öt jellegzetes aminosavcsere-mintázatba rendezhetők. Ez azt jelenti, hogy nem csupán az számít, hány mutáció van egy daganatban, hanem az is, hogy ezek milyen típusú fehérjeváltozásokat hoznak létre, és mennyire válnak az immunrendszer számára felismerhetővé” – mondja Juhász Szilvia, a HCEMM Rák Mikrobiom Kutatócsoport vezetője, a tanulmány egyik vezető szerzője.
https://hvg.hu/tudomany/20251206_hun-ren-szbk-virusmutaciok-immunrendszer-vedekezes-felismeres-vakcinak
Az immunrendszer a daganatsejteket az általuk termelt, megváltozott fehérjetöredékek – úgynevezett neopeptidek – alapján ismeri fel, amelyeket a sejtfelszíni HLA-molekulák mutatnak be a T-sejteknek. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy az öt azonosított mintázat jelentősen eltérő mértékben vezet az immunrendszer által felismert neopeptidek kialakulásához.
„Az egyik mintázat különösen problémásnak bizonyult: az ilyen mutációk által létrejövő fehérjeváltozások rosszul kötődnek bizonyos HLA-molekulákhoz. Mivel ez a kötődés elengedhetetlen az immunfelismeréshez, a daganat láthatatlanná válhat az immunrendszer számára. Ezekben az esetekben gyakran alakul ki immunológiailag hideg mikrokörnyezet, ami gyengébb immunterápiás választ eredményez – még akkor is, ha a daganat mutációs terhelése magas” – fűzi hozzá Papp Benjamin, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Rendszerimmunológiai Kutatócsoport kutatója, a tanulmány másik első szerzője.
A kutatás arra is rávilágított, hogy az immunrendszer egyéni genetikai háttere jelentősen befolyásolja a daganat „láthatóságát”. Egyes HLA változatok, például az Európában gyakori HLA-B*07:02, képesek részben ellensúlyozni az immunrendszer által rosszul felismert mintázatok hatását. „Ez az eredmény erősíti azt a szemléletet, hogy az immunterápiák valódi személyre szabása csak akkor valósítható meg, ha a daganat genetikai jellemzőit és a beteg genetikai hátterét együtt vizsgáljuk” – emeli ki Manczinger Máté, az SZBK Rendszerimmunológiai Kutatócsoport vezetője.
https://hvg.hu/tudomany/20250829_hun-ren-celzott-alfa-terapia-rak-kezelese-uj-modszer-radioaktiv-elemek-kovetese-kutatas
„A kutatás új keretet adhat az immunterápiás válasz előrejelzéséhez, és hosszabb távon hozzájárulhat a személyre szabott, hatékony daganatkezelések fejlesztéséhez” – összegez Juhász Szilvia. A tanulmány eredményei alapot adhatnak a klinikai gyakorlatban alkalmazott biomarkerek fejlesztéséhez, amelyek révén gyorsabban és pontosabban azonosítható, mely betegek fognak jól reagálni a különböző immunterápiás kezelésekre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
